Az utónév kijelölése egyúttal kulturális, nyelvi és történelmi örökségünk hordozása is, amely egy egész életre meghatározza a gyermeket. A Kulturális és Innovációs Minisztérium új rendelete nyomatékosítja: a szülők olyan neveket választhatnak, amelyek a gyermek jövője és személyiségfejlődése szempontjából megfelelőek. Az M5 kulturális csatorna Librettó című műsorában a téma kapcsán Aczél Petra nyelvész, a Montágh Testület elnöke hangsúlyozta:

„Amikor egy gyermeknek, aki maga nem tud dönteni az elnevezéséről, nevet adunk, akkor egyszerre tesszük egy család, egy kultúra résztvevőjévé, valamint egy történelmi folyamat egyik állomásává”

– kezdte a szakértő, hozzátéve, hogy a rendelet arra figyelmeztet: a névadás jóval több annál, mint pillanatnyi divat követése. A döntés hosszú távon hatással van a gyermek identitására, társadalmi kapcsolataira és önképére is.

Aczél Petra rámutatott arra is, hogy a név személyes jelvényként kísér végig minket az életben: „Nem nőjük ki a nevünket. Tudjuk a teológiából és tudjuk a kommunikációból is, hogy valaki akkor lesz, amikor neve lesz” – hangsúlyozta, miközben arra emlékeztetett: az új szabályozás nem korlátozni kívánja a szülőket, hanem emlékeztetni: a név választása egyszerre lehetőség és felelősség.

A beszélgetésből azt is megtudhatták: jelenleg több ezer utónév közül lehet választani Magyarországon, egy ember pedig legfeljebb két utónevet viselhet hivatalosan. Olyan kultúrtörténeti érdekességekről is szó esett, hogy néhány generációval ezelőtt a második név még a védőszent nevét jelölte, és a keresztszülők adták. A teljes beszélgetés újranézhető a Médiaklikken.

Librettó – hétköznap 16:30-tól az M5 kulturális csatorna műsorán.

Kiemelt kép forrása: MTVA