Egy magával ragadó történet új jelentést adhat az egyébként csak „képeslapról” ismert úti célnak. Egy film vagy televíziós sorozat egyedi arculatot varázsol egy már ismert helyszínnek, vagy éppen megismerteti a nézőt új városokkal, tájakkal. Magyarországon is akadnak olyan forgatási helyszínek, amelyeket élmény meglátogatni. Cikkünkben összegyűjtöttünk pár érdekes filmforgatási helyszínt, amelyet érdemes lehet felkeresni.
A világ leglátogatottabb filmes úti céljai között a Dél-Koreában forgatott, A palota ékköve és a Téli szonáta című sorozatok helyszínei szerepelnek. Kínában és Indiában egyébként is szeretik a nézők saját szemükkel látni azokat a helyszíneket, amelyhez történetet, szereplőket, jelentést tudnak kötni.
Az Egyesült Államokban egész iparág épült erre: a hollywoodi filmgyárak és a hozzájuk tartozó szórakoztató központok, vidámparkok a világ minden tájáról csábítják a filmes kulisszatitkok, élmények iránt vonzódó látogatókat.
Európában az Egyesült Királyság a legnépszerűbb filmturisztikai úti cél.
Amikor egy nagy filmes produkció érkezik az országba, a VisitBritain – a brit turisztikai marketingszervezet – előre elkéri a forgatókönyvet, és a film moziba kerülésével egy időben annak témájához kapcsolódó turisztikai marketingkampányt indít.
Az Egyesült Királyságban a filmekhez kapcsolódó tematikus utak, valamint a filmeket és helyszíneket jól ismerő idegenvezetők várják az érdeklődőket.
Európában Izland és Horvátország is előkelő helyet foglal el a filmturisták „vágytérképén” a Trónok harca sorozatnak köszönhetően. A Tripadvisor szerint Dubrovnikban a legnépszerűbbek közé tartozik az a túra, amely a fantasy forgatási helyszíneit járja be.
Azonban Magyarországon is akadnak olyan forgatási helyszínek, amelyeket élmény meglátogatni. Cikkünkben összeszedtünk pár érdekes helyszínt, amelyet érdemes lehet felkeresni.
A vácrátóti Nemzeti Botanikus Kertben több filmet is fogattak. Itt vették fel többek között a Halálos tavasz, A palacsintás király, a Psyché, A Pál utcai fiúk (2003) és az Abigél egyes jeleneteit. A kertben még ma is látható az utóbbi filmben feltűnő vaskapu, amelyen keresztül Gina Kuncz Ferivel beszélgetett, ugyanis az arborétum a Matula kertjének szerepét töltötte be. A híres „csodatévő” szobrot viszont már nem lehet az abrborétumban megcsodálni, most egy V. kerületi magánház belső udvarában áll – olvasható a Turistamagazin cikkében.
A közelmúltban is zajlott forgatás a botanikus kertben, a Déryné Színház legújabb produkciójának, a Déryné ifjasszony tévéjáték több jelenetét is itt vették fel – olvasható az arborétum holnapján.
A 27 hektáros kert eredetileg angolpark volt, a 19. század végén pedig szentimentális tájképi kert lett. A Pannon Magbank gyűjteményének egy részét is itt őrzik; ezt arra az esetre hozták létre, ha az őshonos növények valamilyen okból kipusztulnának az élőhelyükről.
A kert növényeit önállóan, vezetett sétákon, illetve különböző élménytúrákon fedezhetik fel az érdeklődök.
Nem mindennapi látvány fogadja a Szarvaskőre érkezőket, hiszen a település főutcájára érve egy budit pillanthatnak meg. Aki nem ismeri a „különleges” illemhely történetét, igazán megrökönyödhet a látványon.
Azért nem számít azonban szentségtörésnek a nem szokványos üdvözlés, mivel az illemhely egy ikonikus forgatási kellék, ugyanis a településen forgatták az 1969-ben bemutatott Isten hozta, őrnagy úr! című filmet.
