„Ha nem jön Amy, Weöres Sándor az árokparton halt volna meg harmincvalahány éves korában”

 

A Kossuth-és Baumgarten-díjas Weöres Sándor versei, szövegei egész életünk során elkísérnek bennünket. A József Attila-díjas Károlyi Amyval több mint negyven évig éltek házasságban, ami nem lehetett könnyű, hiszen Weöres a költészeten kívül semmit nem vett komolyan. Károlyi Amynak nemcsak a hétköznapi dolgokkal kellett megbírkóznia, de korlátokat is kellett állítania, amelyekre szükség is volt. Barátjuk, Lator László szerint „ha nem jön Amy, Weöres Sándor az árokparton halt volna meg harmincvalahány éves korában”.

 

Weöres Sándor 1913. június 22-én született Szombathelyen. Kossuth- és Baumgarten-díjas magyar költő, író, műfordító, irodalomtudós volt, aki 32 évvel ezelőtt hunyt el.

Apja, id. Weöres Sándor hivatásos katona, huszártiszt, földbirtokos volt, anyja, Blaskovich Mária gazdag szerb polgárcsaládból származott. Tanulmányait a szombathelyi Faludi Ferenc Reálgimnáziumban végezte. Csupán 15 éves volt, amikor 1928 júliusában megjelent első novellája, az Egyszer régen…, amelyet a szombathelyi Hír közölt. Még ebben az évben négy versét publikálták az Erőben.

Weöres Sándor író 1954-ben (Fotó: Nemzeti Fotótár)

Versei 1931 végétől a Nyugatban is megjelentek, és jó kapcsolatot ápolt többek között Babits Mihállyal, a folyóirat harmadik nemzedékének főszerkesztőjével. A Nyugat megszűnéséig a lap összesen 64 versét közölte. 1933-ban Kodály Zoltán kórusművet készített az 1928-as Öregek című verséből. Ebben az évben kezdte Pécsett az egyetemet, ahol először jogot, aztán földrajzot és történelmet, végül filozófiát és esztétikát tanult, diplomáját az utóbbiból szerezte. Doktori disszertációját kiadta a Pannónia című lap.

Weöres Sándor az Esztergom-Előhegyen álló Babits-villa (ma Babits Mihály Emlékház) Nyugat folyóiratot ábrázoló falrajza előtt 1966. augusztus 20-án (Fotó: Nemzeti Fotótár)

1935-ben Baumgarten-jutalmat, egy évvel később Baumgarten-díjat kapott, ezekből későbbi utazásait fizette. Járt Nyugat-Európában, de távol-keleti utazást is tett: a genovai kikötőben szállt hajóra, onnan Nápolyon keresztül Egyiptomba vezetett az útja, majd az arab és az indiai vizeken át Bombay következett; India után Ceylon érintésével eljutott Szingapúrba, Manilába és Sanghajba is – szerepelt Keleti útinaplójában.

1947-ben házasodott össze Károlyi Amyval, aki maga is irodalmi körökben mozgott. Ismeretségük úgy indult, hogy Illyés Gyula a költőnő egy versét megmutatta Weöres Sándornak, aki egy levélben kereste fel Amyt. Első randevújuk egy temetőben volt, ahol rájuk esteledett, a kapukat bezárták, így reggelig beszélgettek. Innentől életük végéig egy párt alkottak.

Majdnem egy évet töltöttek Olaszországban. Visszatérésük után Weöres Sándor a Magyar Tudományos Akadémia könyvtárában dolgozott. 1959-ben még két hosszabb utazást tett feleségével, Kínában és Görögországban jártak. 1965-ben pedig New Yorkba utaztak. A következő évben Londonba látogattak, ahol a költő felolvasást is tartott a Szepsi Csombor Kör estjén.

Weöres azonban alkoholproblémákkal küzdött. Olaszországi utazásuk alkalmával megfenyegette a feleségét, hogy ha nem mehet el inni, akkor elhagyja. A nő azonban határozott volt, és a férfi után kiabálta, hogy akkor ne is jöjjön vissza. A költő végül nem ment el inni. Egy barátjuk, Lator László később azt mondta, hogy „ha nem jön Amy, Weöres Sándor az árokparton halt volna meg harmincvalahány éves korában”.

1970-ben Kossuth-díjat kapott, és az osztrák állam elismerő díját is megkapta. A Kossuth-díjjal járó pénzből díjat alapított Pásztor Béla emlékére. Ebben az évben jelent meg első angol nyelvű versválogatása Edwin Morgan fordításában, majd a következő évben a német változat követte Der von Ungarn címen. Utolsó nagy fellépése 1980-ban volt: Károlyi Amyval, Juhász Ferenccel és Nemes Nagy Ágnessel közösen tartottak felolvasást a londoni Riverside Studióban.

1989. január 22-én hunyt el, Budapesten. A Farkasréti temetőben nyugszik feleségével, aki 14 évvel élte túl.

Weöres Sándor és Károlyi Amy 1987. június 20-án (Fotó: Nemzeti Fotótár)

Legnagyobb közönségsikere a Psyché című verses regénye volt, amely a fiktív 19. századi költőnő, Lónyay Erzsébet élettörténetét mutatja be nyelvi korhűséggel. A mű több kiadásban jelent meg, film is készült belőle 1979-ben.

Weöres Sándor, bár főként gyerekverseiről híres, sokrétű költő volt. Filozófiai témákkal is foglalkozott, mégis gyermekversei azok, amelyek talán elsőként jutnak az ember eszébe, ha meghallja a költő nevét. Azonban ezek nem gyermekversnek születtek eredetileg. Valójában játékversek, amelyekben a ritmus és a képek sajátosan olvadnak egybe, a zeneiség segítségével. A költői kereső-kutató műhelymunka eredményei voltak, valamint a Kodály Zoltánnal közösen végzett versritmust és zenei ritmust vizsgáló kísérletezés alkotásai. Ilyen például A tündér (a Bóbita, bóbita kezdetű) vagy a Galagonya című verse.

Egyik gyermekverskötetéhez a következő anekdota terjedt el: „– Sanyika! Negyven rajzhoz verset kéne írni! – kiáltotta a Szépirodalmi Könyvkiadó folyosóján Domokos Mátyás. Weöres odalépett az asztalon fekvő rajzokhoz, s télikabátját le sem véve, megírta a verseskötetet” – olvasható a Zanza.tv-n.

Ázsiába tett utazása által keleti műveltsége egyedülálló volt a maga korában. Így sok különleges ritmusú verse született, A teljesség felé című kötete az egyik legjobb példa erre. „Ha az igazságot akarod birtokolni, a tanításokat csak segítségül használhatod, önmagad mélyén kell rátalálnod” – írta benne. A kötet 1945-ben jelent meg. Az ihletet Weöres Sándor a Lao Ce által írt Tao Te King, a taoizmus könyve adta hozzá, amit ő fordított magyarra. A bölcseleti írás magyar címe Az út és erény könyve.

Egyetlen parancs van, a többi csak tanács:
igyekezz úgy érezni,
gondolkozni, cselekedni, hogy mindennek javára legyél.
Egyetlen ismeret van, a többi csak toldás:
Alattad a föld, fölötted
az ég, benned a létra.

(Weöres Sándor: A teljesség felé, Szembe-fordított tükrök, részlet)

Ázsia hatása megmutatkozik abban is, hogy a költő haikukkal is foglalkozott. A japán versforma három sorból áll, és természeti jelenséget ír le, például:

Hajdani vezér
ház előtt a kispadon
öreg katonáival.