Hét csodálatos épület Hild József tervezőasztaláról

 

Hild Józsefnek, a magyar klasszicizmus egyik legnagyobb alakjának fontos szerepe volt a 19. századi Pest-Buda jellegzetes városképének kialakításában. Több mint kilencszáz (!) kivitelezett épülettervvel a neve alatt, a reformkorban fejlődésnek induló város klasszicista városképe gyakorlatilag az ő tervezőirodájának asztalán rajzolódott ki. Sajnálatos módon a 20. századi történelem pusztításai nyomán csak kevés épületremeke maradt meg, közülük a legmonumentálisabb az esztergomi bazilika. Magyarország legnagyobb templomát 165 éve ezen a napon, augusztus 31-én szentelték fel. Ennek alkalmából bemutatjuk a „lángeszű építőmester” hét jelentősebb munkáját.

Az Árpád-kori alapokra épült királyi vár déli részlete az esztergomi Nagyboldogasszony- és Szent Adalbert-fõszékesegyház épületével (Fotó: MTI)

Esztergomi bazilika

A román kori székesegyház helyén 1822-től Kühnel Pál tervei szerint kezdték építeni a Nagyboldogasszony- és Szent Adalbert-főszékesegyházat, a romokat véglegesen Barkóczy Ferenc és Rudnay Sándor hercegprímások érseksége idején távolították el, hogy helyet adjanak az új templom, a mai bazilika építésének.


Az építkezést a bécsi udvar nem nézte jó szemmel. Ellenezték és megpróbálták meghiúsítani, hogy Esztergomban épüljön fel a Habsburg Birodalom legnagyobb temploma, olyan, amilyen még Bécsben sincs.

1831-re elkészült a hatalmas, óegyiptomi stílusban épült altemplom, és felhúzták az oldalfalak nagy részét is.

Fotó: MTI/Kovács Attila

A munka vezetője, s a közben végrehajtott változtatások révén tekintélyes részben a tervezője is Kühnel Pál unokaöccse, Packh János volt, majd halála után, 1839-től Hild vette át az irányítást. Módosított a terveken. Egységesebb formába zárva összefogta a tömeget, megnövelte a kupolát és átalakította a főhomlokzatot. Az eredeti Szent Adalbert-templom részéből fennmaradt reneszánsz stílusú Bakócz-kápolnát 1600 darabra szedték szét és így építették be a bazilika testébe. A bazilikát 1856. augusztus 31-én szentelték fel, még jóval a befejezése előtt. A ceremónián Ferenc József is részt vett.

A felszentelésre írta Liszt Ferenc az Esztergomi misét, amelyet ő maga vezényelt bemutatásakor.

Egri főszékesegyház

A szív, mely Egerért dobogott, legyen az egrieké

– ez volt az utolsó kívánsága Pyrker János érseknek, a Szent Mihály- és Szent János-főszékesegyház építtetőjének, akinek szívét a székesegyház kriptájának központi részén ma is őrzik. Eger egyetlen klasszicista építménye 55 méter magas tornyaival, 37 méter magas kupolájával Magyarország második legnagyobb temploma, és 1831–1837 között épült Hild tervei szerint, az érsek megrendelésére. Helyén már a középkortól templom állt, amely a török idők alatt mecsetként működött, ezt az 1820-as években lebontották.

Fotó: MTI

Pyrker a munkákra Itáliából elhívta a hazánkban máshol is foglalkoztatott Marco Casagrandét, aki – többek között – a homlokzat domborműveit és a bazilika felvezető lépcsősora melletti szobrokat készítette. A bazilika orgonáját a század végén a salzburgi Moser cég szállította, a belső alakítások, az oltárok kialakítása, a freskók festése azonban még további százhúsz éven át tartott. A bazilika az 1950-es évekre készült el teljesen.

Szent István-bazilika

Budapest legnagyobb templomának, hazánk egyik legszebb, legjelentősebb egyházi és idegenforgalmi nevezetességének építéséért már az 1810-es években gyűjtés indult, a munkálatokat azonban csak 1851. augusztus 14-én kezdték el Hild József tervei szerint.

Az építész haláláig, 1867. március 6-ig vezette a munkálatokat, majd az Operaház alkotójára, Ybl Miklósra bízták az építkezést.

1868. január 22-én a Hild tervei szerint már felfalazott kupola és kupoladob beomlott, kivitelezési és anyaghibák miatt. Az építkezés ezután több mint egy évig szünetelt, majd a törmelék kihordása, a rosszul megépített részek bontása egészen 1871-ig tartott.

Fotó: MTI

Listánkra gesztusértékkel, kakukktojásként került rá az impozáns épület, hiszen az építkezés folytatására Ybl Miklós új terveket készített, átdolgozta a régieket, s ez nemcsak az épület szerkezetében, hanem a megjelenésében is tükröződött. Hild József hellenisztikus formavilágát, klasszicista stílusát Ybl neoreneszánsza váltotta fel 1875-től, és 1891-ben bekövetkezett halála után is az ő vázlatai, elképzelése szerint folytak a munkálatok az 1905-ös felszentelésig, Kauser József felügyelte mellett.

Hild-villa

A reformkor emblematikus építészének a Budakeszi úton két épülete is áll, ezek egyike a néhány éve a Kokas László irányítása alatt helyreállított, eredetileg 240 négyzetméter alapterületű ingatlan, amelyet Hild József a maga számára építtetett 1844-ben, és ma a Magyar Művészeti Akadémia egyik kutatóintézetének szolgál otthonául.

