×
Kövessen minket Facebook-on is!

Már követem az oldalt!
×

Alkotói korlátok átlépése: teret nyert a mesterséges intelligencia a művészetekben

 

A mesterséges intelligencia számos definíciója ismert, amelyek közül az egyik legelterjedtebb az Oxford számítástechnikai szótár meghatározása, amely szerint a mesterséges intelligencia a számítástudománynak az a területe, amely emberi intelligenciát igénylő feladatokat megoldó számítógépes programok készítésével foglalkozik. A mesterséges intelligencia azonban átlépte az informatika határait és mára már a művészetek kerületén is használt technológiává vált.

Mesterséges intelligencia (MI) bevonásával fejezték be Beethoven X., befejezetlen szimfóniaként elhíresült alkotását, amelyet októberben mutatnak be a németországi Bonnban.

A Deutsche Telekom kezdeményezésére megvalósult nemzetközi projektben a mesterséges intelligencia több mint kétmillió hangjegyet komponált a zeneszerző stílusában, majd nemzetközi szakértők segítségével 730 nap alatt készült el és vált elérhetővé a nagyvilág számára az eddig csupán vázlatokban létező zenemű.

Az ember és a MI közös munkájának eredményeként megszületett szimfóniát idén októberben mutatják be a németországi Bonnban, Beethoven szülővárosában.

A mű létrejöttében azonban az emberi tényező sem elhanyagolható. Az MI által komponált szekvenciák monoton, gépies hangzását élettelivé kellett varázsolni. A darab elkészülte után Walter Werzova osztrák zeneszerző feladata volt, hogy lelket vigyen a zenébe, többek között a tempóváltások segítségével.

A mesterséges intelligencia észrevétlenül a mindennapjaink része lett, sok esetben anélkül, hogy ennek tudatában lennénk. A MI számos definíciója ismert, amelyek közül az egyik legelterjedtebb az Oxford számítástechnikai szótár meghatározása, amely szerint a mesterséges intelligencia a számítástudománynak az a területe, amely emberi intelligenciát igénylő feladatokat megoldó számítógépes programok készítésével foglalkozik.

A MI fogalmának meghatározása, illetve annak jogi szabályozása a legtöbb jogrendszerben ezidáig nem valósult meg.

A világban ennek ellenére az új technológiákat alkalmazó művészek sora egyre bővül, és az egyértelműen kitűnik, hogy nem aggódnak a helyettesíthetőségük miatt, hiszen ők maguk fejlesztik azokat a rendszereket, amelyek segítségével átléphetik az alkotói korlátokat.

A mesterséges intelligencia helyett néhányan inkább a „kibővített intelligencia” kifejezést használják, hangsúlyozva ezzel, hogy a gép jelenleg még nem független a művésztől, és ez egyelőre nincs is belátható távolságban.

Cikkünkben pár példa segítségével bemutatjuk, hogyan dolgoznak együtt a művészek a mesterséges intelligenciával.

Az elképzelt Belamy család utolsó leszármazottjának arcképe

A 2018-ban a Christie’s őszi aukcióján 432 000 dollárért elárverezett képet az elképzelt Belamy család utolsó leszármazottjáról is mesterséges intelligencia segítségével alkották meg. Ez azonban nem minden, a képen látható alak egész családfáját is az MI segítségével elevenítették meg. A családi képgalériához 15 ezer műtárgy adatait gyűjtötték össze a 14–20. századból, amelyek alapján végül megszületett a tizenegy kép.

Edmond de Belamy családfája (Forrás: Christie’s)

Bár a portrék emlékeztetnek a régi reneszánsz és barokk arcképekre, az olajfestéket és az ecsetvonásokat pixelek váltották fel, és közel sem olyan részletgazdagok, inkább elmosódott, homályos arcú és ruházatú alakokat ábrázolnak. A képek alján a művészi szignó helyett egy algoritmus képlete látható – olvasható a BBC cikkében

Hálózatok, kódok és algoritmusok, mint a művészet eszközei

Mario Klingemann, a GAN-izmus atyja leginkább előnyben részesített alkotói eszközei a neurális hálózatok, a kódok és algoritmusok, műveihez pedig  meglévő képekből épít adatbázisokat.

Érdeklődése középpontjában az egyes rendszerek változatossága, az emberi észlelés és a különböző vizuális elméletek állnak. Klingemann alkotótársként tekint a GAN-ra, amelyet olykor irányít vagy szabadjára enged. A gépekkel közösen főként emberi alakokon és portrékon dolgozik, műveiben pedig kiemelten fontos szerepet játszanak a szabálytalan formák, a perspektívák keveredése és a vonzás–taszítás ellentéte.

Mario Klingemann alkotása (Forrás: Mario Klingemann Facebook-oldala)

Klingemann egyik művét is meghirdették 2019 márciusában a Sotheby’s árverésén, ahol végül 52 000 dollárért vihette el új tulajdonosa – derül ki a BBC cikkéből

A GAN (generative adversarial networks, azaz a generatív ellenséges hálózatok) rendszerét a kilencvenes évek végén kezdték fejleszteni, a mára pedig nyíltan elérhető hálózat lényege, hogy két algoritmus egymás folyamatos figyelésével új adatokat (jelen esetben képeket) hoz létre. A szembeállított algoritmusok egyike (a generátor) a korábban ismert információk alapján új mintázatokat generál, amit a másik (a diszkriminátor) ellenőriz, hogy mennyire hasonlít a korábbiakra, illetve mennyire észrevehető, hogy mesterségesen hozták létre. A végén az marad fenn a rostán, amelyik a hálózat szerint a megtévesztésig hasonlít az eredetihez.

