×
Kövessen minket Facebook-on is!

Már követem az oldalt!
×

Nem Harry Potter-féle varázslat, hanem a festészet csodája - tíz érdekesség a Prado múzeumból

 

A Museo Nacional del Prado a világ egyik legismertebb múzeuma. A Madridban található több mint 8000 darabos, páratlan gyűjtemény között olyan híres festőművészek alkotásai kapnak helyet, mint Vélazquez, Tiziano, Bosch, Goya vagy El Greco. A múzeum fennállásának 200. évfordulójának tiszteletére készített látványos dokumentumfilm ennek a különleges gyűjteménynek a bemutatására vállalkozik, melynek során számos érdekességet tár fel a néző előtt, melyből összegyűjtöttünk tízet.

Nézze vissza a művészet templomai Prado Múzeumról szóló részét a Médiaklikken, ezen a linken!

1. A festészet, mint gyilkos szakma

A 16. században a királyok által elvárt monumentális festmények megalkotása gyakorta hajszolta halálba a művészeket. Mint például Luca Cambiasot, aki belehalt a megfeszített munkába, ami egy templom impozáns freskóinak elkészítésével járt.

 

2. Előbb lesz a festő vak, mint a kritikus tudatlan

A spanyol festészet egyik legjelentősebb mestere, a krétai származású El Greco kialakította a senkivel össze nem téveszthető stílusát. A testeket megcsavarta, a szentek testét eltorzította, az alakokat megnyújtotta. Elmért arányú alakjai nem illeszkedtek a hagyományos képtár gondolatához, ábrázolásmódja semmilyen szabályhoz nem alkalmazkodott. Innovatív merészsége előtt a kritikusok hosszú időn keresztül értetlenül álltak. Alakjait hibásnak, tökéletlennek igyekeztek beállítani, azt állították róla, hogy élete második felében megőrült. Azt gondolták, hogy nem lát jól, hogy biztos szemtengelyferdülése van, sőt azt is, hogy festés közben bódító szereket, ópiátokat fogyasztott. Mindezt azért, hogy valamivel megmagyarázzák azt, amit a 19. század végén és a 20. század jelentős részében nem tudtak értelmezni.

 

3. Nemcsak szép, de hasznos is

A 14. században a falakat díszítő festmények szerepe sokkal több volt annál, mint, hogy a szemet gyönyörködtesse. A világ leghíresebb festőinek alkotásai a követek és külföldi vendégek lenyűgözésének tudatos szándékával borították a királyok kastélyait. Ezzel hirdetve mindenki számára a birodalom dicsőségét és gazdagságát, és így új politikai kapcsolatok és szövetségek szálai szövődhettek.

El Greco spanyol művész festményei (Fotó: MTI)

4. Életre kelt festmények a 15. századból

Ahogyan a múzeumban sétálgatva nézelődik az ember, észreveheti, hogy egy festmény egész kompozíciója megváltozott. Ez nem Harry Potter-féle varázslat, hanem a festészet csodája.  Jacopo Tintoretto festőművész Lábmosás című képét vizsgálva, jobbról balra haladva, a fényjátékoknak köszönhetően tapasztalhatóan megmozdul a kép. Életre kelnek a szereplői, kiknek cselekvései tettlegessé válnak. Francisco Goya Hóesés című festményénél szinte érezzük a szél zúgását, halljuk, ahogy a léptek alatt ropog a hó és halljuk a lehulló hópelyhek neszét. A festmény képes arra, hogy hangokat és érzelmeket közvetítsen felénk. „Spanyolországban a halott sokkal élőbb, mint más európai országban” – írja Federico García Lorca spanyol költő, drámaíró.

Letizia királyné Hieronymus Bosch holland festő A gyönyörök kertje című, hármas oltárképét szemléli (Fotó: MTI)

5. Salvador Dalí előbb mentené ki a levegőt egy égő múzeumból, mint a remekműveket

A világhírű katalán-spanyol festőművésznek egy baráti beszélgetés során feltették a kérdést, miszerint mit mentene ki, ha lángokban állna a Prado Múzeum. Erre a válasza:

A levegőt menteném, konkrétan Diego Velázquez Az udvarhölgyek képéből áradó levegőt, ami a létező legjobb minőségű.

