×
Kövessen minket Facebook-on is!

Már követem az oldalt!
×

„Hunn, új legenda”: regéket idéz meg új könyveiben Bán Mór és Toót-Holló

 

„Nem megkérdőjelezve a finnugor nyelvi rokonságot, azt gondolom, hogy keleti gyökereink okán óriási lelki rokonságot tudhatunk magunkénak” – fejtette ki a hirado.hu-nak nyilatkozva Bán János, az M5 csatornaigazgatója, aki Bán Mór írói álnéven kiadott, nagy terjedelmű munkásságát most egy újabb kötettel gazdagította. A trilógiáját egy Mátyás király életét feldolgozó, rendhagyó kötettel lezáró Toót-Holló Tamás író, irodalomtörténész pedig arról beszélt az Ünnepi Könyvhét alkalmából, Bán Jánossal közösen tartott könyvbemutatóján, hogy vannak a magyarságnak „felvillant tekintetű királyai”.

Rendhagyó könyvbemutatóra került sor pénteken az Ünnepi Könyvhét alkalmából a Magyar Művészeti Akadémia székházában: egymás könyvét mutatta be két, a magyar mondavilág hagyományait feldolgozó neves szerző, Toót-Holló Tamás és Bán János.

A Toót-Holló Tamás trilógiáját záró kötettel (Csordul a csepp) és Bán Mór Ezer rege könyve – A keleti szél harcosai című művének kiadásával egyben lezárul a Cédrus Művészeti Alapítvány könyvkiadói tevékenysége – jelentette be az est házigazdája, az Alapítvány elnöki posztját betöltő Szondi György.

A legendák világának átélését a magyar mondavilág hangulatát megidéző, varázslatos hangzású zenei világot megjelenítő Magyar Rhapsody Projekt segített az esten felidézni. A bemutatót feledhetetlen zenei élménnyel tette teljessé, hogy a zenekar két vezető zenésze, Bársony Bálint és Elek Norbert a puszták népének világát idéző, ez alkalommal először előadott, az alkotó tiszteletére komponált zeneszámmal lepte meg Bán Jánost.

Nem vagyunk egyedül

„Mindig panaszkodunk, hogy egyedül vagyunk a világban, a szláv tengerben, a latin és germán népek között. Nos, nem megkérdőjelezve a finnugor nyelvi rokonságot, azt gondolom, hogy keleti gyökereink okán óriási lelki rokonságot tudhatunk magunkénak” – fejtette ki Bán János a hirado.hu-nak.

Pedig nem vagyunk egyedül a világon – folytatta –, hiszen Kelet felé nemcsak velünk okon, hanem rokon lelkületű népek is élnek. Emlékeztetett: mi, magyarok is nagyon sok néptöredékből, törzsből jöttünk létre. Ugyanez igaz a hunok birodalmára: több népfaj, törzs szövetségéből álltak össze ezek a birodalmak.

- Az a fajta lelkiség, melyet felismerhetünk akár a keleti hunok, Attila birodalmának történetét tanulmányozva, számunkra még akkor is ismerős, ha az adott néphez nincs genetikai kapcsolódásunk – fogalmazott Bán, aki kérdésünkre válaszolva azt is elmondta, személyesen mi motiválta, hogy a Hunyadiak korszakát feldolgozó, tekintélyes munkássága után a „pusztai népek” legendái felé forduljon. „Amikor ez a sorozat elindult, szerettük volna a meglévő magyar mondakincset (Árpád-háziak, honfoglalás, a Hunyadiak, a végvári vitézek korának mondái) kiterjeszteni időben visszafelé. Tehát amennyiben a magyar nemzeti hagyomány szerint a hunok a rokonaink, nézzük meg az ő mondakörüket és a keleti birodalomét is. Amikor elkezdtem erről anyagot gyűjteni, akkor ébredtem rá, hogy ezt mennyire nem ismerjük”.

Bán szerint ahhoz, hogy megtaláljuk helyünket a 21. században, nem árt tudni, hogy honnan jöttünk, s hogy mi az a lelkület, ami minket évezredeken keresztül jellemzett – ezt a fajta gondolkodást, mentalitást, mert része annak, amik most vagyunk.

