A 20. század egyik legnagyobb régészeti szenzációjának számított, amikor 1922-ben feltárták Tutanhamon fáraó sírját, mellette ugyanis – a személyes használati- és dísztárgyai mellett – temérdek alapanyagot, a többi között datolyát, szőlőt, dinnyét, árpát, búzát rejtő kosarakat is találtak. A Főmenü – Történelmi fogások című műsor szakértője, Vukics Adrienn régész-muzeológus, az Aquincumi Múzeum munkatársa azt is megosztotta a nézőkkel, hogy Egyiptom híres volt búzatermesztéséről és tőlük származik a kelesztési eljárás is. Kiderült, akkoriban luxuscikknek számított a szarvasmarha és a bor, amelyet nemcsak szőlőből, hanem fügéből, datolyából és gránátalmából is készítettek.

E történelmi kiindulópont után Széll Tamás a Duna Főmenü című gasztroműsorának történelmi fogásokat bemutató legutóbbi epizódjában egyiptomi fogást tálalt, olyat, amely akár egy fáraó asztalára is kerülhetett.

(Fotó: MTVA/Főmenü)

Az Aquincumi Múzeumban felállított konyhában bőrük alatt megtöltött galambok készültek. „A töltelék hasonlít egy feljegyzett egyiptomi receptúrához, amelyben a tejtermékhasználat és a fűszerezés szinte ugyanez volt” – mondta a Michelin-csillagos séf, miközben apróra vágott csirkemellhez tejszínt, tojást adagolt, az így kapott lágy krémmel pedig megtöltötte a sütőben, majd később serpenyőben pirított szárnyasokat. A húsételhez – egyiptomi fűszerezéssel – mandula, tök- és fenyőmag felhasználásával köretet állított össze, kiegészítve a galambhús vadas, pörköltes ízéhez passzoló pirított-párolt édesköménnyel és sütőtökkel. Mindehhez mángold, pak choi, fodros kel és bor is került.  A dresszing sem maradhatott el, amelyhez Széll Tamás narancs és citrom levét, mustármagot, mézet és olívát használt.

Az egyiptomi fogás pontos elkészítése, Széll Tamás konyhai trükkjeivel együtt újranézhető a műsor Médiaklikk-oldalán, friss epizóddal legközelebb május 14-én, szombat délután jelentkezik a Főmenü – Történelmi fogások.

Főmenü – Történelmi fogások – szombatonként 17:25-től a Dunán.

Kiemelt kép: Széll Tamás (Fotó: MTVA/Főmenü)