Az Országos Kéktúra története 1930-ban kezdődött, ekkor már egységesített turistajelzések vezettek a terepen, és a folyamatos turistaút-hálózat bővítése kapcsán született meg egy tájegységeket összekötő, az egész országon átívelő főútvonal gondolata. Az eredeti ötlet szerint az út piros jelzésű lett volna, de végül a Magyar Turista Szövetség a kék szín mellett döntött, mert a kijelölt útvonal már több helyen is ezzel a színnel volt felfestve. A teljes útvonal elkészültéig 1938-ig kellett várni, mint ahogy a névadásra is.

A kék útvonalat 1938-ban, Szent István király halálának 900. évfordulóján avatták fel. Az esemény Szent István-vándorlás néven vonult be a történelembe,

amely az akkor Sümegtől a Nagy-Milicig tartó 910 kilométer hosszú útvonal teljes bejárását jelentette. A jubileumi túrán 43 egyesület 853 turistával képviseltette magát – olvasható a Turistamagazin cikkében.

A világháborút követő időkben a természetjárás egyre népszerűbb lett. 1952-ben a Budapesti Lokomotív Sportklub Természetjáró Szakosztálya saját tagjai számára jelvényszerző Kéktúrákat kezdett szervezni. A kibontakozó túramozgalom első teljesítője Horváth József volt, aki 1953-ban vehette át az azóta ikonikussá vált zománcjelvényt.

Idővel az ország többi vasutas turistájára is kiterjesztették a Kéktúra mozgalmat, az önálló szakmai természetbarát egyesületek megalakulásával pedig 1960-tól már más szakmák természetjárói is megszerezhették az Országos Kéktúra „vasutas” jelvényét.

Napjainkban a Kéktúrát bárki, egyesülettől függetlenül is teljesítheti.

Az egyre népszerűbb Kéktúrát 1961-től a Magyar Természetbarát Szövetség (ma Magyar Természetjáró Szövetség) szervezi és tartja karban. Az Országos Kéktúra jelenlegi hossza 1169 kilométer, ami az osztrák–magyar határon álló Írottkő-kilátótól a szlovák határhoz közeli Hollóházáig tart, végigvezetve északi tájaink legszebb részein. Az évtizedek alatt az útvonal sok változáson ment keresztül, de a kék jelzés még ma is sok helyen az eredeti nyomvonalon halad, illetve érinti a Nagy-Milicet is, ami sokáig a keleti országhatáron álló végpontnak számított.

A Budapest vonzáskörzetében élők is több hosszabb-rövidebb túra közül is választhatnak:

(Forrás: MTVA) Ide kattintva kinagyítva is megtekinthető.

• Hűvösvölgy–Piliscsaba, 22,4 kilométer
• Hűvösvölgy–Rozália téglagyár, 14,4 kilométer
• Rozália téglagyár–Pilisszentkereszt, 18,9 kilométer
• Pilisszentlászló–Pilisszentkereszt, 14,6 kilométer
• Pilisszentlászló–Visegrád, 14, 1 kilométer
• Kóspallag–Nagymaros, 17,6 kilométer
• Kékes–Galyatető, 12,2 kilométer

A címlapfotó illusztráció.