Az élete a színpad – Bodrogi Gyula 85 éves

 

A Kossuth- és Jászai Mari-díjas színész, rendező, érdemes és kiváló művész, a nemzet színésze a mai napig aktív.

Budapesten született 1934-ben. Édesapja vadász volt, aki fiával is megszerettette ezt a szenvedélyt. Gyermekként pedagógusnak készült, matematika–fizika tanár szeretett volna lenni, de végül a művészetek mellett kötelezte el magát. Pályáját néptáncosként kezdte, 1951-től három évig a SZOT együttesének szólótáncosa volt.

Bodrogi Gyula Moncrieff Algernon barátjának és Szemes Mari Cardew Cecily szerepében Oscar Wilde Hazudj igazat című színdarabjának próbáján a Madách Színházban (Fotó:  MTI/Bartal Ferenc, 1959)

Bodrogi Gyula és Szemes Mari Oscar Wilde Hazudj igazat című színdarabjának próbáján, a Madách Színházban (Fotó: MTI/Bartal Ferenc, 1959)

A Színház- és Filmművészeti Főiskolára 1954-ben jelentkezett, mert rendező akart lenni. A szak végül nem indult, őt pedig átirányították színésznek, diplomáját 1958-ban kapta meg. Első szerződése a József Attila Színházhoz kötötte, és az angyalföldi társulathoz több mint húsz évig hű maradt.

Bodrogi Gyula színész énekel a pályán a Színészek-Újságírók labdarúgó mérkőzés előtt az Üllői úti FTC stadionban (Fotó: MTI/Keleti Éva, 1961)

Bodrogi Gyula a színészek–újságírók labdarúgó-mérkőzés előtt énekel az Üllői úti FTC-stadionban (Fotó: MTI/Keleti Éva, 1961)

Vidám Színpad, Nemzeti Színház

A Vidám Színpadhoz 1982-ben került, ahol volt színész, művészeti igazgató, igazgató-rendező, majd 1996 és 2002 között a Vidám Színpad Kht. ügyvezető igazgatója, és 2002-ben a Vidám Színpad örökös tagjává választották. 2003-ban Jordán Tamás igazgató meghívására a Nemzeti Színházhoz szerződött, melynek azóta is tagja. A Színház- és Filmművészeti Főiskolán 1975-től tanított (2000 óta Egyetemen).

A Vidám Színpadon május 9-én mutatják be Bodrogi Gyula politikai kabaréját "Ki van odafenn?" címmel (Fotó: MTI/Földi Imre, 1986)

A Vidám Színpadon 1986. május 9-én mutatják be Bodrogi Gyula politikai kabaréját Ki van odafenn? címmel (Fotó: MTI/Földi Imre)

Pályakezdőként elsősorban kortárs és klasszikus darabok karakterszerepeit játszotta, de hamarosan felfedezték komikusi tehetségét is, ettől kezdve ő lett az úgynevezett könnyű műfaj egyik legjellegzetesebb képviselője. Muzikalitását, kiváló tánctudását zenés-táncos darabokban kamatoztathatta.

Emlékezetes alakításai: Napóleon (Sardou A szókimondó asszonyság című darabjában), Böffen Tóbiás (Shakespeare Vízkeresztjében), a francia király (Kacsóh Pongrác János vitézében), Peacock (Brecht Koldusoperájában), Bálint (A Hubay–Vas–Ránki Egy szerelem három éjszakájában), Seress Rezső (Müller Péter Szomorú vasárnapjában), Julien, a fogorvos (Barillet-Grédy A kaktusz virágában).

Koltai Róbert és Bodrogi Gyula, Georges Feydeau: Egy hölgy a Maximból című komédiájának próbáján (Fotó: MTI/Sándor Katalin ,2004)

Koltai Róbert és Bodrogi Gyula, Georges Feydeau: Egy hölgy a Maximból című komédiájának próbáján (Fotó: MTI/Sándor Katalin, 2004)

Rendezőként is szívesebben nyúlt a habkönnyű, elsősorban zenés darabokhoz (Imádok férjhez menni, Egy fekete és egy szőke, Pajzán históriák, Anconai szerelmesek, Két úr szolgája, Dollárpipi).

A filmvásznat is meghódította

Könnyed természetességének és elmélyült jellemábrázolásának köszönhetően filmszínészként is hamar a közönség kedvence lett. Első filmjét, a Külvárosi legendát Máriássy Félix rendezte 1957-ben, ezután szinte évente forgatott. Emlékezetes filmje volt a Házasságból elégséges (ebben akkori felesége, Törőcsik Mari volt a partnere), a Hattyúdal, a Húsz óra, a Tanulmány a nőkről, a Fuss, hogy utolérjenek, a Szépek és bolondok, a Hogyan felejtsük el életünk legnagyobb szerelmét?

