×
Kövessen minket Facebook-on is!

Már követem az oldalt!

Először versenyez egyszerre két magyar alkotás a legjobb filmnek járó Arany Medvéért

 

A Berlini Nemzetközi Filmfesztivál, más néven Berlinale, nemcsak a német főváros legnagyobb kulturális programja, hanem a nemzetközi filmgyártás egyik legfontosabb eseménye is. A fesztivált minden év februárjában rendezik meg 1951 óta. A versenyben azok a filmek indulhatnak, melyek a fesztivál kezdetét megelőző egy évben készültek, és a gyártó ország határain kívül még nem mutatták be. A zsűri mindig nemzetközi összeállításban ül össze. A fődíj az Arany Medve, a zsűri különdíja az Ezüst Medve.

Hat évvel a második világháború befejezése után Berlin figyelemre és nemzetközi elismerésre vágyott. Bár a város nagy része akkor még mindig romokban hevert, az újjáépítés kezdetét vette, hogy Berlin ismét a művészet metropoliszává váljon, amely a húszas években volt.

Az első fesztivált 1951. június 6-án rendezték meg a Titania Palota moziban, akkor még Nyugat-Berlinben, amerikai támogatással.

Az Alfred Bauer által alapított fesztivált akkor a szabad világ felé egyfajta kirakatnak szánták. 1951-ben a nyitófilm Alfred Hitchcock rendezésében A Manderley-ház asszonya című alkotás volt, amelyben a női főszereplőt Joan Fontaine alakította.

Alfred Bauerről viszont érdemes tudni, hogy fontos szerepe volt a náci Németország ideológiai célok szolgálatába állított filmiparában. Alfred Bauer a Joseph Goebbels vezette náci propagandaminisztérium utasítására 1942-ben felállított birodalmi filmgyártási igazgatóság vezetőjének közvetlen munkatársa volt.

Tevékenységével hozzájárult a náci rezsim legitimálásához, megszilárdításához és működtetéséhez

– mutatta ki a müncheni jelenkortörténeti kutatóintézet (IfZ).

A történészek azt is feltárták, hogy Alfred Bauer már igen korán, 1933-ban csatlakozott különböző náci szerveződésekhez és 1937-ben belépett a náci pártba, amikor pedig a második világháború után megpróbálták megtisztítani az állami intézményeket a náci elemektől, hazugságokkal és féligazságokkal félrevezette a hatóságokat, és rendszerellenes embernek állította be magát.

Az új tudományos ismeretek révén már „másként tekintünk a Berlinale első éveire” – emelte ki a Berlinale közleménye szerint Mariette Rissenbeek, a fesztivál ügyvezető igazgatója, hozzátéve: tovább kell vizsgálni azt a kérdést, hogy milyen „személyi folyamatosság jellemezte a német kulturális életet a háború utáni években”.

1991-ben az újraegyesülés után rendezték az első „összberlini Berlinalét


A hatvanas évektől kezdődően folyamatosan fejlődött a város és vele párhuzamosan a filmfesztivál is, mely a hetvenes évekre már olyan nívót tudhatott magáénak, mint a cannes-i és a velencei filmfesztivál.

A fesztiválon a politikai enyhüléssel párhuzamosan 1974-ben mutattak be először szovjet filmet, majd egy évvel később pedig debütált az első NDK-ban készült film is.

Az elmúlt években a fesztivál két nívós díját is eltörölték


A Berlini Nemzetközi Filmfesztivál fődíja az Arany Medve, melyet 1951 óta ítélnek oda a legjobb versenyben lévő alkotásnak. A fődíj rövidfilm kategóriában is kiosztásra kerül.

A többi nagy filmfesztiválhoz hasonlóan itt is kiosztásra kerül az úgynevezett FIPRESCI-díj, melyet a nemzetközi filmkritikusok szövetsége ítéli oda az általuk választott legjobb filmnek.

A Berlinale Kamera kitüntetést 1986 óta osztják ki olyan személyeknek, akik nem érintettek közvetlenül a versengő filmekben, de valamilyen formában sokat tettek a fesztivál népszerűsítéséért.

És kosztják az Arany Medve-életműdíjat.

A legjobb férfi, illetve női alakítást az Ezüst Medve díjjal jutalmazták, azonban idéntől módosítottak ezen, és

a héten megrendezett fesztiválon már nem a legjobb női és férfi főszereplőket díjazzák, hanem a legjobb főszereplő és a legjobb mellékszereplőket.

Nem ez az első változtatás a díjak tekintetében. Tavaly óta például nem adják át a fesztivál alapítójáról elnevezett Alfred Bauer Ezüst Medve díjat a leginkább újítónak, innovatívnak ítélt film alkotójának, miután a Die Zeit című hetilap adatokat hozott nyilvánosságra a névadó eltitkolt múltjáról.

Berlinale versenyzői között számos filmet és rendezőt fedeztek fel, akik mára a filmtörténet klasszikusaivá váltak. Rainer Werner Fassbinder, Michelangelo Antonioni, Jean-Luc Godard, Ingmar Bergman, Sidney Lumet, Claude Chabrol, Roman Polanski, Satyajit Ray, Carlos Saura, Ang Lee, Zhang Yimou, Robert Altman, John Cassavetes, Walter Salles, Patrice Chéreau, hogy csak a legnagyobbakat említsük.

