×
Kövessen minket Facebook-on is!

Már követem az oldalt!

Édes Anna és a Kun Béla-rezsim a PIM-ben

 

Egy irodalmi művön és alkotóján keresztül, 21. századi technológiai megoldásokat is felvonultatva vizsgálja a trianoni döntés időszakát a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) Édes Anna / Kosztolányi – Trianon 100 című kiállítása.

3D-s kivetítés az Édes Anna / Kosztolányi – Trianon 100 című időszaki kiállításon a tárlatvezetéssel egybekötött sajtóbejárás napján a Petőfi Irodalmi Múzeumban (PIM) 2020. október 5-én. A szeptemberben megnyílt tárlat rendhagyó módon egyetlen irodalmi mű világán keresztül mutatja be a száz évvel ezelőtti időszakot (Fotó: MTI/Máthé Zoltán)

Kosztolányi Dezső Édes Anna című regénye az egyik legismertebb irodalmi alkotás azok közül, amelyek a száz évvel ezelőtti Magyarországon játszódnak: története a tanácsköztársaság bukásától egészen 1922 őszéig tart.

Az írót ráadásul személyesen is mélyen érintette az 1918-as megszállás, majd a trianoni döntés, amely ellen harcolni is próbált a maga eszközeivel – mondta el a tárlat hétfői sajtóbejárásán Parádi Andrea kurátor.

Mint hozzátette, a kiállítás ezért egyaránt bemutatja az Édes Anna történelmi hátterét, a máig élő legendákat és tényeket, a regény keletkezéstörténetét, az alkotásmód sajátosságait, valamint az író szerepvállalásait és útkeresését.

Mindehhez a tárlat alkotói a vizualitásnak is komoly szerepet szántak. Széki András látványtervező elmondása szerint a látogató egy szomorú, apokaliptikus időszakba tekinthet vissza, miközben a témának és a regénynek van egyfajta szakralitása is, ez inspirálta a kiállítási terek jellemző színeit, például a lilát és a pirosat.

Parádi Andrea hozzáfűzte: a falakon éppúgy feltűnnek az Édes Annából származó idézetek, mint az 1918 utáni néhány év plakátjai, hirdetményei, nyilvános napiparancsai. Az Édes Anna kezdő sorait – Kun Béla repülőgépen menekült az országból – szinte minden magyar ismeri, ezért a tárlat is egy Vérmező felett szálló aeroplán képével indul, majd az első terem a regény keletkezéstörténetébe, történelmi hátterébe vezeti be a közönséget – jegyezte meg.

A középső teremben kapott helyet a Kiégő Izzók vizuális csoport digitális installációja. Zádor Tamás médiaművész, a Kiégő Izzók munkatársa elmondta, hogy a 360 fokos videó megalkotásakor arra törekedtek, hogy a látogató fizikailag is az Édes Anna világába lépjen be. Ennek a virtuális valóságnak a megalkotásához elsősorban korabeli fotókra támaszkodtak, de fontos a regény kulcsjeleneteit visszaadó narráció és a hangeffektusok is – közölte Zádor Tamás.

Kosztolányi életét és alkotói módszereit a harmadik, záró egység vizsgálja részletesen, a terem közepében elhelyezett kubus például az író dolgozószobáját idézi meg. Kosztolányitól kevés műtárgy és relikvia maradt fenn, annál több azonban a fotó, levél és kézirat, amelyekből bőséges anyagot vonultat fel a kiállítás is – közölte a kurátor.

Parádi Andrea elmondása szerint a tárlat nem akarta megkerülni az olyan kényes kérdéseket sem, mint Kosztolányi bonyolult viszonya a tanácsköztársasággal vagy az 1920 körüli, már a korban is vitatott megítélésű publicisztikai tevékenysége.

Megjelennek azonban a személyes drámák is, mások mellett Csáth Géza (Kosztolányi unokatestvére) 1919-es öngyilkossága, majd a család kényszerű kettészakadása: Kosztolányi évekig nem találkozhatott az elcsatolt Szabadkán élő szüleivel.

Mint a kurátor felidézte, Kosztolányi aktívan is próbált tenni az ország szétszakítása ellen. Ennek legfőbb eszköze egy irodalmi antológia lett volna, amelyben egymás mellett kaptak helyet a nyugatos szerzők (például Babits Mihály, Tóth Árpád, Móricz Zsigmond) és a konzervatív írók (mások mellett Herczeg Ferenc és Gárdonyi Géza); a kötet azonban csak 1920 őszén, a békekötés után jelent meg.

Az első kiadáshoz csatolt térképet interaktív érintőképernyő idézi meg bővített formában a 2021. szeptember 30-ig látogatható kiállításban – mondta el Parádi Andrea.