Így termel a Disney dollárgyára másodosztályú filmekkel is milliárdokat

 

Az új tecnológiai megoldásoknak köszönhetően a 21. század a Star Wars-filmekben minden eddiginél realisztikusabb űrcsatákat, a Gyűrűk Urában élethű orkokat, a Disney világában pedig élő szereplős filmeket hozott. Az animációs alkotások újragyártása a legfrissebb bevételi forrása a médiatársaságnak.

 

(Fotó: Chan Long Hei/Bloomberg/Getty Images)

Az animációs filmeken alapuló élő szereplős verziók sorát 1996-ban a 101 kiskutya nyitotta, mely a becsült 75 millió dolláros gyártási költségéhez képest több mint 320 millió dollár bevételt hozott világszerte a mozikban.

A pöttyös kiskutyák által generált profit minden bizonnyal elmaradt a Disney várakozásaitól, mivel a következő élő szereplős filmre 14 évet kellett várni,

onnantól kezdve azonban beindult az üzlet.

Az Alice Csodaországban (2010) volt az első film, melyet 2014-ben – Angelina Jolie főszereplésével – a Csipkerózsika történetét feldolgozó Demóna követett.

A sorozatgyártás napjainkig további nyolc filmmel folytatódott: Hamupipőke (2015), A dzsungel könyve (2016), A szépség és a szörnyeteg (2017), Barátom, Róbert  Gida (2018), Dumbó (2019), Aladdin (2019), Az oroszlánkirály (2019), Susi és Tekergő (2019). Utóbbi csupán a Disney+ csatornán jelent meg, ezért mozis bevételeket nem generált, míg a magyarországi bemutatására még lehet, hogy éveket kell várni.

Azzal, hogy Disney felvásárolta az egyik legnagyobb animációs fejlesztőt, a Pixart – mely egészen elképesztő technológiákat fejlesztett ki –, lenyűgöző korábbi animációs filmeket tud vászonra vinni. A kész produktumok látványvilágban teljesen élethűek, abszolút kiszolgálják a mai elvárásokat” – mondta Dudás Viktor filmszakértő a hirado.hu-nak.

Az élő szereplős feldolgozások tömegeket vonzottak a mozikba

A mértékadó Box Office Mojo adatai alapján az összes élő szereplős filmjével – a Susi és Tekergőt leszámítva tíz filmmel – a Disney mintegy 1,3 milliárd dolláros becsült költségvetésből több mint hatmilliárd dolláros bevételre tett szert a mozikban.

A gyártási költségekről szóló adatok nem mondhatók biztos forrásnak, sokszor oda is van írva, hogy ezek becsült összegek. A legtöbb gyártó nem teszi nyilvánossá egy film elkészítésének teljes költségeit, valamint ez az adat nem tartalmazza a különböző népszerűsítésre használt marketingköltéseket sem” – magyarázta Dudás Viktor.

Hozzátette, a Disney nyilvánvalóan maximalizálni szeretné a bevételeket. Ikonikus mesékről van szó, amelyeket a társaság tett naggyá. Náluk egyre kevésbé lehet figyelmen kívül hagyni, hogy az audiovizuális tartalmak, melyeket gyártanak – a mozifilmek vagy akár sorozatok –, tulajdonképpen elnyújtott reklámfilmjei a kereskedelmei értékesítéseiknek.

Korábban a játék-, és a papír- és írószerboltok polcairól köszöntek vissza a termékeik, de most már a legnagyobb ruhagyártók is Disney-emblémás ruházatokkal kedveskednek a vásárlóknak. Ezek közül minden eladott darab a Disney kasszáját gazdagítja” – mondta Dudás Viktor.

Célközönség lett az idősebb generációból is

Ezeket a sztorikat mindenki ismeri, hiszen azok, akik az eredeti filmeken nőttek fel gyerekekként, már szülőkké váltak, és most a saját gyermekeiket viszik el a filmekre” – emelte ki a filmszakértő.

A régi, klasszikus mesesztorik a számadatok alapján továbbra is megunhatatlanok, ennek pedig két oka van: egyrészt ugyanazt a történetet el lehet adni annak a generációnak, amely kiskorában látta azt, és kíváncsi rá, hogy miként alakult át a nagyvászonra. Másrészt, a stúdiónak megvan a technikai lehetősége arra, hogy élő szereplős verzióban is megcsináljon egy ikonikus animációs filmet, ezért még az is elmegy megnézni a gyerekével, aki esetleg attól fél, hogy az új alkotás lerombolja a gyerekkori élményeit, mert véleményt akar formálni arról, hogy melyik verzió a jobb.

A sikeres animációs filmeken alapuló élő szereplős változatok nem nyúlnak hozzá az eredeti történetvezetéshez, s adódik a kérdés, hogy vajon tényleg a régi történetek új bőrbe bújtatására vágynak az emberek, vagy csupán a médiatársaság űz biztonsági játékot?

A Disney elég óvatos ezen a téren, nagyon látványos újításokat nem enged. Példaként ott van a Star Wars utolsó három része, mely elég kiszámítható, megjósolható befejezést kapott. Azok a kreatív fordulatok, melyeket George Lucas állítólag a folytatások alapjaiként papírra vetett, nem köszönnek vissza a vászonról, mert a Disney mindig is nagyon középre mutató, konzervatív stratégiával dolgozott” – fogalmazott Dudás Viktor.