A forgatáson is használt illemhely mása (Forrás: Szarvaskő Önkormányzata)
Az Örkény István kisregénye alapján készült szatírát ötven éve forgatták, ám a Bükk nyugati lábánál fekvő település – amelyet a könyvben és a filmben Mátraszentannának neveznek – lakói a mai napig büszkék rá, és még mindig őrizgetik a forgatásról maradt emlékeket.
Ezért állították fel a főutcán a híres illemhely másolatát, amely a történet egyik kulcsfontosságú helyszíne.
Szarvaskőn számos más látnivaló is található, többek között egy középkori vár maradványai is.
A várat először az egri káptalan 1295. évi határjáró oklevele említette; a helység határán túl ekkor a bátori terület volt található. Az 1332–1337. évi pápai tizedjegyzék felsorolásában szerepel plébániája is. 1438-ban várnagyát is említették, aki egyúttal az egri püspökség tisztje is volt. 1527-ben Szapolyai János király a várat és az alatta fekvő falut Erdődi Simon egri püspöknek adományozta, aki testvérét, Pétert tette meg várnagynak.
A rendek az 1545. évi országgyűlésen a szarvaskői vár lerombolását határozták el, és kimondták, hogy a vár jövedelmeit az egri vár fenntartására fordítsák. 1549-ben, Oláh Miklós egri püspökké történt kinevezése után Horváth Ferenc átadta a szarvaskői várat Dobó Istvánnak, aki Szarvaskőre Szalkay Balázst nevezte ki várnagynak. 1558-ban Verducz Antal, az újonnan kinevezett egri püspök vette birtokába a várat.
1596-ban, Eger eleste és a szerencsétlen kimenetelű mezőkeresztesi csata után Gáll János várnagy az őrséggel együtt megfutamodott, elhagyta a várat, így Szarvaskő ekkor a törökök kezébe került egészen 1687-ig.
Ki ne ismerné a 2000-es évek egyik ikonikus magyar vígjátékát, az Üvegtigrist. Azt viszont lehet, hogy kevesen tudják, a filmet Budapesttől nem messze, Tinnyén és a Garancsi-tó partján forgatták.
A környék azóta igazi turistalátványosság lett, köszönhetően annak is, hogy a forgatás befejeztével a büfékocsit a helyszínen hagyták. Mivel egyre több kiránduló kereste fel a tó partját, mostanra már egy éttermet is nyitottak a büfékocsi mellett, amely ugyancsak az Üvegtigris nevet viseli.
(Forrás: Turistamagazin)
A tó környékén a 2000-es években a tó körül kis tanösvényt alakítottak ki.
Generációk nőttek fel az 1963-ban forgatott A Tenkes kapitánya című filmsorozaton, amelyet a siklósi várban forgattak.
A siklósi vár hazánknak fontos történelmi nevezetessége. Erődjének első falait még a 13. században, 1260 körül rakták le. Az első írásos emlék 1294-ből való és a pécsi káptalanság irattárában megtalálható. Ekkor már várnagya volt Omoneus de Topord személyében, aki Soklyósy Péter várnagya. A jelenlegi ismeretek szerint a várat Siklósi Miklós helyi földesúr, vagy a fia, Gyula építtette. A família hűségesen szolgálta az Anjou-királyokat egészen Nagy Lajos haláláig, amikor is Siklósi Miklós nem fogadta el úrnőjének Mária királynőt, a lázadásáért pedig Zsigmond király megbüntette, a vár pedig idővel a Garaiak kezébe került.
Itt raboskodott Zsigmond király, amikor a magyar urak 1401-ben elfogták, mert nem tartotta be az ország törvényeit. A Garai család kihalása után Mátyás király Corvin Jánosnak adta a várat, a 16. század első felében pedig a Perényi família birtokába került, majd 1543-ban bevették a törökök. Az 1680-as években foglalták vissza.
A siklósi vár (Fotó: MTI/Sóki Tamás)
Sok várral ellentétben azonban a siklósi várat nem rombolták le, előbb Batthyány-, majd Benyovszky-birtok lett, 1943-ban tiszti üdülőként működött, a második világháború után romosan állt egy ideig, majd 1956-ban hozzáláttak a vár restaurálásához, és múzeumot rendeztek be benne.
