A Duna e pontja mindig fontos átkelőhely volt. Az Árpád-korban a királyi székhely Esztergomot rév kötötte össze a folyó túloldalával. Az első állandó, cölöpökön álló hidat 1585-ben a törökök építették, de ez csak egy évig állt, később ötvennégy tömlőhajóra állított pontonhíd létesült, amely az 1683. október 9-én vívott párkányi csatában elpusztult.

Esztergomi látkép a Bazilikával és a Duna híddal (Fotó: MTI/ Reprodukció)

Nyolc évtizeddel később, 1762-ben állították forgalomba a hét ladikra épült repülőhidat, amelyet a folyó sodra hajtott át a két part között, majd az esztergomi érsekség létesített itt 1842-ben hajóhidat. Ez az élénkülő hajóforgalom miatt egyre rövidebb ideig volt nyitva, végül az érsekség lemondott vámszedési jogáról, és lehetővé vált egy állami híd építése.

A Dunán eveznek az esztergomi vízi szakkör tagjai, a háttérben az Esztergomi Bazilika és a Mária Valéria híd látható (Fotó: MTI/Bojár Sandor)

A hidat I. Ferenc József lányáról, Mária Valéria főhercegnőről nevezték el és Vaszary Kolos bíboros hercegprímás avatta fel 1895. szeptember 28-án,

Kétszer is felrobbantották

Az 1919-es robbanást egyes források szerint véletlen baleset okozta, de a legvalószínűbb, hogy csehszlovákiai légionáriusok robbantották fel, máig sem tudni azonban, hogy a hídőrség óvatlanul kezelte-e a tölteteket, vagy a magyar Vörös Hadsereg hadműveletei miatt, Párkány védelmében szándékosan robbantott. A roncsokat 1921-ben emelték ki a mederből, ezután évekig csak gyalog lehetett átkelni. Helyreállítása után 1927-ben indult meg rajta a forgalom.

Sajnos, a tragédia másodszor is megtörtént, 1944 karácsonyán a visszavonuló német csapatok robbantották fel a hidat, melynek három középső íve jelentősen megrongálódott.

Partra szállnak a IX. Nemzetközi Duna-túra résztvevői az esztergomi Duna-parton a második világháború végén a visszavonuló német csapatok által felrobbantott Mária Valéria híd megmaradt hídrésze alatt (Fotó: MTI/Fényes Tamás)

Ezután több mint fél évszázadig csak két íve állt, a két város között komp közlekedett. 1964-től ugyan folytak tárgyalások az újjáépítésről, de erre csak a rendszerváltás után került sor.

Az újjáépítésről – amelyhez az Európai Unió PHARE-programja ötmillió ECU támogatást biztosított – 1995 óta tárgyalt Magyarország és Szlovákia, de a hajózási vízszint és a híd magassága kérdésében (a bős-nagymarosi vízlépcső miatt) sokáig nem tudtak megegyezni. Végül ez is sikerült, és 1999. szeptember 16-án Orbán Viktor magyar és Mikulás Dzurinda szlovák kormányfő kormányközi egyezményt írt alá az újjáépítésről.

(Fotó: MTI/Tóth Gyula)

Az építkezés 2000. október 17-én kezdődött, és összesen 19,4 millió euróba került. Ebből a hídépítés 12 millió eurót vitt el, a többit a felhajtó utak, illetve az épületek elkészítésére költötték. A hajózási vízszint felett a korábbi 7,2 méteres űrszelvényt 9,5 méterre növelték, így a híd ívesebb lett. A két parti nyílást felújították, a másik hármat újra gyártották, az acélszerkezeti elemeket a parton szerelték össze és uszályokról úszódaruval emelték helyükre. A hídon elhelyezték a régi magyar középcímert is, Szent István koronájával.

Az Esztergom és Párkány közötti Mária Valéria híd újjáépítésénél beemelték magyar oldali 1-es és 2-es mederpillérre az új hídszerkezetet (Fotó: MTI/Tóth Gyula)

Az újjáépített átkelőt 2001. október 11-én avatták fel Orbán Viktornak, Mikulás Dzurindának és Günter Verheugennek, az EU bővítési biztosának a jelenlétében.

Orbán Viktor, Mikulás Dzurinda és Günter Verheugen elvágja a két ország zászlajával díszített szalagot a hídavatáson. Ünnepélyesen felavatták az Esztergomot Párkánnyal összekötő Mária Valéria hidat (Fotó: MTI/ Kovács Attila)

A hídon gyalogosok, személygépkocsik, buszjáratok és 3,5 t összsúly alatti kisteherautók közlekedhetnek. A két ország schengeni övezethez való csatlakozása óta az utasokat már nem ellenőrzik.

Az első gépjárművek a hídon alkonyatkor (Fotó: MTI/ Kovács Attila)

2011-től minden évben megemlékeznek a híd újjáépítésének évfordulójáról.

A Mária Valéria híd, háttérben az Esztergomi bazilika (Fotó: MTI/Máthé Zoltán)

„Manapság a hidat városaink lakosai csaknem napi gyakorisággal veszik igénybe. A híd jelentősen segíti a két ország közötti személyforgalmat, lehetővé teszi a Duna két partján nyújtott szolgáltatások igénybevételét, kisáruforgalmat, határon árnyúló munkavállalást és iskolalátogatást. Az elmúlt 20 évben csodálatos kapcsolatok épültek ki magánszemélyek, vállalkozások, intézmények, önkormányzatok, valamint más közösségek és szervezetek között. Úgy is mondhatnám, hogy a vashíd mellett fokozatosan építettük meg saját hídjainkat” – mondta Szabó Eugen, Párkány város polgármestere.

Az esztergomi Mária Valéria híd és szlovákiai Párkány látképe napnyugtakor (Fotó:MTI/Mohai Balázs)