×
Kövessen minket Facebook-on is!

Már követem az oldalt!
×

A gyönyörű díva, akinek a szomszéd fiú és az amerikai elnök is a lába előtt hevert – 95 éves lenne Marilyn Monroe

 

Az ötvenes évek szexszimbólumának számító díva, Marilyn Monroe 95 éve, 1926. június elsején született. A mai napig a popkultúra egyik legismertebb, ikonikus egyéniségeként tartják számon.

Marilyn Monroe (Fotó: MTI/UPI)

Marilyn Monroe Golden Globe-díjas amerikai színésznő, fotómodell és énekesnő az 1950-es évek egyik legismertebb szexszimbóluma volt, aki „buta szöszi” filmszerepeivel szerzett hírnevet.

Színésznőként körülbelül egy évtizedig volt aktív, ezalatt filmjeiből kétszázmillió dolláros bevétel folyt be. Marilyn Monroe a mai napig a popkultúra egyik legismertebb, ikonikus egyénisége.

Monroe magánéletében számos problémával küzdött,

amelyeknek a sajtó is sok figyelmet szentelt. Gyógyszerfüggő volt, depressziótól és szorongástól szenvedett.

Háromszor házasodott, köztük a híres baseballjátékos, Joe DiMaggióval és a neves íróval, Arthur Millerrel. Házasságai néhány év vagy néhány hónap után válással végződtek.

Marilyn Monroe 1962-ben, 36 éves korában halt meg szándékos barbiturát-túladagolás következtében. Halálát illetően számos összeesküvés-elmélet látott napvilágot.


Marilyn Monroe 1926. június 1-jén született Norma Jeane Mortenson néven a Los Angeles-i megyei kórházban, Gladys Pearl Baker (leánykori nevén Monroe) harmadik gyermekeként. Édesapját sohasem ismerte, anyja pedig számos alkalommal ideggyógyintézetbe került, ezért fiatalkorát nevelőszülőknél töltötte.

Norma 16 évesen elhagyta családját, és 1942. június 19-én férjhez ment a szomszéd fiúhoz, a 21 éves James Doughertyhez, aki gyári munkás volt. Norma Jeane félbehagyta az iskolát, és háztartásbeli lett.

Később így nyilatkozott:

„A házasságtól nem lettem szomorú, de boldog sem. Alig beszéltünk a férjemmel. Nem mintha dühösek lettünk volna egymásra. Nem volt semmi mondanivalónk. Meghaltam az unalomtól.”

Első férje 1943-ban belépett az állami kereskedelmi flottához. Eleinte a kaliforniai Santa Catalina-szigeten állomásozott, ahol együtt élt a feleségével, 1944 áprilisában azonban kiküldték a csendes-óceáni hadszíntérre, ahol majdnem két évig, a második világháború végéig maradt.

Monroe a férje távozása után annak szüleihez költözött, és egy rádióirányítású repülőgépeket gyártó üzemben vállalt munkát.

(Fotó:MTI)

1944 végén Monroe találkozott David Conover fényképésszel, aki a légierő megbízásából fotózta a gyári munkáslányokat, hogy a képeket propagandacélokra használják. Bár a képeit végül nem használták fel, Monroe 1945 januárjában kilépett a gyárból, és Conover, valamint annak barátai számára kezdett fotómodellkedni.

Kiköltözött apósa házából, és férje szülei, valamint a férje akarata ellenére 1945 augusztusában aláírt egy szerződést a Blue Book modellügynökséggel. Ekkoriban néha a Jean Norman művésznevet használta, és göndör barna haját kiszőkíttette és kiegyenesíttette, hogy könnyebben kapjon munkát.

Alakja miatt nem annyira a divatfotósok, hanem inkább a pin-up lányok fényképészei keresték,

és fotói így többnyire férfimagazinokban és hirdetésekben jelentek meg.

Az ügynökség tulajdonosa, Emmeline Snively későbbi azt nyilatkozta, hogy Monroe volt az egyik legtörekvőbb és legszorgalmasabb modelljük. 1946 végéig már 33 címlapon szerepelt (többek között a Pageant, a U. S. Camera, a Laff és a Peek magazinokban).

