×
Kövessen minket Facebook-on is!

Már követem az oldalt!
×

Kocsis Zoltánra emlékezik a Nemzeti Filharmonikus Zenekar a Müpában

 

Különleges hangversennyel emlékezik meg legendás karmesteréről és zeneigazgatójáról, Kocsis Zoltánról a Nemzeti Filharmonikus Zenekar szombaton a Müpában. A koncert programjának minden darabja utalás a muzsikus számára fontos életművekre és Kocsis Zoltán tevékenységeire.

A Müpa Bartók Béla Nemzeti Hangversenytermében Kocsis emlékest – In Memoriam Kocsis címmel megvalósuló koncert nyitó- és zárószáma, miközben arra emlékeztet, hogy Kocsis nagy Liszt- és Bartók-előadó volt, hangszerelői termésének gyöngyszeme – olvasható a Magyar Nemzeti Filharmonikus Zenekar MTI-hez eljuttatott közleményében.

Mint írják, Rachmaninov és Debussy is a zongoraművész-dirigens szíve csücske volt; az orosz mester III. zongoraversenyét Borisz Berezovszkij orosz zongoravirtuóz tolmácsolja, aki többször együtt muzsikált magyar pályatársával.

A közleményben idézik Borisz Berezovszkijt, aki személyesen ismerte Kocsis Zoltánt. Mint mondta, találkoztak párszor, és az maradt meg benne vele kapcsolatban, hogy olyan volt, mint a tűz. Kitörő energiát sugárzott magából, még séta közben is inkább szaladt.

Borisz Berezovszkij kiemelte: Kocsis Zoltán zenéhez való rendkívüli hozzáállása és hatalmas tudása rá is nagy hatással volt. „Ezért is igen különleges számomra ez a koncert, hiszen részt vehetek egy olyan nagyszerű művész életművének felidézésében, mint amilyen Kocsis” – mondta.

Mint a koncert programjáról írják, Liszt Ünnepi indulója frappáns kezdés, hiszen az energikus mű nyitánynak is beillik, és megemlékezésre - az 1849-es Goethe-centenáriumra - született.

Szergej Rachmaninov Kocsis pályájának egyik tájékozódási pontja volt: emlékezetesen tolmácsolta a zeneszerző-pianista zongoraversenyeit. Ezek közül az 1909-ben komponált III. (d-moll) zongoraversenyt gyakran emlegetik úgy, mint a zongorairodalom egyik legnagyobb hangszeres igényű darabját.

A kifinomult színvilágú, pasztellárnyalatokban gazdag Három noktürn ismét egy meghatározó vonzalmat idéz: Claude Debussy zenéjét, amely a harmadik, Szirének tételben megszólaló női kar jóvoltából arra is alkalmat ad, hogy a koncerten ne csak a Nemzeti Filharmonikus Zenekar, de a Nemzeti Énekkar is tiszteleghessen Kocsis Zoltán emléke előtt.

A műsort záró Bartók-Scherzo a fiatalkori Négy zongoradarab utolsó tételéből változott át Kocsis hangszerelői műhelyében zenekari kompozícióvá.

A hangversenyt Kovács János vezényli. "Nagy tudású, feddhetetlen szakmaiságú muzsikus, akit Kocsis Zoltán is nagyra becsült” – áll a közleményben.