Tulipánmánia és a bitcoin közti párhuzam ábrázolása

A hálózatokkal, algoritmusokkal való közös alkotás „hagyományosabb” formáját választja Anna Ridler, aki komoly művészeti háttérrel rendelkezik: Oxfordban és Londonban járt művészképzésre. Bár munkájához lényegében ugyanazt a módszert használja, mint Klingemann, de saját képeiből hoz létre adatkészletet a számítógép számára.

(Forrás: BBC)

Legismertebb projektjét a 16. századi holland tulipánmánia és a bitcoin közti párhuzam ihlette: mindkét valuta erősen megkérdőjelezhető értéket képvisel, ugyanakkor számos befektető várja tőle a gazdagodást. Alkotásához  10 000 fotót készített tulipánokról, a mesterséges intelligenciának köszönhetően pedig nemcsak eddig nem látott virágokat hozott létre, de egy olyan videót is, amelyben a tulipánok változásai a bitcoin árfolyamának ingadozásait követik.

Képalkotás térben és időben egyszerre a gépekkel

A kortárs művészek között van olyan is, aki együtt alkot az adott géppel, ilyen például Sougwen Chung, az amerikai MIT Media Lab egykori kutatója. A Google TensorFlow nyílt forráskódú szoftverének segítségével saját rajzait nemcsak elmenti és archiválja, de az információt továbbítja is egy olyan robotkarra, amely a benne lévő mesterséges intelligenciának köszönhetően Chunggal egyszerre képes képek előállítására.

Sougwen Chung alkotás közben (Forrás: Sougwen Chung honlapja)

A művész egy kölcsönösen tudatos folyamatnak írja ezt le, ami egyúttal lehetőséget teremt az azonnali önreflexióra. Kooperatív duett címen az alkotásba bevonja a közönséget is, a szemük előtt létrehozva képeit – olvasható a BBC cikkében

A mesterséges intelligencia, mint zeneszerző

Ahogy már cikkünk elején kiderült, nemcsak a festőművészek, hanem a zenei világ számára is új lehetőségeket kínál a mesterséges intelligencia. Sony vállalat 2016-ban a Flow Machines nevű szoftverrel egy The Beatles stílusú dallamot hozott létre. A hanganyagot ezután Benoît Carré zenésznek adták, aki később Daddy’s Car néven ki is adta a dalt – olvasható a The Times cikkében.

A mesterséges intelligenciát egyre több zenekészítő szoftverbe integrálják, többek között a Logic is használja a gépi tanulást. Elmondhatjuk, hogy már most egy teljes ipar épül a zenekészítő MI szoftverek köré. Ide tartozik a Flow Machines, az IBM Watson Beat, a Google Magenta NSynth Suoer, a Jukedeck, a Melodrive és az Amper Music is – számol be a The Verge cikkében.

A The Verge szerint a felsorolt szoftverek közül az Amper használata a legegyszerűbb. A felhasználónak csupán egy zenei stílust és egy hangulatot kell kiválasztania, az MI pedig hamar el is készíti a dalt. Ezután van lehetőség bizonyos hangszereket kicserélni, gyorsítani az ütemen, vagy esetleg énekelni.

Taryn Southern pop énekes korábban az American Idol tehetségkutatóban is megmérette magát, nemrég pedig kiadta első albumát, amely már mesterséges intelligencia segítségével készült.

A zenéihez először csak az Amper platformját használta, később viszont már az IBM Watson Beat és a Google Magenta segítségét is igénybe vette.

Életre kelti az ókori római szobrokat

Valószínűleg mindenki töprengett már azon egy-egy régi festményt vagy szobrot nézegetve, hogy az alany vajon hogyan nézhetett ki valójában? Milyen lenne, ha valaki most fotózná le őket, és színesben, élőben láthatnánk a régmúlt történelem fontos személyeit? Nos, a mesterséges intelligencia segítségével most talán egy lépéssel közelebb kerültünk ahhoz, hogy ez kiderüljön.

Egy Daniel Voshart nevű grafikus és tervező ugyanis a mesterséges intelligencia és némi Photoshop segítségével ókori római uralkodókat „elevenít meg” színesben – olvasható a The Verge cikkében. 

(Forrás: Daniel Voshart honlapja)

Voshart a filmes iparban dolgozik, azonban mivel a koronavírus-járvány miatt majdnem teljes egészében leálltak a különböző filmes projektek, szabadidejében elkezdett kísérletezni egy kicsit. Egyik hobbijaként régi szobrok megszínesítését jelölte meg, és ezt szerette volna új szinte emelni. Amikor ehhez elkezdett alanyok után kutatni, valahogy a történelmi Róma mellett kötött ki, holott elmondása szerint korábban ez a korszak teljesen hidegen hagyta. Ahogy azonban a munkához szükséges kutatómunka során elkezdett egyre jobban belemerülni a különböző uralkodók életébe, hamarosan megváltozott a véleménye.

Végül júliusra 54 uralkodóból készített közel fotorealisztikus, modernnek kinéző másolatot, amelyekből posztereket is gyártott. Ezekre akkora volt az érdeklődés, hogy az első háromszáz darabot néhány hét alatt megvásárolták.

A munkához alapvetően két dolgot vetett be a művész. Az egyik az ArtBreeder nevű, online is elérhető program, amivel különböző képek, így például portrék is manipulálhatók rendkívül széles skálán. Ez a szoftver a mesterséges intelligenciát, azon belül is a gépi tanulás egy speciális fajtáját használja, a lényeg tehát itt is az, hogy minél több különböző példával „táplálják” a szoftvert, annál jobb végeredmény előállítására képes.