×
Kövessen minket Facebook-on is!

Már követem az oldalt!

Gorka Géza életművét bemutató kiállítással nyit újra a Kieselbach Galéria

 

A járványügyi korlátozások feloldása után Gorka Géza (1894-1971) Munkácsy- és Kossuth-díjas magyar keramikus életművét bemutató kiállítással nyit újra kedden a budapesti Kieselbach Galéria, amelynek gondozásában a keramikus művészetét összegző iparművészeti album is megjelenik.

Gorka Géza keramikusművész alkotásai között 1965. március 2-án (Fotó: MTI/Farkas Tamás)

Mint az MTI-hez eljuttatott ajánlóban írják, a Gorka Géza munkásságát bemutató kiállítás Chovanecz Balázs műgyűjtő minden korábbinál teljesebb és nagyobb gyűjteményét veszi alapul. A Gorka Géza életműve Chovanecz Balázs gyűjteményében címmel megjelenő képzőművészeti album pedig több mint ezer kerámián keresztül mutatja be az art deco és modern dizájnkerámia atyjának munkásságát.

Gorka Géza a 20. századi magyar kerámiaművészet sokszínű virtuóza volt. Hosszú élete során készített art deco és népies kerámiákat, habán-ihletésű és modern darabokat, korongolt edényeket és plasztikákat, asztali dizájntárgyakat és nagy léptékű kültéri alkotásokat is.

Pályáját – a történelem sorscsapásai ellenére – rangos szakmai díjak és kereskedelmi sikerek kísérték itthon és külföldön egyaránt, a „magyar Picassónak” is nevezték. Gorka Géza több keramikus manufaktúrát alapított, de nógrádverőcei házának műhelyében is alkotott. Kezei közül különleges és egyedi mázú kerámiák kerültek ki. Verőcei háza ma emlékmúzeumként működik, örökségét pedig egy teljes keramikus dinasztia vitte tovább: a magyar art deco és a „retró” kerámiaművészet ikonjaként tekintenek rá.

Életművének nagy szeletét szovjet katonák semmisítették meg 1945-ben vagy magánlakásokban estek áldozatul hétköznapi baleseteknek. Chovanez Béla műgyűjtő azonban elkezdte felkutatni a rejtőző műveket, és másfél évtized alatt egy olyan gyűjteményt hozott létre, amelyből kibontakozik a keramikus sokszínű művészete.

A Gorka Géza életműve Chovanecz Balázs gyűjteményében című album szerzője Szabó Lilla művészettörténész, szerkesztője Rieder Gábor művészettörténész.