Törőcsik Mariann már kislányként nagyapja apró mozijában arról ábrándozott, hogy jön majd egy híres színész és felfedezi. A Színház- és Filmművészeti Főiskola operett szakának elsőéves hallgatójaként kapta meg Fábri Zoltán Körhinta című alkotásának főszerepét. A rendező javaslatára kezdte használni a Törőcsik Mariann, majd Mari nevet.

1956-ban a cannes-i filmfesztiválon sokakat megigézett törékeny alakja, kifejezőerejének gazdagsága, köztük volt az író Jean Cocteau és a rendező Francois Truffaut is. Utóbbi azt írta: „Anélkül, hogy a húszéves művésznő tudott volna róla, ő volt a fesztivál legnagyobb sztárja, ő érdemelte volna az Arany Pálmát.”

Főiskolás éveiben már annyit forgatott, hogy három vizsga abszolválására ideje sem maradt, ezért diplomáját évtizedekkel később az elmulasztott vizsgák pótlása nélkül kapta meg.

Törőcsik Mari és Soós Imre a Körhinta című film forgatásán 1955-ben (Fotó: MTI).

1958-ban a Nemzeti Színház szerződtette, majd a következő három évben tíz filmet is forgatott és a kor legjobb alkotásaiban játszhatott: a Jancsó Miklós rendezte a Csend és kiáltásban, majd a Szerelmem, Elektrában, végül a Szerelemben Makk Károllyal. A Déryné, hol van? című alkotásért 1976-ban elnyerte a legjobb női alakítás díját a cannes-i filmfesztiválon.

Szinte nem volt olyan színházi műfaj, amelyben ne tűnt volna fel, olyan vígjátékokban játszott, mint Gárdos Péter Szamárköhögése, vagy Tímár Péter Csapd le csacsija, később pedig felfedezték a feltörekvő rendezők is: Xantus Jánostól, Janisch Attilától, Mispál Attilától, Kamondi Zoltántól vagy akár Fazekas Csabától mind filmszerepet kapott. Szerepelt a Nincs kegyelem című dokumentum-játékfilmben, Mészáros Márta Aurora Borealis – Északi fény című alkotásában a főszerepe volt, mindemellett több tévésorozatban is tündökölt.

A színházban kezdetben nem találta önmagát, igazi színpadi színésznővé Zorin Varsói melódiájában nyújtott alakításával vált. Kiváló rendezők segítségével bonthatta ki ösztönös adottságait, művészi eszközeinek kiteljesítésében Jurij Ljubimov és Anatolij Vasziljev is inspirálta.

1978-ban elhagyta a Nemzeti Színházat, a győri Kisfaludy Színház művészeti vezetője lett, 1980-tól a Mafilm, 1990 és 1993 között a szolnoki Szigligeti Színház társulatának tagja, 1993 és 1996 között a Művész (Thália) Színház művésze, 1993-tól egy évig igazgatója volt.

1990-től 1992-ig a Magyar Színészkamara elnökeként is tevékenykedett. 2002-ben újra a Nemzeti Színház tagja lett, vendégként más színházakban is fellépett.

Az elmúlt fél évszázad egyik legnagyobb magyar színművésze eljátszott mindent, amit színésznő eljátszhat: tragikus alakoktól komédiáig, társadalmi szerepektől zenés játékokig, karakterszerepekig.

A képre kattintva megnyílik a galéria, Tőrőcsik Mari életéről

2009-ben hosszas betegség után Kaposváron Marguerite Duras Naphosszat a fákon című színművében állt újra színpadra, majd a Nemzeti Színházban a többi közt Juhász Ferenc A szarvassá változott fiú, Gorkij Éjjeli menedékhely, Ibsen Brand és Brecht Galilei élete című darabjában láthatta a közönség.

Az elmúlt években több alkalommal került hosszabb-rövidebb időre kórházba, csak 2018 nyarán vállalt újra színészi munkát: a Sztalker Csoport előadásában, William Faulkner Míg fekszem kiterítve című kisregénye nyomán készült darabban hallhatta hangját a közönség. Idén ő is közreműködött abban a különleges alkotásban, amelyben 60 magyar színésznővel újraforgatták Hitchcock Psychójának híres zuhanyjelenetét.

A művészetét elismerő díjakat felsorolni szinte lehetetlen. 1959-ben Balázs Béla-díjjal, számos nagy nemzetközi fesztiválon a legjobb női alakítás díjával ismerték el, 1994-ben életműdíjat kapott a Magyar Filmszemlén.

Kétszer tüntették ki Jászai Mari-díjjal (1964, 1969) és Kossuth-díjjal (1973, 1999), 1971-ben érdemes művész, 1977-ben kiváló művész címet kapott. 1995-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjét ítélték neki oda, 2000-ben a nemzet színésze lett.

A Prima díjat 2003-ban, a Prima Primissima Jubileumi díját 2007-ben kapta meg. Többször is elnyerte a Színikritikusok Díját. 2011-ben a Színházi Kritikusok Céhének életműdíjával, 2014-ben a Nemzet Művésze díjjal tüntették ki, 2015-ben Kölcsey Ferenc-emlékplakettet kapott, 2017-ben a Magyar Művészeti Akadémia Nagydíjával tüntették ki.

Törőcsik Mari Wolffné és Bodrogi Gyula Krűger szerepében Gerhart Hauptmann: A bunda című komédiájában, melyet április 27-én mutatnak be a Nemzeti Színházban, Verebes István rendezésében (Fotó: MTI/ Nándorfi Máté).

A Nemzeti Színház 2015 novemberében gálával és kiállítással ünnepelte a betegséggel küzdő színésznő nyolcvanadik születésnapját, aki könnyeit törölgetve nézte végig kollégái, barátai őt köszöntő előadását, az évforduló kapcsán pedig így vetett számot: „Nekem szép és gazdag életem volt”. Ez alkalomból jelentették be a nevét viselő ösztöndíj megalapítását fiatal, tehetséges színinövendékek támogatására.”

2005-ben Budapest, 2018-ban a Vas megyei Velem, 2019-ben Vas megye díszpolgárává avatták. 2019-ben Kossuth-nagydíjjal tüntették ki több évtizedes pályafutása során kimagasló szakmai hozzáértéssel és alázattal megformált alakításai, ikonikus filmfőszerepek és felejthetetlen színpadi figurák sorát felvonultató, kivételesen gazdag művészi életműve elismeréseként.

Törőcsi Mari hosszan tartó betegség után 2021. április 16-án hunyt el.

A címlapfotón Törőcsik Mari, a Két vallomás című film női főszereplője ruhapróbán (MTI Fotó: Keleti Éva).