×
Kövessen minket Facebook-on is!

Már követem az oldalt!

Nem szokványos módon igyekeznek megőrizni a komáromi tulipános ládák motívumait

 

A Komárom-Esztergom Megyei Népművészeti Egyesület a komáromi tulipános ládák történetét leíró és motívumkincsét ábrázoló kifestőkönyvet jelentetett meg az egykor híres bútor formakincsének megőrzésére – mondta Nyikus Anna, a kötet szerkesztője.

A kiadvány elkészülése egy többéves projekt része, melyben a komáromi láda készítésének történetét és a díszítések formavilágát széles körben népszerűsítette az egyesület.

Bútorfestő foglalkozásokon és előadásokon közel 1700 gyermekkel és felnőttel dolgoztak együtt.

A füzet a történeti ismertetésen túl végigvezeti az olvasót az alkalmazott technika egymást követő négy stílusán, majd a fekete-fehér motívumok felett közzéteszi az adott láda színes fényképét, amely alapján elkészíthetők a valósághű díszítések az egyszerűbbtől a bonyolultabb felé haladva.

A kötet a Kutatás-Tanulás-Tanítás, a komáromi láda, komáromi pingáló asztalosok mestersége című projekt összegzése.

Komáromban 1715-ben hat asztalosműhely működött, 1845 táján pedig már harminchatot tartottak számon. A Vágon leúsztatott fenyőkből készített ládákat pingáló asztalosok, később asszonyok festették, akkori szóval tarkázták.

Mivel a város forgalmas utak és a Duna kereszteződésben található, az itt készült festett bútorok a folyó mentén mindenütt elterjedtek. Múzeumokban a szerb határtól Belgrádig kétszáznál több komáromi ládát tartanak számon.

A díszítés motívumkincse hatással volt az egész Duna mente asztalosiparára.

A ládakészítés megbecsültségére jellemző, hogy amikor Jókai Mórt szülővárosa 1881-ben díszpolgárrá avatta, komáromi iskolai bizonyítványai mellett egy művészi díszítésű tulipános ládát kapott, amely haláláig az íróasztala mellett állt.

A füzet megjelentetést a Magyar Művészeti Akadémia és a Csoóri Sándor Alap támogatta.

A címlapfotó illusztráció.