Az ellenségeinktől tudjuk…

Mindaz, amit a hun törzsekről vagy bármely, elődünknek tartott, vagy valódi elődünkről tudunk, azt az ellenségeinktől tudjuk – fejtette ki Bán a könyvbemutatón írótársa kérdéseire válaszolva. Tehát, amit „Attila nagy királyról” tudunk vagy a hun törzsek évezredekkel korábbi történetéről, vagy akár a magyarok vándorlásáról, honfoglalásáról, rendre a velünk hadakozó, írott feljegyzéseket hátrahagyó népek – a kínaiktól kezdve a görög, római forrásokon át a gót krónikákig – örökítették meg.

Bán elmondta: az általa a hunokkal kapcsolatosan feldolgozott kínai krónikák forrásai tehát a hunok halálos ellenségei voltak. Ezek ellen a hun törzsek ellen építették a Nagy Falat, hiszen ezek a törzsek évszázadokon át keserítették meg a szomszédos kínai tartományok életét. Feltűnő viszont, hogy a száraz, unalmas kínai források hogyan elevenednek meg, s válnak színessé és izgalmassá, ahogy a hunokról szóló leírások következnek. Bán irodalomtörténészekre hivatkozva nem tartja kizártnak, hogy a korabeli kínai krónikaírók ismerték és fel is használták a hunok mondáit, legendáit.

Csordul az utolsó csepp

Történelem és metafizika, fikció és királyok legendabeli hegye, egy Mátyásról szóló szlovén ballada és rengeteg utalás zenei és képzőművészeti alkotásokra – Toót-Holló trilógiájának utolsó része, a Csordul a csepp, mint Bán János fogalmazott, a posztmodern eszközeivel fogalmaz meg hagyományokat és az ősöket tisztelő üzenetet.

Az alkotó a beszélgetés folyamán ismertette rendhagyó könyvének lenyűgöző, kavargó világát, melyben Hunyadi Mátyással egy térben, időben bukkannak fel egy legenda-beli hegyen régi szerelmei, feleségei, néhány napos csecsemőként elhalt fia („N. herceg”), s mi több, e színes kavalkádban még a kötet szerzője is szerepet kap.

- Érdekes, hogy vannak olyan szent vagy nagyon népszerűnek mondható királyaink, akiknek a népszerűsége egyáltalán nem csak abból fakad, hogy milyen történelmi érdemeiket ismerjük – fogalmazott Toót-Holló a hirado.hu-nak adott nyilatkozatában. Kifejtette: „Valami megmagyarázhatatlan indokból Mátyás királyt, Szent Lászlót a néphagyomány nagyon szereti, „körberajongja”. A Magyar Hüperionban ír Hamvas Béla arról, hogy vannak a magyarságnak „felvillant tekintetű” királyai, akik a tekintetükkel föltépték a világot, hogy lássanak”. Az író szerint „amit láttak, az Aranykor volt.”

Az aranykor hagyományai

Az „aranykor” fontos elem és kulcskifejezés Toót-Holló – lassan önálló filozófiai rendszert idéző – munkáiban.

Az író egy nemrég megjelent kötetében (Szellemi honvédelem aranykori fényben – Párbeszéd a múlttal: az aranyhajú gyermekek magyar evangéliuma. Cédrus Művészeti Alapítvány, 2020) már tett egy figyelemre méltó, kezdeményezés értékű kísérletet arra, hogy felmutassa elveszett ősmítoszunk egy darabját. Az író a sokunk által ismert, Jankovics Marcell népszerű sorozatában is feldolgozott magyar népmesét, az aranyhajú királyfiakét elemzi könyvében gondosan alátámasztott következtetésekkel, eljutva a „világkorszakok” ősi magyar és egyetemes értelmezéséig.

Toót-Holló most, kérdésünkre válaszolva, így fogalmazott az „aranykor” értelmezése és új, uralkodókat is felidéző trilógiája kapcsolatáról: a „hagyományok egymásra rétegződnek. Ha a magyar kulturális emlékezettel dolgozom, kitüntetettek számomra azok a királyaink, akik körül nagyon sok néphagyomány született. Mátyás megkerülhetetlen, róla külön kötetekben tartják számon, hogy hány mese szól róla, s nem véletlen ez a gazdagság: ebben öröm megmerítkezni."

(Címlapfotó: Bán Mór Ezer rege könyve – A keleti szél harcosai, könyvborító)