×
Kövessen minket Facebook-on is!

Már követem az oldalt!

Széll Tamás szerencsésnek tartja, hogy erdélyi séf képviseli hazánkat a Bocuse d’Oron

 

A modern gasztronómiában már nem azzal lehet kiemelni a magyar vonatkozást, hogy minden ételbe tesznek piros paprikát. Sokkal fontosabb, hogy a tálalásban vagy a felhasznált technológiában megjelenjen a nemzeti jelleg – mondta a hirado.hu-nak Széll Tamás Michelin-csillagos séf, aki zsűritagként vesz részt a csütörtökön kezdődő Bocuse d’Or Europe észtországi döntőjében.

A zsűri feladata egyszerűnek hangzik, ételeket kell kóstolni – de valójában nem az. A húsz induló csapat tízperces időeltolással készítik el az ételeket, amelyeket aztán a zsűri különféle kritériumok szerint pontoz, majd ez alapján felállít egy sorrendet – mondta Széll Tamás.

Mindig a rendező országra jellemző alapanyagok szolgáltatják a fő témát az ételekhez. Ez most a Bocuse d’Or Europe döntőjének helyet adó Észtországban a fürj és az ott tenyésztett afrikai harcsa lesz. A versenyzőkön múlik, hogy belecsempésszék az ételekbe a saját országukra jellemző ízvilágot.

„Ez magyar szempontból nem azt jelenti, hogy mindenben lennie kell piros paprikának, de meg kell jelenniük az elkészült fogásokban a magyaros ízeknek. Fontos az is, hogy az étel tálalásában, megjelenésében is tükrözze a nemzeti jelleget”

– hangsúlyozta Széll Tamás.

A tallinni viadalon a Babel étterem volt séfje, Veres István képviseli Magyarországot versenyzőként, aki erdélyi származású. A magyar zsűritag „nagyon szerencsés együttállásnak” tartja ezt.

„Magam is kedvelem az erdélyi konyhát, rendkívül íz- és alapanyaggazdag konyhai kultúrának tartom. Az erdélyi forrásvíz tiszta, természetes környezetben nő például a pisztráng, és úgy teremnek a különféle gombák. Mindezek erősen benne is vannak az ő produktumában”

– mondta Széll Tamás.

A nemzetközi hírű séf szerint a magyar gasztronómia egyre nagyobb nemzetközi elismertségnek örvend, amit jelez, hogy évek óta indul magyar versenyző és zsűritag is a Bocus d’Oron. A hasonló gasztronómiai versenyek ezért országimázs-építésre is kiválóak.

„Az átlag étterembe járó közönség talán kevésbé tudja, hogy a skandináv országok gasztronómiája nagyon erős, és nagy erőket mozgatnak meg, hogy jól szerepeljenek például a Bocuse d’Oron. A skandináv országok mellett a balti országokra is jellemző, hogy konyhaművészetükben törekednek a fenntarthatóságra, a szó eredeti, nem elcsépelt értelmében. Fontos számukra a terroire (termőterület), a helyben megtermelt alapanyagok. Nagyon ritkán használnak például paradicsomot vagy olívaolajat. Ez a jelek szerint működik is, hiszen sokan próbálják utánozni őket, beültetni a skandináv ízeket a saját mindennapi éttermi világukba”

– tette hozzá.

Arra a kérdésre, hogy milyen szerepe van a kreativitásnak a gasztronómiában, Széll Tamás kifejtette: nehéz ma már újat mutatni a zsűrinek, ezért fontos például a technológiában rejlő kreativitás.

Ez azt jelenti, hogy minden az legyen a tányéron, ami, és egy egyszerű alapanyagból, például a burgonyából is a legtöbbet hozzon ki a szakács. Azt kell elérni, hogy a zsűri úgy érezze egy burgonyás köret megkóstolásakor, hogy ezt nem lehetett volna jobban elkészíteni.

Az elvárásokkal kapcsolatban hangsúlyozta, hogy mindig igyekszik óvatosan fogalmazni.

Ahhoz, hogy Magyarország ott lehessen a 2021 júniusában a Lyonban rendezendő Bocuse d’Or döntőjében, az első tízbe kell bekerülni. Azon belül minél előkelőbb helyen végez a magyar versenyző, annál jobb – tette hozzá Széll Tamás.