A siklósi várban található panoptikum (Fotó: MTI/Kálmándy Ferenc)
A várban jelenleg is több kiállítás tekinthető meg. Kialakítottak egy panoptikumot is, ahol A Tenkes kapitánya film több fontos szereplőjét is megörökítették a nagyközönség számára.
Valószínűleg már nagyon sokan látták legalább egyszer a Gárdonyi Géza regényéből készült Egri csillagok című filmet. Azonban talán keveseknek tűnt fel, hogy a filmet nem Eger várában forgatták. A filmesek elkészítették a vár mását a Nagy-Kevély délnyugati oldalában, Pilisborosjenő határában. A forgatás befejeztével nem bontották le a várat, így az elmúlt években több filmet is forgattak az egri vár másolatában, többek között a Magyar vándort, a Rab ember fiait és az Angyalbőrben című filmet is.
Az egri vár másolata a Pilisben (Forrás: Turistamagazin )
A díszlet kedvelt kirándulóhely lett, előszeretettel piknikeznek mellette, a gyerekek pedig imádnak játszani benne. A környéket viszont több más nevezetesség miatt is érdemes felkeresni, arrafelé kanyarog az Országos Kéktúra, nem messze található a jellegzetes formájú Teve-szikla, de érdemes felkeresni az ősember rejtekhelyét, a Mackó-barlangot is, és persze meghódítani a Nagy-Kevély csúcsát.
Nemcsak magyar filmekben köszönnek vissza Magyarország bizonyos helyszínei. Budapesten számos hollywoody filmet forgattak, mint például a Will Smith főszereplésével készült Gemini mant.
Aki ismeri és szereti a magyarországi kastélyokat, annak a nádasdladányi épület misztikus atmoszféráját nem kell bemutatni. Nem csoda hát, hogy a Nádasdy-kastély olyan filmek forgatási helyszíne lett, mint a Borgiák és a 2013-as Drakula-sorozat, illetve az Underworld című vámpíros akcióhorror. Az alagsorban még most is felfedezhető a forgatásokkor keletkezett jókora piros „vérfolt”, a nagy szalon ülőbútorainak kárpitozása és a függönyök pedig még a Borgiák felvételére készültek. A gyönyörűen rendben tartott, Tudor stílusban épült épület már kívülről szemlélve is megkapó, belül pedig többek között hazánk legszebb ősgalériáját rejti – olvasható a Turistamagazin cikkében.
A nádasladányi Nádasdy-kastély (Fotó: MTI/ Nagy Lajos)
A restaurált könyvtár a kastély második legszebb terme. A kastély jelenleg felújítás alatt áll, de a hivatalos tájékoztatás szerint nyártól már látogatható lesz.
Az Alcsúti Arborétumot a legtöbben az ország legnagyobb egybefüggő hóvirágmezejéről ismerik, és azt is sokan tudják, hogy ezenkívül még számos különleges növényt látni itt, de az már kevésbé ismeretes, hogy kápolnájában vettek fel egyes részeket a Borgiák című sorozat, illetve A rítus forgatásakor. Utóbbi az a 2011-ben megjelent ördögűzős horrorfilm, amelyben Anthony Hopkins szerepel, és még magyarul is beszél („Szerelmem, virágom, gyönyörűségem” – recitálja vérfagyasztó hangon). A neoromán kápolnába szakvezetéssel lehet bejutni – olvasható a Turistamagazin cikkében.
Alcsúti Arborétum (Forrás: Alcsúti Arborétum Facebook oldala)
Egykor a mennyezetet színes freskók díszítették, az ólomüveg ablakok szenteket ábrázoltak, és fehér márványoltár állt bent, de a háború végén megrongálódott az épület, így ezekből már alig látható valami. A kápolnának mégis nagyon egyedi atmoszférája van, és persze az sem elhanyagolható szempont, hogy megismerhetjük az arborétumot, ahová minden évszakban érdemes ellátogatni: mintegy 540 fa- és cserjefaj nő a parkban, az ikonikus hóvirág 7 fajának pedig 28 változata nyílik februárban.