A villát 1844-ben Hild József saját magának építtette,

majd az ötvenes évek közepén eladta Malvieux bankárnak.

Egy újabb tulajdonosváltás után végül a Geist család birtokába került, ezért is emlegetik gyakran Geist-villaként. Az épület képe jelentősen módosult az 1889-es, majd az 1894-es Pucher József tervei szerint megvalósult átalakításokat követően.

Fotó: MTI/Mohai Balázs

Ekkor bővítették két oldalszárnnyal, a két oszlopos oldaltornácot befalazták, a hátsó traktushoz pedig további négy helyiséget építettek. A II. világháború után lakásokra osztották a villaépületet, azután az ötvenes években újabb átalakítások következtek, amelyek során többek között a homlokzatot is helyreállították. Ezt követően hosszú ideig üresen állt, így 1997–1998-ban jelentős felújítást végeztek az ingatlanon, ekkor alakult ki a mai alaprajzi elrendezés is.

A bejárati lépcsősor, a timpanon és a homlokzati portikusz és a fehér falak antik görög templomot és a 19. század derekának múzeumépítészetét is megidézik.

Hét választófejedelem ház

A Váci utca és az Aranykéz utca sarkán található háromemeletes klasszicista lakóház helyén állt a Hét választófejedelemhez nevű fogadó épülete, amelyet Hild 1840-ben a tulajdonos Nákó Sándor gróf megbízása alapján épített egybe a szomszédos telken álló ingatlannal.

A fogadó már az 1700-as években is híres volt, olcsó és tiszta ágyait a neves angol utazó, ásványkutató és lelkész Edward Daniel Clarke levélben dicsérte, egykori dísztermében 11 éves korában Liszt Ferenc adott hangversenyt.

Nákó 1855-től kávézót is üzemeltetett az épületben, ami ekkorra már elvesztette fogadó jellegét, majd 1862-től – miután Nákó bérbe adta Förster Jánosnak – a ház újra az utazók szolgálatába állt és 1902-ig Nemzeti szálló néven működött.

Forrás: Facebook

Az udvart 1910-ben a hajdani Corso mozi részére átépítették (ekkor épült át a bejárata is), helyén a mai napig a Pesti Színház tart előadásokat. Homlokzatának bal sarkában 1909-től a város egyik legszebb kirakatával rendelkező híres szecessziós virágüzlet, a Kőrössy Albert tervezte Philanthia fogadja a vásárlóit.

Gerbeaud-ház

Budapest világhírű cukrászdájának helyén az 1830-ban emelt Harmincad Hivatal épülete állt, ami azért is érdekes, mivel az adóhatósági ingatlant szintén Hild József tervezte.

A csupán három évtizeddel később, 1859-ben ide emelt új, látszólag egységes épület valójában két házat rejt magában: az egyik eredetileg bankháznak, a másik pedig bérháznak épült, de a terveknek megfelelően a homlokzatnak egyeznie kellett. Az ekkor még háromemeletes, klasszicista szobrokkal és korinthoszi pilaszterekkel díszített épületpár építtetői Eisele Antal szabómester és Lánczy Leó, a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank vezetője volt, a két házrészt végül 1910-ben egyesítették, amikor a Gizella téri (a mai Vörösmarty tér) épület keleti felének tulajdonosa, a neves cukrász Émile Gerbeaud megvásárolta a bankszékházat.

Fotó: MTI

Az épületben már 1861-től üzemeltette cukrászdáját Privorszky Ferenc, később Kugler Henrik vette át, ő csábította Pestre üzlettársának és utódául a neves genfi cukrászt.

A vállalkozásnak hamar híre ment fagylaltjai és jegeskávéi miatt, ám az igazi vonzerőt az úgynevezett kuglerként elhíresült mignonok jelentették.

A több belső udvaros Gerbeaud-ház 1912-ben egy negyedik emelettel is gazdagodott, amelyet az építész Fellner Sándor az eklektika és a szecesszió szellemében álmodott meg.

Tigris Szálloda

Budapesten, a Mérleg és Nádor utca sarkára épített házban 1826-ban kezdte működését a Tigrishez címzett vendégfogadó és kávéház. E – feltehetően – földszintes épületben a korabeli sajtóhirdetés szerint

…találtatnak alkalmatosan felkészített szobák, vagyon nagy udvara, tagos kotsiszínei, jó és tűz ellen bátorságos istállói, és egyéb megkívántató alkalmatosságok…

A ma is álló háromemeletes épületet, az akkori Pest legszebb és legreprezentatívabb szállodáját Wagner Sándorék építtették 1839-40-ben a meglevő földszintes épület felhasználásával, Hild József terve alapján.

A Tigris Szálloda (Nádor utca 5.) az akkori Pest legszebb, leghíresebb szállodája volt. Nevét a kapuja fölött elhelyezkedő, kőből faragott tigrisszoborról kapta. A felvétel készítésének pontos dátuma ismeretlen (Forrás: MTI)

A főhomlokzatával a Nádor utcára, oldalával a Mérleg utcára néző háromemeletes, körülépített udvaros házban 1899-ig működött a szálloda, majd 1900-ban az új tulajdonos, a trieszti biztosítótársaság az épületet bérházzá alakította. Ekkor jelentek meg az utcai homlokzatokon az erkélyek, a földszinten pedig teljes homlokzatátalakítás történt. Az eredeti klasszicista kapuarchitektúrát és a fölötte elhelyezkedő tigris cégérszobrot meghagyták. Az épületben ma két étterem üzemel, a Tigris és a Hilda, amelyet az építész tiszteletére neveztek el.