A Berlini Nemzetközi Filmfesztivál 70 éve alatt eddig egyetlen rendezőnek, a tajvani származású Ang Lee-nek sikerült kétszer elnyernie a fesztivál fődíját, az Arany Medvét:

Az esküvői bankett és a világsikert arató Értelem és érzelem című filmjével.

Berlinalé és a magyarok


Magyar filmet a fesztiválon először 1990-ben mutattak be, akkor Zsombolyai János A halálraítélt filmjét hívták meg a fesztiválra – derül ki a Nemzeti Filmintézet honlapjáról.

1990 utántól pedig szinte minden évben magyar film is versenyzett a fődíjért, az Arany Medvéért. Mégis

a Berlinale a magyar filmművészet szempontjából három neves filmrendező, Mészáros Márta, Szabó István és Enyedi Ildikó nevével hozható leginkább összefüggésbe.

Szabó István kétszer is nyert Ezüst Medve díjat a fesztiválon. Az elsőt 1980-ban a Bizalom című filmjével, akkor mint legjobb rendező érdemelte ki a rangos kitüntetést. Majd 1992-ben, az Édes Emma, drága Böbe című alkotásával rögtön két díjat is besöpört; a zsűri különdíját és az ökumenikus zsűri különdíját.

Mészáros Márta az Örökbefogadás című alkotását 1975-ben a fesztivál fődíjával, az Arany Medvével ismerték el. Ezenkívül a Kilenc hónap és a Napló szerelmeimnek című alkotásai kaptak elismeréseket.

A közelmúltban is voltak magyar filmek, melyek meghívást kaptak fesztiválra: Koltai Lajos operatőr, rendező Sorstalanság című alkotása, Goda Krisztina Szabadság, szerelem című filmje és Bogdán Árpád Boldog új élet című műve, amelyet a Panoráma szekcióban mutattak be, és a rendező elismerő oklevélben részesült.

2010-ben Hajdu Szabolcs Bibliotheque Pascal című alkotása kapott meghívást a fesztiválra. 2017-ben pedig Enyedi Ildikó Testről és lélekről című művének ítélték oda a legjobb filmnek járó Arany Medve díjat.

A Berlinalé idén „egy kicsit magyar is” mivel két filmet is meghívtak a fesztiválra, illetve három év után a zsűri egyik tagja is magyar lesz, mivel az idei ítészek egyike a már Arany Medve díjas Enyedi Ildikó.

A világ legnagyobb filmes közönségfesztiváljának

71 éves történetében először szerepel egyszerre két magyar munka a legjobb filmnek járó Arany Medvéért és a főbb alkotói kategóriákban kiosztandó Ezüst Medvékért versenyző alkotások között.

Carlo Chatrian művészeti igazgató Fliegauf Bence Rengeteg – Mindenhol látlak című alkotásáról kiemelte, hogy előzményfilmje, a Rengeteg a legnagyobb felfedezések egyike volt a 2004-es Berlinale Forum elnevezésű szekcióban, és a rendező csaknem két évtized után egy még inkább lenyűgöző folytatással tér vissza.

Nagy Dénes első mozifilmjéről hangsúlyozta, hogy a rendező eredeti megközelítéssel foglalkozik az egyik leggyakrabban tárgyalt történelmi témával, a második világháborúval.

A Természetes fény a második világháborúban, a Szovjetunió megszállt vidékein játszódik egy kiismerhetetlen, mocsaras erdőségben. Semetka István – egyszerű magyar földműves – szakaszvezetőként teljesít szolgálatot az egyik gyalogos honvéd alakulatnál, amely a vidéket járva eldugott orosz falvakban illegális partizáncsoportok után kutat. A történet a katonák mindennapjait mutatja be Semetka szemszögén keresztül.

A rendező rengeteg vidéki gazdaságot, kis falvakat keresett meg, hogy a földműveléssel, állatgondozással foglalkozó helyiek közt találjon rá az ideális főszereplőkre, a filmbeli szakasz katonáira. A kiválasztott szereplők – köztük Szabó Ferenc, Garbacz Tamás és Stuhl Ernő – mind kaptak katonai kiképzést, és megtanulták mindazt, amit a világháború idején a bevonulóknak el kellett sajátítaniuk. A szereplőknek, akárcsak a külföldre vezényelt bakáknak a valóságban, idegen természeti és nyelvi környezetben, az orosz–lett határvidéken kellett helytállniuk, és a kamera előtt megformálniuk a partizánvadász magyar honvédeket.

Természetes fény magyar–lett–francia–német nemzetközi koprodukcióban készült. Vezető producerei László Sára és Gerő Marcell – olvasható a közleményben.

A Berlinale idei versenyprogramjából általában véve az tűnik ki, hogy a filmkészítők megpróbálnak erőt meríteni az élet számos területét felforgató világjárvány révén kialakult helyzetből és igyekeznek mélyen személyes alkotásokat készíteni

– mondta Carlo Chatrian. Hozzátette: az utóbbi évekhez képest kevesebb filmet válogattak be a programba, amely azonban tartalmilag és formailag is nagyon sűrű.

A versenyfilmek fontos társadalmi, politikai kérdéseket dolgoznak fel, bemutatják „az új világot, amelyben élünk”.

Nagy Dénes mellett a világhírű német színész, Daniel Brühl is első nagyjátékfilmmel – a Nebenan (A szomszédban) című rendezéssel – jelentkezik. A versenyfilmek révén 16 ország jelenik meg a Berlinale legfontosabb szekciójában. Magyarország mellett csak Németország és Franciaország szerepel egynél több filmmel.