×
Kövessen minket Facebook-on is!

Már követem az oldalt!
×

A doboz, amely megváltoztatta a világot – ritkán látott képek a magyar televíziózás hőskorából

 

November 21-e a televíziózás világnapja. Ez alkalomból a hirado.hu ritkán látott képekkel idézi fel a magyar televíziózás jelentős pillanatait.

 

A televíziózás világnapjának (World Television Day) alkalmából a műsorszolgáltatók és internetes tartalomszolgáltatók minden évben világszerte egy 30 másodperces reklámfilmet tesznek közzé, amelynek általánosságban a televízió társadalomra gyakorolt hatását jeleníti meg.

Az idei, érzelmekkel teli videó üzenete elég egyértelmű, ahogy az a tény is, hogy a „mozgóképet megjelenítő doboz” egyike a világ legeredetibb és legérdekesebb találmányainak.

Homály a képernyőn a kezdetek kezdetén

A televízió ősét a német mérnök Paul Nipkow már 1884-ben alkotta meg. Egy azóta Nipkow-tárcsának nevezett szerkezettel sikerült egy adott képet elektromos jelekké alakítania, ezt a folyamatot azonban egészen 1926-ig nem tudta távolra kiterjeszteni, tehát a létrehozott képet kizárólag helyben csodálhatták a nézők.

1926-ban aztán eljött a nagy áttörés napja, John Logie Baird skót feltalálónak ugyanis sikerült képet közvetítenie London és Glasgow között, a kísérleti közvetítésben egy maszk homályos képe bukkant elő a képernyőn.

Baird saját próbaközvetítéseit nemsokára hivatalos beiktatás követte. Mivel sikeresen lobbizott találmányáért az adások alatt a BBC-nél, ezért három évvel később, 1929-ben kísérleti jelleggel már a világ legnagyobb műsorszolgáltatója a skót feltaláló televíziójával kezdte sugározni kísérleti adásait, 1936-ra pedig a világ első olyan adója lett, amely rendszeres, napi háromórás műsorral szórakoztatta a nézőket.

A BBC első adásában Adele Dixon angol színésznő és énekes a „The magic rays of light” („A fény varázslatos sugarai”) című dalt énekelte, a cím természetesen a készülékre utalt. Az alábbi felvételen színesben látható az induló adás.

1930-ban már egyszerre tudtak képet és hangot is közvetíteni, és abban az évben leadták az első rövid játékfilmet is. A televíziók fejlődése töretlen volt, 1929-ben a Bell laboratórium már bemutatta az első színes készüléket is.

Érdekesség, hogy az egyik első tévéműsor az 1931-es, amerikai Televíziós szellem című sorozat volt, amiben egy meggyilkolt ember szelleme elmesélte halálának történetét. Tíz évvel később, 1941-ben megjelent az első tévéreklám is Amerikában, amelyben Bulova márkájú órát reklámoztak és mindössze tíz másodpercig tartott.

A televíziózás történetéből közben a magyar lángelmék sem maradhattak ki. Míg Baird készüléke elektromechanikus elven működött, 1926-ban Tihanyi Kálmán fizikus feltalálta és szabadalmaztatta a teljesen elektronikus televíziós rendszert.

Mihály Dénes magyar mérnök és E. H. Traub fizikus 1935-ben megalkotta a képet 240 sorra felbontó készüléket, Goldmark Péter Károly magyar származású mérnök pedig az amerikai CBS műsorszolgáltató alkalmazottjaként kidolgozta a színes televízió szabványt.


Itthon is megkezdődik a televízió hódító hadjárata

Míg Németországban 1935-ben, az Egyesült Államokban 1939-ben kezdődött meg a nyilvános televíziós sugárzás, Magyarország ehhez képest később kapcsolódott be, ugyanis a Minisztertanács 1953-ban járult hozzá a Magyar Televízió Vállalat megalapításához.

Itthon eleinte egy 14-szer 18 centméteres képméretű vevőkészüléken voltak láthatók az első próbaadások az 50-es évek elején, 1955. augusztusára viszont már megszületett a szériagyártásra szánt első tévékészülék prototípusa, az Orion AT 501 is.