 

6. Letakarta a festményeket, hogy ne lássa a felesége 

A 16-17. században II. Fülöp nemhiába kapta a prűd király elnevezést. Tiziano érzéki festői stílusáért való rajongásának csak magánszalonjában engedett teret. Ha pedig feleségének át kellett valamilyen okból haladnia a helységen, egyszerűen letakartatta. Ez később sem volt újdonság, ugyanis minden erotikus művet egy külön teremben állította ki, ahová sem gyerekek, sem nők nem léphettek be.

Dmitrij Medvegyev orosz elnök, I. János Károly spanyol király, valamint Zsófia spanyol királyné egy festményt néz (Fotó: MTI)

7. Hol vannak a festőnők? 

A Prado Múzeumban hiába van több mint 8000 darabos gyűjtemény kiállítva, abból csupán mindössze 6-7 darab olyan festmény van, amit nő alkotott. Azon belül is csak tájképet, csendéletet és portrét láthatnak a látogatók. Ennek oka, hogy a nők, bár tanulhattak a művészeti akadémiákon, de tilos volt belépniük abba a terembe, ahol férfi kollégáik élő akt modellek után festettek.

 

8. Nemcsak egy Mona Lisa létezik?

Ha a Pradoban jár az ember, elcsodálkozhat azon, hogy a franciaországi Louvre-ból miért került át a spanyol múzeumba a híres női alakot ábrázoló festmény. Azonban az igazság az, hogy nem helyezték át, de még csak nem is a másolata a világhírű alkotásnak. A királyi gyűjtemény 2010-es helyreállítási munkálatai során a festményrestaurátorok infravörös sugarak segítségével a hátteret borító sötét színréteg alatt egy tájképet találtak, illetve a képhez tartozó részletező előkészítő rajz is előkerült. Ebből egyértelművé vált, hogy a festmény nem másolat, hanem egy időben készült Leonardo Da Vinci Mona Lisa elnevezésű alkotásával. Leonardo műtermében festette a mester egy ismeretlen tanítványa, akivel egymás mellett dolgoztak. Egyszerre ugyanazzal a modellel, ki-ki a maga festőállványa előtt.

Gabriele Finaldi, a Prado múzeum igazgató-helyettese bemutatja a Mona Lisa másolatát (Fotó: MTI)

9. Hamisítás felsőfokon

Luca Giordano a 17. században alkotó nápolyi festő nemcsak kiemelkedő művei által vált ismertté. Miután Nápolyban közismerté vált neve, kihasználva a festményeinek kelendőségét, hozzálátott hamisítványainak értékesítéséhez. Vásárlói tisztában voltak vele, hogy a képek festője Giordano és ez nekik elegendőnek is bizonyult, ahhoz, hogy megvegyék műveit. Tehát a hamisítást egyfajta márkajelzéssé tette. Ennek előzményeként gyógyító Krisztust ábrázoló képét eredeti Dürerként adta el. A gyűjtő azonban kételkedni kezdett a mű hitelességében, ezért szakértőnek kérte ki a véleményét, aki a véletlen folytán éppen maga Luca Giordano volt. A pereskedésik elfajuló ügy során Giordano büszkén mutatta meg a bírónak rejtett aláírását a Dürer-képen. A bíró ítéletében felmentette a vádlottat, a bíróság megállapította, hogy Luca Giordanot nem lehet megbüntetni, amiért épp olyan jól fest, mint Dürer.

10. Érdekes egybeesések 

Olyan idők is jártak, amikor a múzeum halott, üres és elhagyatott hely volt. A spanyol polgárháború során evakuálták a múzeum gyűjteményét. A műalkotások egészen Genfig utaztak, csak az első világháború elején kerültek vissza Spanyolországba. Bármilyen hihetetlen, de a festmények nem sérültek, kivéve kettő darabot. Egyik Goya Harc a mamelukok ellen című képe, mely a másik sérült Goya festmény a Madrid védőinek kivégzése elnevezést kapta. Különös egybeesés, hogy pont az erőszak ellen szót emelő képek semmisültek meg.