×
Kövessen minket Facebook-on is!

Már követem az oldalt!

Az első magyar hangosfilm miért merülhetett a feledés homályába?

 

A budapesti Royal Apolló moziban 1931. szeptember 25-én bemutatták a Kék bálványt, a filmtörténet által az első magyar hangosfilmként aposztrofált filmet. A Jávor Pál és Gózon Gyula főszereplésével színre vitt, az amerikai hétköznapokat imitáló alkotás nem aratott sikert a magyar nézők körében.

A budapesti Royal Apolló moziban 1931. szeptember 25-én mutatták be a Kék bálványt, a filmtörténet által az első magyar hangosfilmként aposztrofált filmet – olvasható a National Geographic cikkében. Azonban a két hónappal később bemutatott Hyppolit, a lakáj diadalmenete végül teljesen háttérbe is szorította Lázár Lajos filmjét.

Lázár Lajos (1885–1936) Kék bálványa

az első magyar hangosfilm, de nem az első, magyarul megszólaló film.

Több olyan produkció született ugyanis 1931 előtt, amelyben magyar szó hallható, sőt olyan is, amelyben végig magyarul beszélnek. Párizsban forgattak 1930-ban néhány magyar nyelvű hangosfilmet, A kacagó asszonyt (The Laughing Lady), Az orvos titkát (The Doctor’s Secret), ezek azonban nem tekinthetők önálló műveknek, lévén amerikai sikerek azonos díszletben és beállításokban, magyar szereplőkkel felvett változatai, így Magyarországhoz semmi közük sincs.

Itthon készült ellenben Gaál Béla Csak egy kislány van a világon (1929) című munkája, amelyet eredetileg némafilmnek szántak, ennek megfelelő dramaturgiával, képközi inzertekkel, viszont egyes részeit utólag zenekísérettel, zörejekkel és néhány szavas mondattal hangosították. A főszereplő

Jávor Pál, az első színész, aki magyarul magyar filmben megszólal

– olvasható a Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézet weboldalán.

A kacagó asszony, Az orvos titka és a Csak egy kislány van a világon című filmek bemutatása után pár évvel elkészült az első magyar gyártású, magyarul megszólaló hangosfilm is, a Kék bálvány, amit Lázár Lajos rendezett.  A Jávor Pál és Gózon Gyula főszereplésével színre vitt film,

A kék bálvány  nem aratott sikert a magyar nézők körében.

A történet szerint a Jávor Pál által megformált, a vagyonát elvesztő Lóránt György báró inasával, Péterrel közösen az Egyesült Államokban kezdene új életet, pincérként, de elbocsátják állásából. A bárban, ahol a bánatát éppen alkoholba fojtja, felfigyel rá a fiatal Mary, egy milliomos család sarja. A sors úgy hozza, hogy az este folyamán, egymástól függetlenül, mindketten vásárolnak egy-egy sorsjegyet, amellyel tulajdonrészt szereznek egy isten háta mögötti farmon.

Jelenet A kék bálványból (Fotó: Nemzeti Filmarchívum)

A báró hű inasával együtt elutazik a birtokra, ahol találkozik az öt másik tulajdonostárssal, köztük az inkognitóban lévő Maryvel. Egymásba szeretnek, de közben megérkezik a lány féltékenységtől gyötört vőlegénye is, aki le akar számolni a férfival. A bonyodalmakat fokozza, hogy a társaság tagjai közül valaki ellopja a kínai Wu imádott bálványát – olvasható a Nemzeti Filmintézet weboldalán.

A Lázár Lajos által rendezett film még a némafilmes esztétika jegyében készült:

színpadra illő gesztusokat használó színészek színpadias díszletekben mozognak statikus kamera előtt, a szájukba adott dialógusok pedig hangjátékszerűen mesélik el a történetet.

A Kék bálvány ugyanakkor a kortárs hollywoodi filmekből is merít, a történetben vannak kalandfilmes, westernes, romantikus, burleszk-, musical- és krimielemek is, összehangolásukra azonban sem a forgatókönyv, sem a rendező nem képes – írja a Nemzeti Filmintézet a weboldalán.

Amilyen változatos a film műfaji térképe, olyan eklektikus benne a színészek játéka is: a főszereplők közül a később a legnagyobb hazai mozisztárrá váló Jávor Pál a természetes karizmájára építve itt még visszafogottan játszik, a Maryt alakító Radó Nelli minden tekintetben amatőr, a kor kiváló epizodistái (Gózon Gyula, Makláry Zoltán, Vendrey Ferenc, Sárossy Andor, Gárdonyi Lajos) pedig vígjátéki karaktereket hoznak – a Sárossy–Gárdonyi páros Hacsek és Sajót, illetve Stan és Pant egyszerre idézi meg.

A Kék bálvány költségvetését gróf Zichy Géza Lipót gyártásvezetőnek sikerült előteremtenie, miután megegyezett a Grünwald–Schiffer céggel, hogy 110 ezer pengő filmtámogatásért cserébe Schitovszky belügyminiszternél kijár nekik egy útépítési megbízást.

A forgatókönyvet Bónyi Adorján regénye alapján írták – azért esett a választás az író egyetlen, Amerikában játszódó regényére, mert az alkotók

abban reménykedtek, hogy így könnyebben ki tudják szolgálni az amerikai filmeken nevelkedett közönség igényeit.

Az 1931. április 29-én kezdődő és öt hétig tartó forgatás helyszíne a hangberendezéssel frissen felszerelt Hunnia Filmgyár, illetve Annavölgy és Pilisvörösvár volt, ahol a Filmipari Alap által Németországból hozatott Tobis-Klang rendszerű hangosfelvevő gépet használták.

A nagyobb népszerűségnek örvendő hangosfilmek gyártása a Hyppolit, a lakáj című filmmel kezdődött, majd a sikerszéria a Meseautó, a Nászút féláron, és a Lila akác című filmekkel folytatódott.

A magyar filmipar dinamikus fejlődését a második világháború kirobbanása gátolta meg – írta a National Geographic.