Karrierje 1944-ben ívelt fel, amikor a hadsereg egyik fotósa felfedezte őt; a fiatal nő hamarosan már műtermekben modellkedett, a 20th Century Fox filmvállalat pedig apróbb szerepekre is leszerződtette.

Ötéves lehettem, azt hiszem, amikor elkezdődött, hogy színésznő akarok lenni. Szerettem színészkedni. Nem szerettem a körülöttem lévő világot, mert eléggé nyomasztó volt, de szerettem színielőadást játszani. Olyan mintha te szabnád meg a határaidat… Amikor megtudtam, hogy ezt csinálják a színészek, azt mondtam, én is az akarok lenni… Egyes nevelőszüleim moziba küldtek, hogy ne legyek a házban, és egész nap ott ültem, és az estéből is egész sokat. Az első sorban, ahonnan a vászon egészen nagy, egy kicsi gyerek teljesen egyedül, és nagyon élveztem

– mondta Monroe 1962-ben a Life magazinnak adott interjúban.

A legendás szépség filmkarrierje hajnalán vette fel a Marilyn Monroe nevet, és úton a világhír felé megkreálta annak a szőke szexszimbólumnak az imázsát, aki máig milliókat tart a hatása alatt. Bár a fiatal modell kezdetben színészi tehetségével és játékával akart reflektorfénybe kerülni, a filmrendezőket elsősorban külseje ragadta meg:

A meghökkentő Miss Pilgrimben nyújtott alakítása után Marilyn sokáig csak egy-egy jelenetben kapott szerepet,

de ez is elegendőnek bizonyult ahhoz, hogy a mozivászon elé csalja a – zömmel férfi – nézőket.

A filmezés mellett a fiatal nő a modellkedéssel sem hagyott fel, 1949-ben például erotikus naptárat készítettek vele, 1953-ban pedig ő volt a Playboy első címlaplánya.

(Fotó: MTI/UPI)

Marilyn Monroe szerepeit és megjelenését egész életében a szexbombaimázs jellemezte, későbbi kultuszát pedig olyan filmek erősítették, mint a Mindent Éváról, az Aszfaltdzsungel vagy a Niagara, 1953-ban.

A Marilyn iránti féktelen rajongást jól mutatja, hogy karrierje leghíresebb filmjelenete a Hétéves vágyakozás című alkotásnak egy jelenete volt, melyben egy elhaladó vonat meglebbentette a színésznő szoknyáját. Marilyn Monroe az ötvenes évekre Amerika – és az egész nyugati világ – legkeresettebb dívája lett, akit férfiak milliói csodáltak.

A sikerekkel egy időben azonban a díva magánéletét messze elkerülte a tartós boldogság:

első válását követően Marilyn férjhez ment Joe DiMaggio baseballjátékoshoz.

Mézesheteiket Japánban töltötték, ahol Marilyn koncertkörútra indult az ott állomásozó katonai támaszpontokra, ez pedig a férfit kikészítette. Joe már egy sztárt kapott feleségként, és nem akarta, hogy neje szerepeljen, birtokolni akarta, csakis magának. Ebből persze nyolc hónap után újabb válás lett, érdekes, hogy elválásuk után igazi jó barátok lettek.

Marilyn Monroe és férje, Arthur Miller (Fotó: MTI/EPA)

Miután 1955-ben beiratkozott a New York-i színitanodába, megismerkedett a híres íróval, Arthur Millerrel, aki aztán 1956-ban harmadszor is oltár elé vezette. A házasságban Monroe felvette a zsidó vallást; emiatt Egyiptom valamennyi filmjének vetítését betiltotta. 1961-es válásuk után nem gyakorolta a judaizmust, és az egyiptomi tilalmat is feloldották.

Monroe csak azért váltott vallást, hogy teljesen Miller családjához tartozhasson, saját magát „zsidó ateistának” nevezte.

Házasságuk öt évig bírta a média nyomását – a díva tíz nappal a Kallódó emberek bemutatója előtt hagyta el férjét, melynek forgatókönyvét egyébként Miller írta –, ez idő alatt ugyanis Marilyn állandóan a szenzációhajhász riporterek és fotósok kereszttüzében élt: a lapok nem csak házassága válságait taglalták, de rengeteget cikkeztek John F. Kennedy elnökkel és Robert Kennedy államügyésszel folytatott állítólagos viszonyairól.

