×
Kövessen minket Facebook-on is!

Már követem az oldalt!
×

Herczeg Ferenc-szobrot avattak a Nemzeti Színházban

 

Mellszobrot állítottak Herczeg Ferencnek (1863-1954) a magyar dráma napján, kedden a Nemzeti Színház épületében. A két világháború közötti korszak legnépszerűbb íróját megörökítő művet Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere és Takaró Mihály, a Herczeg Ferenc Társaság elnöke leplezte le.

Bár német származású volt, szívében és lelkében is teljesen magyarrá lett. A két világháború között Magyarország legismertebb, legnagyobb hatású írója volt. Műveinek legfőbb témája a Kárpát-medencei, ezer évre visszanyúló magyar múlt és hagyományok, a keresztény hit” – mondta Kásler Miklós az ünnepségen.

A miniszter hangsúlyozta:

Herczeg Ferenc legfőbb életcélja az volt, hogy a magyar nemzetet művelje, segítse hazája felemelkedését, ápolja és gyarapítsa páratlan kultúráját.

Pontosan látta a trianoni békediktátum történelmi következményeit, társadalmi hatásait, és arra törekedett, hogy erősítse és meghatározza a jövő számára a magyar identitást, az összetartozás gondolatát. Tette mindezt könyvei hasábjain, cikkeiben és a korszak meghatározó közszereplőjeként, írófejedelemként, a Petőfi Társaság elnökeként, a Magyar Tudományos Akadémia társelnökeként is. Tehetségét a Kárpát-medence és egész Európa csodálta” – jegyezte meg Kásler Miklós.

Beszélt arról, hogy Herczeg Ferenc íróként, illetve a Magyar Revíziós Liga vezetőjeként egyaránt a trianoni békediktátum igazságtalanságára hívta fel a figyelmet. Kitért arra, hogy a kommunista diktatúra nemcsak ignorálta őt, hanem el is akarta feledtetni műveit, a rendszer bukásával azonban ismét kiadták műveit, mondanivalója ma is aktuális és figyelemreméltó, a nevét viselő díj Magyarországon az egyik legnagyobb irodalmi elismerés.

Takaró Mihály irodalomtörténész azt mondta, Herczeg Ferenc életművét három fogalom jellemezte: az értékelvűség, a tisztánlátás és az elfogulatlanság. Felsorolta, hogy Bizánc című történelmi drámája (1904), majd Kék róka című polgári vígjátéka (1914) Rómától Moszkváig ismertté tette a nevét. Nem sokkal később – mint mellszobrán a felirat is rögzíti – ő lett az első, irodalmi Nobel-díjra jelölt magyar író, mégpedig egymás utáni három évben (1925-1927) Az élet kapuja című kisregényéért.

A Herczeg Ferenc Társaság elnöke felidézte, hogy az író méltatói közé tartozott mások mellett a nyugatos Schöpflin Aladár vagy Kosztolányi Dezső. Hozzáfűzte: a második világháborút követően, a Révai-korszakban sok más alkotóval együtt kisöpörték az irodalmi kánonból.

A 20. század legnagyobb száműzött írója tér most vissza közénk, hetvenéves szellemi száműzetéséből. E szobor most méltó helyre került, s vele Herczeg Ferenc is megkapja a kései elégtételt, ismét elfoglalja helyét a magyar irodalom óriásai között”.

Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház főigazgatója kiemelte, hogy Herczeg Ferenc él, létezik a magyar színházak repertoárjában, bármit is próbáltak meg vele elkövetni, jelen volt és marad.

Herczeg Ferenc mellszobrát, amelyet a Herczeg Ferenc Társaság és az Emmi állított, Törley Mária szobrászművész készítette. Az alkotó korábbi, Herczeg Ferencet ábrázoló szobrát 2013-ban avatták fel Badacsonytördemicen.