A Szerencsés Dánielben megtört családapát alakított, ő volt az Idő van mogorva üdülőgondnoka, a Titánia, Titánia, avagy a dublőrök éjszakájában négyes főszerepben brillírozott, 1989-ben a svájci Vevey-ben, majd 1991-ben a bulgáriai Gabrovóban is elnyerve a legjobb férfialakítás díját. A 2000-es években is több moziban szerepelt, így például A mohácsi vész, az Üvegtigris, Magyar vándor, a Világszám! című filmekben.

Bodrogi Gyulához kötődik Süsü, a sárkány is

Legnépszerűbb szerepei a televízióhoz kötődnek. Az ő rekedtes hangján szólalt meg Süsü, a jószívű egyfejű sárkány, a Kérem a következőt (Dr. Bubó) Csőrmestere és a Vuk kárörvendő varjúja. A Linda című nagy sikerű sorozatban ő alakította a címszereplő édesapját, a mai napig kedvelt szereplője a különféle show-műsoroknak és kabaréknak.

Süsü, a sárkány és magyar hangja, Bodrogi Gyula, színművész (Fotó: MTI/Manek Attila, 2011)

Süsü, a sárkány és magyar hangja, Bodrogi Gyula színművész (Fotó: MTI/Manek Attila, 2011)

Bodrogi Gyuláról köztudott, hogy szenvedélyes vadász és szakács is. Kedves időtöltéseiről 1993-ban A vadász néha főz is címmel könyvet jelentetett meg, amelyben legkedvesebb vadásztörténeteit és receptjeit adta közre. Irkafirka című kötete  2009-ben jelent meg, ebben naplórészletek, rádióműsorokba szánt írások, aforizmák idézik fel a művész tizenhét főiskolai fegyelmijének történetét, színházi emlékeit, emlékezetes tanárait és pályatársait.

A nemzet színésze 2007 óta

Művészi munkájáért számos rangos elismerést kapott: 1962-ben és 1967-ben Jászai Mari-díjat, 1973-ban érdemes művész, 1983-ban kiváló művész címet. 1995-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjével, 2005-ben Kossuth-díjjal tüntették ki, 2007 óta a Nemzet Színésze kitüntető cím birtokosa. A XIII. kerület díszpolgárává választották 2009-ben, a nyíregyházi Vidor Fesztiválon Életmű-díjjal jutalmazták. A Prima-díjat és a Prima Primissima Közönségdíját 2012-ben vehette át, 2013-ban Szenes Iván-életműdíjat kapott.

A magyar színház- és filmművészet kategóriában Prima Primissima Díjra jelölt Bodrogi Gyula, a Nemzet Színésze címmel kitüntetett, Kossuth- és kétszeres Jászai Mari-díjas színművész budapesti otthonában 2012. augusztus 12-én MTI Fotó: Czimbal Gyula)

Bodrogi Gyula budapesti otthonában, 2012. augusztus 12-én (Fotó MTI/Czimbal Gyula)

Idén április 22-én az 5. Magyar Filmhét nyitóeseményén négy másik színművész társaságában átveheti a Magyar Filmakadémia Egyesület első alkalommal adományozott életműdíját.

A mai napig a színpad az élete

Bodrogi Gyula Wolsey bíboros szerepében Robert Bolt Egy ember az örökkévalóságnak című drámájának próbáján a Nemzeti Színház Gobbi Hilda Színpadán 2019. február 13-án (Fotó: MTI/Illyés Tibor)

Bodrogi Gyula Wolsey bíboros szerepében Robert Bolt Egy ember az örökkévalóságnak című drámájának próbáján a Nemzeti Színház Gobbi Hilda Színpadán 2019. február 13-án (Fotó: MTI/Illyés Tibor)

Bodrogi Gyula ma is fellép, a Nemzeti Színházban a Caligula helytartójában I. Agrippát, az Egy ember az örökkévalóságnak című darabban Wolsey bíborost, a Házasság Palermóban című vígjátékban Pantalonét alakítja. A művészt 85. születésnapján a Nemzeti Színház nagyszínpadán gálával köszöntötték.

Az ünnepségen fellépett a Nemzeti Színház Színészzenekara, a Magyar Nemzeti Táncegyüttes, Dolly és zenésztársai, a Magyar Vadászkürt Egylet, a Nemzeti Színház társulata és munkatársai, valamint a József Attila Színház művészei.   Tarlós István főpolgármester köszöntőjében korszakos színésznek nevezte Bodrogi Gyulát, aki maradandóan gazdag életművet hozott létre. Mint mondta, a színház mellett több tucat filmben bizonyította tehetségét.

Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház igazgatója rövid köszöntőjében emlékeztetett arra, hogy Bodrogi Gyula 2003-ban lett a Nemzeti Színház művésze. Ma is aktívan dolgozik, jelenleg nyolc futó darabban játszik. Igazi nagy színésznek nevezte a 85 éves művészt, aki tele van állandó izzással, a színház iránti kíváncsisággal és rajongással.