×
Kövessen minket Facebook-on is!

Már követem az oldalt!
×

A Kék bálvánnyal mutatkozott be, a Hyppolit, a lakájjal pedig máig tartó közönségsikert ért el a most 90 éves magyar hangosfilm

 

Kilencven évvel ezelőtt, 1931. szeptember 25-én játszották az első magyar hangosfilmet a Royal Apolló moziban, Budapesten. A Kék bálványt Lázár János rendezte, főszerepben Jávor Pált és Gózon Gyulát láthatták a nézők.

Mozgóképeket már a 19. század végén láthattak különböző kávéházakban a budapestiek, majd 1905-től nyíltak meg a mozik. A külföldi némafilmek mellett 1912-től indult be Magyarországon is a némafilmgyártás.

A Royal Apolló mozi 1915. október 31-én nyitotta meg kapuit a közönség előtt, ahol később a Kék bálványt is bemutatták. A Royal Apollót egyébként 1950-től Vörös Csillagnak, majd 1990-től a korábbi nevéhez hasonlóan, de rövidebben, Apollónak keresztelték.

1915. október 31-én nyílt meg Budapest első ezerszemélyes mozipalotája, a Royal Apolló (Fotó: MTI)

A film költségvetését gróf Zichy Géza Lipót gyártásvezetőnek sikerült előteremtenie, miután megegyezett a Grünwald–Schiffer céggel, hogy 110 ezer pengő filmtámogatásért cserébe Schitovszky belügyminiszternél kijár nekik egy útépítési megbízást.

A forgatókönyvét Bónyi Adorján regénye alapján írták – azért esett a választás az író egyetlen, Amerikában játszódó regényére, mert az alkotók abban reménykedtek, hogy így könnyebben ki tudják szolgálni az amerikai filmeken nevelkedett közönség igényeit.

A Nemzeti Filmintézet azt írta honlapján, hogy az 1931. április 29-én kezdődő és öt hétig tartó forgatás helyszíne a hangberendezéssel frissen felszerelt Hunnia Filmgyár, illetve Annavölgy és Pilisvörösvár volt, ahol a Filmipari Alap által Németországból hozatott Tobis-Klang rendszerű hangosfelvevő gépet használták.

A némafilmek színészeinek erőteljes testbeszéde után hatalmas lépés volt az első magyar hangosfilm, A kék bálvány, ugyanakkor nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. A történet az amerikai hétköznapokban játszódott, amely idegen volt a magyar nézők számára.

Jelenet A kék bálványból (Fotó: Nemzeti Filmarchívum)

Cselekménye az Egyesült Államokba vezet, ahol a hazájában tönkrement magyar földbirtokos, Lóránt György új életet kezd, pincérként próbál boldogulni. Sorsjegyen megnyeri egy birtok hatodrészét, és beleszeret az egyik tulajdonostársába, az inkognitóban lévő milliomoslányba, Marybe.

Bár a lány apja hozományvadásznak tartja Lórántot, végül ráébred, hogy tisztességesek a fiatalember szándékai. Lóránt ráadásul távollétében visszanyeri a vagyonát, és miután az egzisztenciája is rendbe jött, már semmi akadálya sincs a nászának Maryvel – írta a Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézet.

A kalandos események szereplőivel nem tudtak azonosulni a magyarok. Ugyanakkor azon túl, hogy az első hangosfilm volt, az első magyar mozisztár, Jávor Pál karrierjében is fontos állomásnak tekintik a szakértők.

Az első felvételeken a kamera berregése is hallatszott

Akkoriban az, hogy hangja lett a filmnek, olyan problémákkal szembesítette a stábot, amik korábban fel sem merültek. Ilyen volt például, hogy a filmfelvételeknél a mikrofonok minden hangot rögzítettek, minden külső zaj belehallatszott a felvételbe. Többek közt a kamerák berregése is. Ennek kiküszöböléseként a kamerákat hangszigetelt dobozokba tették, amiket viszont nem lehetett mozgatni – közölte a Pesti Hírlap.

A párhuzamos vágást végül úgy oldották meg, hogy három kamerát használtak egy jelenet felvételéhez: „Az egyik kamera normál lencsével a távoli képet rögzítette, mellette a másik teleobjektívvel félközeli felvételt készített, míg a harmadik kissé más szögből vette filmre a történést. Volt, hogy háromnál is több felvevőgépet használtak” – olvasható A film története című könyvben.

Ám ezek a beállítások így is kényszerűen statikusak voltak, ellentétben a némafilmes kameramozgásokkal. A hangosfilm kezdetén még nem volt lehetőség külön sávokat rögzíteni, így mindent egyszerre vettek fel.

A Hyppolit, a lakájjal indult a sikerszéria

Mégsem ez a fajta új, még kezdetleges technika okozta A kék bálvány vesztét, hanem a film története tehát. Kudarca hozzájárul ahhoz, hogy a harmincas években az „akciók” helyett inkább a dialógusokra építő, a kamarajelleget, valamint a helyzet- és a jellemkomikumot preferáló vígjátéki mintázatok válnak uralkodóvá a magyar filmben.

A szélesebb közönséget kiszolgáló hangosfilmek gyártása a Hyppolit, a lakájjal kezdődött, amelyet nem sokkal később, november 27-én mutatták be. A sikerszéria a Meseautó, a Nászút féláron, a Lila akác című filmekkel folytatódott. A magyar filmipar dinamikus fejlődésének a második világháború kirobbanása vetett véget.