×
Kövessen minket Facebook-on is!

Már követem az oldalt!
×

Félelem és reszketés – a horrorfilmek pszichológiája

 

Az ember az egyetlen faj, amelyik keresi a rekreációs félelmet. Ez a megszállottság pedig horrorfilmek megszületését eredményezte. De miért ijesztgetjük magunkat szándékosan egy amúgy is félelmetes világban?

 

A horrorfilmek kapcsán születő vélemények szélsőségesek. Vannak, aki szereti az ijesztő filmeket  és vannak, akik pénzért sem szenvednének végig kétórányi horrort.

Az ijesztő filmek elsősorban a sokk, a feszültség és az undor kiváltására összpontosítanak.

A katarzis, az érzelmi tisztulás folyamata, Sigmund Freud pszichoanalízisének köszönhetően népszerűvé vált a pszichoterápiás területen. Freud katarziskoncepciója szerint az erős, elfojtott érzelmek felszabadítása terápiás hatással bír. A félelem és az ahhoz kapcsolódó érzelmeink felszabadulása egy-egy horrorfilm megtekintése során katartikus élmény lehet. Miért? Az ijesztő képsorok nézése közben tisztában vagyunk azzal, hogy környezetünk biztonságos, tudatában vagyunk annak, hogy a film nem igazi.

Noël Carroll művészetfilozófus állítása szerint a horror a normális viselkedési zónán kívül esik, ezért a kíváncsiság természetes velejárója.

Az igazságszolgáltatási hajlam elmélete alapján a bűnös bűnhődést érdemel, a horrorfilmeket ezért szeretjük, mert a szereplő megérdemli, amit kap.

Mitől jó egy horrorfilm?

A film felépítésében fontos alaptényező a feszültség jelenléte, ahogy halad előre a történet, ez átalakul rettegéssé, erőszakká. Fontos az is, hogy a néző könnyen bele tudja képzelni magát a főszereplő helyébe, ezáltal átéli a cselekményt. A történet csavarja a valószerűtlenség megmutatása. A látványos képsorok ellenére tudjuk, hogy amit látunk, nem a valóság. Ez a megnyugtató tudat pedig visszavezet Freud katarziskoncepciójához. A film végén pedig pozitív élménnyel hagyhatjuk el a mozitermet, hiszen még „életeben vagyunk”.

A félelemérzet előidézésének egyik leghatásosabb módja a természetes helyzetek és tárgyak használata. E félelemnek evolúciós alapja van, mint például, hogy félünk a sötétben, mert ekkor nagyobb eséllyel támadhat ránk vadállat. A belénk kódolt félelem előhívása pedig erősebb szorongást idézhet elő.

A horrorfilmek nagy hatással lehetnek az éppen aktuális érzelmi állapotra is. Instabil időszak esetén az adott film tovább erősítheti a szorongást, ami a valóságra is kihat. Az érzelmileg stabilabb emberek számára viszont egy-egy horrorfilm megtekintése valóban csökkentheti a szorongást. A filmek arra kényszerítenek, hogy szembenézzünk az ismeretlennel. Megláthatjuk akár saját félelmeinket is, biztonságos terepet nyújt a felfedezéshez és szórakozáshoz.

A címlapfotó illusztráció.