Szerinte a Disney úgy véli, hogy a saját történetei klasszikusak, ikonikusak, ezért nem nagyon kell az újításokkal foglalkoznia. „Elég, ha megnézzük a Fantázia című 1940-ben készült animációs filmjét, ami szerintem minden idők legjobb rajzfilmje, de emellett az egyik legkevésbé ismert Walt Disney-film is, mert annyira a történetre és a különböző fordulatokra van kihegyezve a film, hogy nincs igazi főszereplője, amire a kereskedelmi piacon építeni lehetne.”

Nem mindegyik filmből lett hatalmas sikert

Az élő szereplős filmek közül négy lépte át az egymilliárd dolláros bevételt a mozikban. Az első helyen a legnagyobb költségvetésből – 260 millió dollár – elkészített Oroszlánkirály szerepel 1,66 milliárd dollárral, mely az eladott jegyekből befolyt összeg alapján az amerikai és kanadai mozikban a tizenegyedik legsikeresebb film lett. A listán a második pozíciót A szépség és a szörnyeteg foglalja el (1,26 milliárd dollár), míg a dobogó harmadik fokáért folytatott küzdelemben az Aladdin (1,05 milliárd dollár) épphogy megelőzte az Alice Csodaországban (1,03 milliárd dollár) című alkotást.

A tíz filmből három teljesített gyengén az elvárásokhoz képest. A legkevesebb bevételt 197,7 millió dollárral a Barátom, Róbert Gida hozta, míg a második helyen a már említett 101 kiskutya áll (320,7 millió dollár), bár érdemes megjegyezni, hogy 1996-ban még alacsonyabbak voltak a jegyárak a mozikban. A harmadik legkevésbé látogatott film a Dumbó (353,3 millió dollár) volt, melynek az animált és valós világ közötti különbség lehet az oka.

Csupó Gábor Amerikában élő, Emmy-díjas rajzfilmművész barátommal beszélgettem arról, hogy

egy animációs film azért jó, mert el lehet túlozni a karaktereket,

amelyeknek ezáltal parodisztikussá lehet tenni az egyes személyiségjegyeit és testi tulajdonságait. Egy animációs film sokkal tágabb jellemábrázolási lehetőséget ad az alkotóknak, mert egy élő szereplővel nem lehet ugyanazt megcsinálni, mint egy rajzfilmfigurával. Éppen ezért sokkal élethűbbnek is hat, és elveszíti azt a fajta ellenpontozottságát, amit az animáció megenged” – mondta Dudás Viktor.

Hozzátette, a Dumbó gonosz karaktere azáltal, hogy egy élő szereplős bácsit látnak a gyerekek, sokkal félelmetesebbé teszi a történetet, mint egy rajzfilmben, melyről tudják, hogy az csak egy mese. Ez a gyerekeknél komolyabb probléma lehet, ami miatt a szülők nem viszik el a gyerekeiket a moziba.

Híres színészekkel és énekesekkel adják el a megfilmesített meséket

Az élő szereplős filmeknél nem csak azt nézik, hogy a színészek hasonlítsanak az eredeti karakterekre, a hírnév is fontos szempont. Az évek során olyan sztárok vettek részt a Disney filmjeiben, mint Beyoncé, Chris Hemsworth, Will Smith, Angelina Jolie, Scarlett Johansson, Idris Elba, Colin Farrel vagy Johnny Depp.

Will Smith amerikai színész (Fotó: MTI/EPA/Etienne Laurent)

A közösségi médiának köszönhetően ezeket a nagy sztárokat mindenféle talk show-ba el lehet küldeni a filmet népszerűsíteni. Ha csak az Alladdint nézzük, Will Smith-t például a világ bármely pontján fogadják beszélgetős műsorokba, ahol vicces sztorikat oszthat meg a filmről. Mindenki jót szórakozik, majd a következő héten elmegy a moziba megnézni az alkotást. Ezek kifinomult, tudományosan kiérlelt marketingeszközök” – fejtette ki a filmszakértő.

Újabb sikertörténetekhez gyárthatnak élő szereplős változatot

A Collider filmekkel és sorozatokkal foglalkozó portál összegyűjtötte, mely animációs Disney-filmekhez kezdték el az élő szereplős változat előkészítését vagy gyártását. Az már előre biztosra vehető, hogy még ebben az évben debütál a Mulan, melyen már csak az utómunkálatok folynak. Ezenkívül már A kis hableányt is bejelentették, melyet olyan animációs sztorik megfilmesítése követhet, mint a Hófehérke, a Pinokkió, A Notre Dame-i toronyőr, a Pán Péter vagy a Bambi.

Nehéz előre megmondani, hogy melyik lesz igazán művészi, maradandó alkotás, mert a Disney eddig sem a filmkritikusok ízlése szerint készítette a filmjeit, inkább a közönség elvárásainak próbált maximálisan megfelelni. Úgy gondolom, hogy ez nem feltétlenül jó politika, mert ha az emberek mindig azt kapják az aktuális mozitól, amit várnak – ami egyébként egy közepes szint –, akkor egy idő után nem fogja őket érdekelni a következő. Mindig új élményt akarunk, és hozzáadott értéket szeretnénk” – fogalmazott Dudás Viktor.

Úgy tűnik – tette hozzá –, hogy a médiatársaság csak a kisebb felvásárlásokkal hozzájuk került stúdiók égisze alatt próbálkozik újításokkal. Amit Disney-ként ismerünk – legyen az élő szereplős vagy animációs film – az szinte változtatás nélkül továbbra is a Walt Disney által kreált mesevilág marad.

A címlapfotó illusztráció.