×
Kövessen minket Facebook-on is!

Már követem az oldalt!

A közmédia történelmi filmekkel emlékezik a holokauszt magyarországi áldozataira

 

A holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapja alkalmából a közmédia több műsort szentel a témának. A közszolgálati csatornák a magyar történelem eme tragikus fejezetéről április 16-án, valamint ezt követő napokon emlékeznek meg.

Az Országgyűlés 2000. évi döntése alapján április 16-a a holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapja. Az első ilyen megemlékezést 2001-ben tartották. 1944-ben ezen a napon kezdődött a magyar zsidók deportálása. A közmédia televíziós és rádiós hírműsorai mellett a Duna World hétfői Dokuzóna című műsora foglalkozik a témával, valamint a közszolgálati csatornák az eseményhez kapcsolódó filmeket adnak.

Április 16-án a holokauszt drámájához kapcsolódóan a Duna Televízió Dobray György több szálon futó Kövek című magyar dokumentumfilmjét sugározza 20.30-tól. A Balázs Béla-díjas rendező Gunter Demnig német szobrászművész kezdeményezését mutatja be, aki Európa-szerte úgynevezett botlatóköveket helyez el.

Az áldozatok egykori lakhelye előtt található emléktáblák a mindennapokban teszik láthatóvá és kézzelfoghatóvá a történelmet.

Nevükhöz híven megállítják és emlékezésre, elgondolkodásra késztetik a véletlenül „beléjük botlókat”. A film másik szála bemutatja azokat a külföldről érkezett önkénteseket, akik azért jöttek Magyarországra, hogy az itt található holokauszt áldozatok elhanyagolt sírköveit gondozzák.

A közös munka lehetőséget adott, hogy megosszák egymással történeteiket: az egykori náci leszármazott a holokauszt túlélő unokájával. A kultúrák közötti hídépítés nemcsak a múltra reflektálás során, de az együtt töltött idő tapasztalásain keresztül is épült.

Az emléknapon az M5 csatorna a Sorstalanság című filmet vetíti 21.05-től.

Az irodalmi Nobel-díjas Kertész Imre regényének filmadaptációja az író forgatókönyve alapján készült Koltai Lajos rendezésében. A film zenéjét az Oscar-díjas Ennio Morricone szerezte.

A történet főszereplője, Köves Gyuri, átlagos zsidó kamaszfiú átlagos sorssal Budapesten, 1944-ben. Nem sokkal azután, hogy apját munkaszolgálatra viszik, őt is elfogják, majd Auschwitzba, onnan pedig Buchenwaldba szállítják.

A fiú nem lázad sorsa ellen. Átmeneti barátságokra tesz szert, felbukkannak mellette a tömegből, majd elsodródnak mellőle. Ő pedig csak van, és megfigyel; míg sok véletlennek és szerencsés vagy szerencsétlen fordulatnak köszönhetően haza nem kerül. Hisz nincs olyan képtelenség, amit ne élhetnénk túl.

A címlapfotó illusztráció.