×
Kövessen minket Facebook-on is!

Már követem az oldalt!
×

Minden második osztályban tanul egy autista gyermek

 

Több mint harminc éve kezdték el diagnosztizálni hazánkban az autizmust, akkoriban néhány pszichiáter figyelmét keltette még csak fel ez a terület. Ma már az autizmus jogszabályokban elismert fogyatékossági terület.

Az autizmus világnapját 2008-tól tartják április 2-án az ENSZ kezdeményezésére, azzal a céllal, hogy felhívja a figyelmet az autizmusbetegségekre, amelyek ma már tízmilliókat érintenek világszerte.

A felmérések szerint radikálisan megemelkedett az előfordulása hazánkban is, minden hatvannyolcadik gyermek autizmusdiagnózist kap. Egy átlagos iskolát alapul véve minden második osztályban tanul egy autista gyermek.

Az Autisták Országos Szövetségét szülők alapították 1988-ban. Kővári Edit, a szövetség elnöke a Kossuth Rádió Napközben című műsorában saját helyzetét is bemutatta.

A diagnózis nem megbélyegzés vagy kategóriába sorolás,

hanem út a terápiához és az elfogadáshoz, a teljesebb élethez. Kővári Edit kisfia öt és fél éves volt, amikor megkapta a diagnózist. Az azt megelőző több mint három évben többször is felmerült nála az autizmus befolyásolása, de ennyi idő kellett ahhoz, hogy valaki pontosan megállapítsa, és leírja.

Gyermekének nem voltak tipikus tünetei, kifejezetten szemkontaktus-kereső volt, kereste az emberek társaságát. Hozzátette, fontos, hogy széles körű és pontos ismereteink legyenek az autizmusról, és hogy egy szakember megállapítsa, akkor talán egyszerűbb a helyzetet megérteni.

Ma már nagyon sok ép intellektusú gyermek és felnőtt esetében találkozunk azzal, hogy az életét az autizmus befolyásolja. Gyakori az, hogy magában az autista személyben merül fel, hogy másképp látja a világot, nem tud beilleszkedni, alkalmazkodni” – mondta.

Az autizmussal élő személyek agya másképpen dolgozza fel a külvilágból érkező hatásokat, mint a miénk. Ez az eltérő fejlődés az oka annak, hogy érzékszerveik sokszor túlságosan kifinomultak, vagy éppen ellenkezőleg: nem elég érzékenyek, hogy befogadják a környezet ingereit. Ez az eltérő működés ráadásul megnehezíti a társas kapcsolataikat is.

Egy autista embernek problémát jelent megérteni a közösség írott és íratlan szabályait,

nehezen olvasnak gesztusokból, mimikából, és gyakran nem értik a hasonlatokat, szófordulatokat.

Ahogyan egyre többen beszélnek az autizmusról, ahogy egyre többet tudunk róla, segíti a felismerést, bár még mindig nagyon le vagyunk maradva. Érdemes kiemelni, hogy fontosak a sztenderd diagnosztikus eszközök, amelyek pontos iránymutatást tudnak adni a diagnosztikában, így nem marad kétely, legalábbis sokkal kevesebb. Nagyon keserves évek egy család életében és az autista gyermek életében is, amíg a bizonytalanság időszakában van – fejtette ki.

A tudomány pillanatnyi állása szerint az autizmus nem gyógyítható. Létezik azonban sokféle fejlesztési mód, amivel az autista emberek élete megkönnyíthető, képességeik pedig fejleszthetők.

A korai felismerés fontos,

mert hamarabb kap támogatást az autista gyermek azokon a területeken, ahol nem tud jól értelmezni. A támogatásokra egész életükben szükségük van az autista embereknek, attól függően, hogy mely területeken és mekkora támogatást igényelnek – hívta fel a figyelmet Kővári Edit.

A címlapfotó illusztráció. 


A teljes beszélgetés itt hallgatható vissza.