×
Kövessen minket Facebook-on is!

Már követem az oldalt!
×

Bár ma van az év legrövidebb éjszakája, mégis sokat tehetünk a szerelemért

 

Az év leghosszabb napjának vagy az év legrövidebb éjszakájának ünnepe a nyári napforduló. Ez egyben a csillagászati nyár beköszöntésének napja is, ami összeforrt Szent Iván napjával és éjjelével.

(Fotó: Wikipedia.org)

A nyári napforduló az a pillanat, amikor a Nap–Föld középpontokat összekötő egyenes és az egyenlítő síkja által bezárt szög a legnagyobb értékét (kb. 23,5 fok) éri el a Nap északi félgömbön való elhelyezkedése mellett. Ez az időpont június 21-én van, és az északi féltekén a csillagászati nyár kezdetét jelenti.

Hétfőn elkezdődött a csillagászati nyár, ami azt jelenti, hogy keddtől rövidülnek a nappalok. Ma, azaz június 21-én viszont az év leghosszabb nappalát élvezhetjük – írja az Időkép.

Budapesten 4 óra 46 perckor kelt a Nap, és majd csak 20 óra 44 perckor nyugszik le.


A magyar népi szokások szerint már korábban is fontos ünnep volt, de a kereszténység felvétele óta Szent Iván napjához vagy éjjeléhez kötik a nyári napfordulót. Szent Iván éjjeléh a napfordulótól számított harmadik napon ünneplik, tehát június 23-áról 24-ére virradóra.

A legtöbb kultúrában számos ősi szokás kapcsolódik hozzá, megünneplésének ismét reneszánsza van.

Szent Iván éjjelét az északi és szláv népek mindig is mágikusnak tartották,

és tartják is a mai napig. Ilyenkor különböző praktikákat vetnek be, amik összefüggésben vannak a gyógyítással, a megtisztulással, a szerelemmel és a termékenységgel is.

A nyári napfordulóra eső Keresztelő Szent János ünnepe az 5-ik században vált elterjedtté, s a keresztény ünnep magába olvasztotta mindazokat a hiedelmeket és rítusokat, amelyek korábban a különböző népeknél a nyári napfordulóhoz kapcsolódtak.


(Fotó: MTI/Komka Péter)

Szent Iván napi népszokások hazánkban

Mivel ezen a napon a fényt és a világosságot ünneplik, ezért idővel nemcsak a Nap, de a tűz is a jelképévé vált. Így megjelent a rituális tűzgyújtás. Hazánkban is előszeretettel gyújtunk ilyenkor tüzeket és reménykedünk abban, hogy kívánságaink is teljesülnek.

Ilyenkor gyakorta gyújtanak tábortüzeket, gurítanak lángoló kereket, vagy fáklyákkal vonulnak végig a településeken és a szántóföldek körül az emberek.

Ezzel akarják messze űzni a sötétséget és vele együtt az ártó szellemeket,

de emellett azt is gondolják, hogy a tűz átugrása egészségvédő szereppel is bír.

A különböző tájegységeken például olyan fából raktak tüzet, amilyen betegség ellen szerették volna bevetni tisztító hatását.

Annak, aki azt szerette volna, hogy a Szentháromság által kegyelmet nyerjen, háromszor kellett a tűz felett átugrani. Az ugrás során viselt koszorúnak is nagy jelentőséget tulajdonítottak, aki ezt kiakasztotta a háza falára, az a tűzkároktól és a természeti csapásoktól is mentesülhetett a hiedelem szerint.

Emellett a lángokba dobált gyümölcsöket is elfogyasztották, mert azt gondolták, ezek szintén gyógyító erővel bírnak.


(Fotó: MTI/EPA/Patrick Seeger)

A szerelemért is lehet tenni Szent Iván éjjelén

Azok a párok, akik egymás kezét fogva ugrottak át a lángcsóvák felett, szerencsés házasságnak és bő gyermekáldásnak nézhettek elébe, de a hajadon lányok sem maradtak szórakozás nélkül.

Az ugrás magasságából és a leérkezés helyéből sok mindenre lehetett következtetni a jövendőbelijüket illetően. Sőt, úgy tartották, ha elég ideig nézik a máglya lángját, a férjük arcát fogják meglátni benne.


Hagyományok Európa-szerte

Portugáliában például a nyári napforduló ünnepe a Santos Populares, vagyis a népszerű szentek ünnepségsorozat egyik elemeként vonult be a köztudatba. Az ünnepsorozat egyik legérdekesebb és egyben régi hagyományokat idéző pillanata, amikor Lisszabonban két-háromszáz szerelmespár egyszerre mondja ki egymásnak a boldogító igent.

Spanyolországban, a valenciai tartományban és különösképpen Alicante város környékén az emberek régen a város helyett a tengerparton ünnepelték a nyári napfordulót. Napnyugta után máglyákat gyújtottak, majd a tűzrakásokat körbetáncolták, petárdákkal durrogtattak, végül pedig a tengerben úsztak a kora hajnali órákig.

Németország egyes vidékein a gyerekek házról-házra járva gyűjtötték össze a tüzelőt a Szent János-éji örömtűzhöz. Azt gondolták, hogy aki nem járul hozzá a közös tűzhöz, annak a vetésén nem lesz áldás.

Csehországban a szerelmesek koszorúkat dobáltak át egymásnak a nyárközépi tűz fölött. Amikor a lángok lelohadtak, minden pár kezet fogott, és háromszor átugrott a tűzön. A hagyomány szerint, akik ezt megtették, hamarosan összeházasodtak, ráadásul egy évre védettséget szereztek a lázzal járó betegségekkel szemben.


Élőben figyelhetjük meg a Napot az év leghosszabb nappalán

Egy különleges művészeti eseményt rendeznek a nyári napforduló alkalmából: hétfőn közép-európai idő szerint 14 óra 42 perctől a világ több mint 60 művészeti helyszíne zoomon összekapcsolva 24 órán keresztül fogja videón közvetíteni az égboltot.

A 24 órás élő videóstreaming Zoomon keresztül erre a linkre kattintva tekinthető meg, emellett az eseményt a Getty Research Center YouTube-csatornáján is követhetik az érdeklődők – közölték a magyar közreműködők.


A mai nap azonban nemcsak emiatt speciális

Hétfő reggel 8 órától országosan életbe lépett a vörös kód, mert az Országos Meteorológiai Szolgálat előrejelzése alapján a következő napokban a napi középhőmérséklet meghaladja a 27 Celsius-fokot.

A vörös kód célja az is, hogy felhívja a társadalom figyelmét a speciális helyzetre. Mindenkit arra kérnek, ha bajba jutott embert lát, hívja a regionális diszpécserszolgálatot, amely a jelzések alapján azonnal tud intézkedni.

A címlapfotó illusztráció.