Az archív képen John F. Kennedy egykori amerikai elnök és öccse, Robert F. Kennedy, valamint Marylin Monroe New Yorkban 1962. május 19-én, az elnök 45. születésnapját köszöntõ, zárt körû manhattani partin (Fotó: MTI/EPA/Cecil Stoughton)

A feldolgozatlan sikerélmény mellett ez a zaklatott életmód vezethetett oda, hogy a hatvanas évek elejére Marilyn összeroppant; a színésznő ekkor már rendszeres pszichiátriai megfigyelés alatt állt, és számos depresszió elleni gyógyszert szedett. Az orvosi jelentések szerint végül ezek okozták a halálát is.

via GIPHY

Monroe 1958 júliusában visszatért Hollywoodba, hogy Jack Lemmon és Tony Curtis társaságában megkezdje a Van, aki forrón szereti vígjáték forgatását. Bár „buta szőke”-szerep volt, Miller biztatására, és mert a stúdió a szokásos tiszteletdíjon felül tíz százalékot ajánlott a nyereségből, végül elfogadta a felkérést. A forgatás „legendásan” problémás volt.

Monroe esetenként több tucatszor újravetette a jeleneteket,

képtelen volt megtanulni a szöveget, vagy a rendezői utasításoknak megfelelően játszani.

Monroe süllyedő hajóhoz hasonlította a forgatást. Sok esetben változtatni akart a jeleneteken, amit a rendező, a szintén „nehéz ember” hírében álló Billy Wilder nehezen tűrt, és a színésznő állítólag sokszor szándékosan rontott, hogy a végén az ő verziója legyen véglegesítve.

Mindezek ellenére a film időben elkészült, és 1959 márciusában vetíteni kezdték. Mind a kritikusoknak, mind a közönségnek tetszett.

(Fotó: MTI/Reprodukció)

Monroe a legjobb színésznőnek járó Golden Globe-díjat kapott a filmben nyújtott alakításáért. A mű az amerikai és a brit filmintézetek minden idők legjobb filmjeinek listáján előkelő helyen szerepel.

1962. május 19-én részt vett John Fitzgerald Kennedy elnök New York-i születésnapi ünnepségén, és elénekelte az üdvözlődalt (Boldog születésnapot, elnök úr!).

Feltűnést keltett hegyikristályokkal díszített, testhez tapadó, bézs ruhájában, amelyben olyan volt, mintha meztelen lenne. Monroe és Kennedy régi barátok voltak, és bár lefeküdtek egymással, nincs rá bizonyíték, hogy kapcsolatuk valaha komoly lett volna.


1962. augusztus 5-én este Eunice Murray, a díva házvezetőnője értesítette a rendőröket, miután Marilyn szobájában égett a villany, a színésznő azonban telefonhívásaira sem reagált. A kiérkező rendőrök végül betörték az ajtót, és Monroe-t nappalijában fekve, gyógyszeres dobozzal a kezében találtak meg.

1959-ben a Van, aki forrón szereti című vígjáték forgatásán készített felvétel, amelyen Jack Lemmon amerikai színész a film másik két főszereplőjével, Marylin Monroe és Tony Curtis amerikai színészekkel pózol. A kétszeres Oscar-díjas Lemmon 2001. június 28-án 76 éves korában elhunyt Los Angelesben (Fotó: MTI/EPA/AFP)

Az orvosi vizsgálat megállapította, hogy Monroe előző este 8:30 és 10:30 között halt meg. A toxikológiai vizsgálat szerint a halál oka barbiturát-túladagolás volt. Vérében a halálos dózis többszörösének megfelelő klorálhidrátot és pentobarbitált találtak;

az üres dobozok az ágya mellett hevertek.

Orvosai szerint erős szorongás és gyakori depresszió gyötörte, hangulata sokszor hirtelen és váratlanul ingadozott, és már korábban is előfordult, hogy – véletlenül vagy szándékosan – túladagolta magát.