Az első sorozatban gyártott magyar televízió készülék, az Orion AT501 gyártása 1956 januárjában kezdődött meg Budapesten (Fotó: Wikipédia)

1954-ben üzembe is helyezték az első adóállomást a Széchenyi-hegyen, azonban az első próbaadást a Gyáli úti Posta Kísérleti Állomásról sugározták. A kísérleti adások során az Erdei sportverseny című rajzfilm és a Mágnás Miska egyes jeleneteire szórakozhattak az érdeklődők.

Bíró István, a Műegyetem híradástechnikai tanszékének tanársegéde a televízió a működéséről magyaráz az 1956. március 17-én megnyílt József Attila Kultúrotthon fiataljainak. (Fotó: MTI/Bartal Ferenc)

Még abban az évben a Magyar Televízió is megkezdte működését, az első kísérleti adást a vállalat székházában 1954. január 28-án vitték képernyőre Zima Károly, a Magyar Televízió vezető mérnöke és Hódos Rezső vezérigazgató közreműködésével.

Zima Károly, a Magyar Televízió vezető mérnöke a gépnél az első televíziós adás közben, mellette jobbra Hódos Rezső, a Magyar Televízió vezérigazgatója. (Fotó: Nemzeti Fotótár)

A nyilvános műsorsugárzás három évvel később, 1957. május 1-jével kezdődött. Megjelentek az első bemondók is Tamási Eszter illetve Takács Marika személyében, hozzájuk csatlakozott egy évvel később Varga József.

Takács Mária, a Magyar Televízió bemondónője konferálja az első üzemi helyszíni közvetítést. A műsort a Ganz Vagongyárban rögzítették Ezüstvonat címmel. (Fotó: Nemzeti Fotótár)

Az első, kimondottan tévére írt műsor Magyarországon az 1957 szeptemberében indult Művészet volt, egy interjúkkal és verses, zenés betétekkel tarkított magazinműsor, Várkonyi Zoltán Kossuth-díjas magyar színész, filmrendező vezetésével. Decemberben elkészült az MTV első stúdiójátéka is, majd az év végi siker után hagyománnyá váltak a szilveszteri kabarék.

A Magyar Televízió kameráit az angol Pye cég biztosította. B. K. Sipahimalani, a vállalat hindu televíziós mérnöke (jobbról a 4.) betanítja a magyar tévéseket az angol cég által szállított technika használatára. (Fotó: Nemzeti Fotótár)

A műsorgyártás palettája egyre szélesedett, Szepesi György sportkommentátor a Népstadionból húsvéti focitornát közvetített, majd a Nagycirkuszban játszott Párizsi jégrevü-t is megpillanthatták a nézők. Az első színházi közvetítés a Bánk bán Operaházi előadása volt.

A Magyar Televízió Vállalat munkatársai felvételt készítenek a Budapesti Kinizsi (ma: Ferencvárosi Torna Club) pályán zajló labdarúgó-mérkőzésről. (Fotó: Nemzeti Fotótár)

Az 1960-as évek elejére már közel 80 ezer előfizetője lett itthon a televíziónak, amely pár év alatt általánosan közkedvelt szórakozási formává vált. A szolgáltatás előfizetési díja havi 50 forintra rúgott.

Fiatal pár nézi a Magyar Televízió adását. (Fotó: Nemzeti Fotótár).

1969-ben sugározták az első színes adást, és megkezdődött a francia importból származó színes készülékek forgalmazása. A hazai gyártók idővel összeszerelő üzemekké alakultak át, majd a rendszerváltás után, a beáramló sokkal korszerűbb készülékek beáramlása mindkét nagy gyár elhalását eredményezte.

A Herbária Gyógynövényforgalmi Szövetkezet Központjának dolgozói Orion-gyártmányú tv-készüléken nézik a Magyar Televízió esti adását az irodaépület társalgójában. (Fotó: Nemzeti Fotótár)

1971-ben a Magyar Rádió és Televízió megkezdte második számú csatornáján is a sugárzást, ez pedig oda vezetett, hogy 1974-ben a Magyar Televízió önálló intézménnyé vált. Érdekesség, hogy az új csatornán a hétfő adásszüneti nap volt.

A címlapfotón a Gheorghiu Dej Hajógyár klubja az élüzem cím elnyerése alkalmából tévékészüléket próbálja (MTI Fotó: Jármai Béla).