×
Kövessen minket Facebook-on is!

Már követem az oldalt!
×

Nem fog csalódni, ha magyar jégkrémet választ

 

Dobozos, pálcikás, tölcséres, csavaros, gombócos, a lényeg, hogy jégkrém. Vagy mégsem? A Tudatos Vásárlók Egyesülete segít eligazodni.

 

A jégkrémből nem elég egy gombóc, hűsít a kánikulában, lehet boldogságforrás, azonban míg lelkünk örül, addig szervezetünk szenved a színezett, adalékanyagokkal teli, fagyasztott cukortól.

Hiába hangzatos a neve, csábító a kinézete, a valódi tartalom számít. A manapság kapható megszámlálhatatlan fajtából nehéz kiszűrni a minőségi termékeket. Ebben segít a Tudatos Vásárlók Egyesülete, amely 34 klasszikus gyümölcsjégkrémet vizsgált meg. Tesztjük pontozását elsősorban az édesség gyümölcstartalma, cukortartalma és a hozzáadott mesterséges aromák mennyiséges és milyensége és a felhasznált adalékanyagokat adta. Illetve pluszpontot kaphattak a környezetvédő csomagolások, mint az üveg vagy a papír.

Mielőtt még az eredményre térnénk, tisztázunk pár fogalmat, amivel nem biztos, hogy tisztában van a fogyasztó. Hiába mindegyiket eper ízű jégkrém elnevezéssel illetünk, számottevő eltérések vannak közöttük.

Több, mint 20 százalék gyümölcstartalmú eltérés is lehet két jégkrém között.

Az elnevezésben különbséget kell tenni a 15 százalék feletti, illetve annál kisebb gyümölcstartalmú termékek között. A Magyar Élelmiszerkönyv szabályzata alapján a gyümölcsös jégkrémeknek legalább 15 százalék gyümölcsöt kell tartalmazniuk. Ha nem érik el ezt a szintet, akkor csak „gyümölcsös ízű” jégkrémnek lehet nevezni. Szorbénak pedig a 25 százaléknál magasabb gyümölcstartalmú, hozzáadott zsírt nem tartalmazó jégkrémet nevezzük.

Az előírások szerint csak az aromával ízesített termékeken nem szerepelhet a gyümölcs rajza, míg a „nyomokban gyümölcsös” készítményeknél már szebbnél szebb epergrafikák motiválták a fogyasztókat vásárlásra.

(Fotó: MTI)

A szabályok tisztázása után az eredmény

Az első helyen két magyar cég terméke végzett. Az All in natural food epres jégréme már a nevében is hangsúlyozza környezettudatosságát, 42 százalékos gyümölcstartalommal rendelkezik, mely semmilyen hozzáadott cukrot nem tartalmaz, csomagolása papír.

Emellett az Anjuna eper & mangó ízű terméke kapta még meg az első helyet, ugyanis ebben a termékben van a legmagasabb gyümölcstartalom, összesen 49 százalék. A papírcsomagolás itt is megvan, illetve szintén nem tartalmaz mesterséges aromákat és felesleges adalékanyagokat. Pluszpontként vegán, nádcukrot és bio rizstejet tartalmaz.

Egyedüli negatívumként áraikat lehet megemlíteni. All in nature 380 grammos kiszerelése majdnem kétezer forint, míg az Anjuna 80 grammos jégkréme 749 forintba kerül.

A listán szerepel még a Carte D’Or eper jégkréme is, ami bár magas gyümölcstartalmú, magas cukortartalmával rontja a színvonalát.

Az eredmény végén pedig a Magnum termékei kullognak. A pálcikás kivitel a 31 grammos cukortartalmával, a poharas pedig a rengeteg adalékanyag tartalma miatt. Azonban pozitívum, hogy a bennük lévő kakaóvaj Rainforest Alliance jelzéssel tanúsított. A Rainforest Alliance egy nemzetközi nonprofit szervezet, amely a trópusi erdők megőrzését tűzte ki céljául.

A teszt bővebb eredménye elérhető ide kattintva. 

A címlapfotó illusztráció.