Marilyn Monroe váratlan halála az egész világon a címlapokra került. Állítólag halála után a Los Angeles-i öngyilkosságok száma megduplázódott.

Augusztus 8-án temették el a Westwood Village Memorial Parkban. A ceremónián csak a legközelebbi barátai vettek részt, de a temető körül több száz fős tömeg gyűlt össze. Testét később áthelyezték a temető emlékfolyosójának 24. kriptájába.

A díva halála körüli rejtély rengeteg összeesküvés-elméletet szült,

melyek közül a leghíresebb talán a „Kennedy-szál” lehetett. Voltak, akik úgy vélték, Marilynt bizonyos államtitkok miatt ölték meg, amiket vagy az elnök, vagy az államügyész osztott meg vele. Ismét mások úgy gondolták, az indíték az volt, hogy a színésznő a sajtóval zsarolta a Kennedy fivéreket.


Marilyn Monroe az amerikai popkultúra ikonikus alakja, olyan, akivel legfeljebb Elvis Presley vagy Mickey egér mérkőzhet. Gail Levin művészettörténész szerint ő volt a 20. század legtöbbet fényképezett személyisége.

Az Amerikai Filmintézet listáján Monroe az amerikai filmtörténet hatodik legnagyobb női filmlegendája. A Smithsonian Intézet beválogatta „Minden idők száz legfontosabb amerikaija” közé.

via GIPHY

Életéről több száz könyvet, valamint filmeket, színdarabokat, dalokat írtak. Olyan művészeket is megihletett, mint Andy Warhol vagy Madonna.

Marylin Monroe egyik ruhája a Marilyn Monroe rendkívüli életéből származó jelmezek és tárgyak című kiállítás sajtórendezvényén a kaliforniai Beverly Hillsben 2018. augusztus 17-én (Fotó: MTI/EPA/Eugene Garcia)

Évtizedeken át megmaradó ismertsége is népszerűsége élete kettősségének is köszönhető. Egyrészről továbbra is a szex és női szépség szimbóluma és a klasszikus hollywoodi filmek egyik nagy csillaga,

másrészt viszont élete sok szempontból tragikusnak mondható gyerekkora, magánéleti gondjai, dogfüggősége és öngyilkossága miatt.


Filmjei:

  • Veszélyes évek (Dangerous Years) (1947)
  • Scudda Hoo! Scudda Hay! (1948)
  • A kóristalányok (Ladies of the Chorus) (1948)
  • A szerelem bolondja (Love Happy) (1949)
  • Belépő a csatabárdhoz (A Ticket to Tomahawk) (1950)
  • Aszfaltdzsungel (The Asphalt Jungle) (1950)
  • Mindent Éváról (All About Eve) (1950)
  • A tűzgolyó (The Fireball) (1950)
  • Right Cross (1951)
  • Szülővárosi történet (Home Town Story) (1951)
  • Annyi idős vagy, amennyinek érzed magad (As Young as You Feel) (1951)
  • Love Nest (1951)
  • Csináljuk törvényesen (Let's Make It Legal) (1951)
  • Éjszakai összecsapás (Clash by Night) (1952)
  • Nem vagyunk házasok (We’re Not Married!) (1952)
  • Ne is kopogtass! (Don't Bother to Knock) (1952)
  • Gyanús dolog (Monkey Business) (1952)
  • O. Henry meséi (O. Henry’s Full House) (1952)
  • Niagara (1953)
  • Szőkék előnyben (Gentlemen Prefer Blondes) (1953)
  • Hogyan fogjunk milliomost? (How to Marry a Millionaire) (1953)
  • A folyó, ahonnan nincs visszatérés (River of No Return) (1954)
  • Páratlan biznisz a színházi biznisz (There's No Business Like Show Business) (1954)
  • Hétévi vágyakozás (The Seven Year Itch) (1955)
  • Buszmegálló (Bus Stop) (1956)
  • A herceg és a kóristalány (The Prince and the Showgirl) (1957)
  • Van, aki forrón szereti (Some Like It Hot) (1959)
  • Szeressünk! (Let's Make Love) (1960)
  • Kallódó emberek (The Misfits) (1961)
  • Valamit adni kell (Something’s Got to Give) (1962, befejezetlen)