×
Kövessen minket Facebook-on is!

Már követem az oldalt!

A magyar stratégiai gondolkodás egyszeregye – Könyvbemutató kerekasztal beszélgetéssel

 

Orbán Balázsnak, a Miniszterelnökség parlamenti és stratégiai államtitkárának A magyar stratégiai gondolkodás egyszeregye című könyvét online kerekasztal-beszélgetésen mutatták be hétfőn.

Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter közölte: fontos, hogy a politikában a pragmatizmus mellé távlatosság is társuljon.

A könyv szerzője kiemelte, hogy a napi események sodrásában kevés tér marad messzebbről szemlélni az irányokat, nemzetközi összefüggéseket. Ezért szükségesek olyan sorvezetők, egyszeregyek, amelyek segítenek megmutatni a helyes utat –hangoztatta.

Közölte:

az elmúlt ötszáz évben Magyarországnak sokszor volt korlátozott a szuverenitása, gyakran csupán egy szűk pallón mozoghattak a magyarok.

A 2010-es években azonban jelentősen kitágult a stratégiai gondolkodás horizontja, ami nagy felelősséget jelent a kormánynak, mert ha valamit jól csinál, akkor az a saját érdeme, viszont ennek az ellenkezője szintén igaz – mondta Orbán Balázs, aki szerint a magyaroknak kell kitalálniuk a sikerük receptjét.

Az államtitkár úgy vélekedett, kell lenniük olyan alapvetéseknek, amelyekben minden magyar egyetért, függetlenül attól, hogy jobb- vagy baloldali.

Az eseményen korábbi kancelláriaminiszterek is részt vettek.

Lázár János miniszterelnöki biztos, kormánybiztos, a Miniszterelnökség korábbi vezetője szerint fontos, hogy Magyarország kiaknázza az erőforrásait.

Ezt mondta Stumpf István egyetemi tanár, a korábbi Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter is, aki úgy vélekedett, hogy három erőforrás válik majd nélkülözhetetlenné: a föld, a víz és az agy. Magyarországnak jók a lehetőségei ezek kiaknázására  – hangoztatta.

Navracsics Tibor kormánybiztos, egykori közigazgatási és igazságügyi miniszter azt mondta: egy politikusnak meg kell éreznie, hogy mikor suhan el mellette a történelem, és el kell kapnia azt.

Gulyás Gergely felidézte, hogy a modern kancellária intézménye Németországban jelent meg a második világháború után. A német kancellárnak jogában áll meghatározni a politikai irányvonalat. Megjegyezte, hogy a magyar Miniszterelnökség hibrid, mert nemcsak előkészít, hanem szaktárcaként is működik.

Lázár János a kormányzati rendszer 2014 utáni optimalizálását fontos feladatnak nevezte.

Navracsics Tibor megjegyezte, 2010 és 2014 között a lehető legtöbbet akarták tenni azért, hogy Magyarország új nyomvonalon haladhasson, mivel nem tudták, hogy újra bizalmat kapnak-e. Ezért nagyon sok törvényt fogadtak el. Hangsúlyozta, hogy a magyar miniszterelnök a legerősebb Európában az alkotmányos pozícióját tekintve.

Stumpf István felidézte, hogy

a kancellária típusú kormányzást Magyarországon az első Orbán-kormány intézményesítette.

Gulyás Gergely azt hangoztatta, hogy nem kérdés az Európa iránti elkötelezettség, a kérdés ennek formája, amiről a közép-európai országoknak kifejezetten más az elképzelésük.

Lázár János úgy vélekedett, hogy 2010 óta a függetlenség terén érte el a legnagyobb sikert a kormány.

Navracsics Tibor közölte: nem lát kivetnivalót abban, hogy Magyarország és Lengyelország kilátásba helyezte a vétót, erre lehetőség van.

Ugyanakkor kijelentette, hogy Magyarországnak az Európai Unióhoz kell tartoznia, és nem elég kifinomult a kormány Európa-politikája. Szinte minden területen konfrontációban állunk, ez pedig túl sok – vélekedett.

Stumpf István súlyos vitának nevezte, hogy a föderalizáció felgyorsításának irányába mozdul-e el az unió.

Szalai Zoltán, a Mathias Corvinus Collegium (MCC) főigazgatója azt mondta, hogy olyan könyveket jelentetnek meg, amelyeket hiánypótlóknak tartanak. Ilyen a műve Orbán Balázsnak is, aki a kollégium kuratóriumi elnöke – hangoztatta. Szavai szerint a kötetből megérthető, miként gondolkodnak az állam vezetői.

A magyar stratégiai gondolkodás egyszeregye az MCC kiadójának gondozásában jelent meg.

A címlapfotó illusztráció.