Népirtás Ligetfalun: szlovák nyomásgyakorlás a Magyar Mozgókép Fesztiválra

 

Diplomáciai úton gyakoroltak nyomást szlovák részről azt követően, hogy a Magyar Mozgókép Fesztivál a díjra nominált filmek közé beválogatta a Népirtás Pozsonyligetfalun című alkotást – derül ki a producer, Skrabski Fruzsina bejegyzéséből. A filmet Géczy Dávid és Udvardy Zoltán, a hirado.hu munkatársa, szerkesztője rendezte.

Az 1945 nyarán a Pozsony melletti, internálótáborrá alakított Ligetfalura hurcolt magyar és német nemzetiségű lakosok sorsát tárja fel a Népirtás Pozsonyligetfalun című dokumentumfilm, melyet – mint arról a hirado.hu. korábban már beszámolt – beválogatott a Magyar Mozgókép Díjra dokumentumfilm kategóriában jelölt öt alkotás közé a Magyar Filmakadémia Egyesület által delegált előzsűri.

A filmet vetítik a 2021. június 23-26. között Veszprémben, Balatonfüreden és Balatonalmádiban megrendezésre kerülő Magyar Mozgókép Fesztiválon.

Ezt a dokumentumfilmet programjába válogatta az Egyesült Államokban 2021. február-26-27-én megrendezett georgiai Ogeechee Nemzetközi Történelmi Film Fesztivál (Ogeechee International History Film Festival). A film a Legjobb Dokumentumfilm Kategóriában első helyezett lett a szlovákiai EduFilm Fesztiválon 2021 februárjában.

A film rendezői: Géczy Dávid filmrendező és Udvardy Zoltán újságíró, szerkesztő, a hirado.hu munkatársa.

Skrabski Fruzsina, a film producere Facebook-bejegyzésében utalt arra, hogy egy eddig ismeretlen, a filmet Szlovákiában díjazó zsűri megfogalmazása szerint „úgynevezett történészekből álló” csoport korábban Szlovákiában, most Magyarországon is nyomást gyakorol, hogy a filmet ne díjazzák. Most, a Magyar Mozgókép Fesztiválon sorra kerülő vetítés előtt – amint a producer fogalmaz – „írtak, hogy ne vetítsék! – de persze nem saját néven, hanem a diplomácián keresztül.”

Az alkotás nemcsak a Pozsonyligetfalun, hanem a Csehország területén fekvő Přerovban, az úgynevezett Svéd Sáncoknál, szintén magyar és német, a Felvidékre egy vasúti szerelvényen hazatérő civilek ellen elkövetett tömegmészárlással is foglalkozik. (Itt az áldozatok között 74 gyermek is volt.) Megegyezik ugyanis az elkövetői kör: mindkét mészárlást a pozsonyligetfalui internáló tábor őrzésével megbízott csehszlovák 17. számú gyalogezred követte el. Mindkét tömeggyilkosságra 1945 nyarán, alig több mint egy hónap leforgása alatt került sor.

A tiszti állomány és az elkövetők is szlovák nemzetiségűek voltak.

A történtek megosztják a szlovák értelmiséget: megjelent a szlovák nyelvű sajtóban a film állításait alátámasztó cikk is, majd a film bemutatása után az alkotást több alkalommal, élesen támadta az egyik szlovák elektronikus lap.

Frantysek Hybl, aki megtalálta a kivégzetteket

Csehországban a szlovák katonák által lemészárolt német és magyar nemzetiségű civilek (akik közül a nők és gyermekek földi maradványait két évvel a mészárlás után, 1947-ben a nyomok eltüntetése céljából krematóriumban elhamvasztották és elrejtették az olmützi temetőben) emlékét felkutatta Frantysek Hybl cseh történész, aki elérte, hogy ma már mind a přerovi, mind az olmützi temetőben és a Přerovban, az úgynevezett Svéd Sáncoknál is emlékhely jelezze a történteket.

Hybl kutatásai alapján sikerült megtalálni az 1945-ben a Svéd Sáncoknál kivégzett német és magyar, felvidéki lakosok holttesteit a přerovi és az olmützi temetőben. A cseh történész azt is elérte, hogy a nők és gyermekek Olmützben elrejtett hamvait tartalmazó dobozokat kihantolják és ünnepélyes gyászszertartás keretében a kivégzettek férfi családtagjainak tömegsírjánál, a přerovi temetőben újra eltemessék, holtukban „egyesítve” a tragikus sorsú családokat.

A Svéd Sáncoknál Hybl fáradhatatlan munkássága következtében ma már egy emlékmű: hatalmas kereszt áll az egykori tömeggyilkosság helyszínén.

Mint az a Népirtás Pozsonyligetfalun című filmben is elhangzik: ez a szembenézés a múlttal Szlovákiában egyelőre nem történt meg.