A kastély a vagyon és a főúri életmód jelképe. A legtöbbször nem csak egy cifra épület, hanem egy uradalom központja, a társasági élet helyszíne, a kultúra otthona, ahol gazdag könyvtárat és kellemes akusztikájú zenetermet is találhatunk. Magyarországon a kastélyok kora a törökök kiűzése után jött el igazán. Ezért is meg az újjáépítések miatt is viseli magán a legtöbb főúri lak a kor meghatározó stílusát, a barokkot.
A kastély a vagyon és a főúri életmód jelképe. A legtöbbször nem csak egy cifra épület, hanem egy uradalom központja, a társasági élet színhelye egy hely, ahol örömmel tesznek látogatást, vagy töltenek el akár hosszabb időt is a mindenkorok művészei.
Magyarország tájait több száz lenyűgöző kastély díszíti, pompázatos, megnyerő külsejük feledteti velünk, hogy ezek az épületek nem csupán fényűző lakhelyek voltak évszázadokon keresztül, hanem erődítések is, és nem kizárólag a kényelmet, de a védelmet is szolgálták. Ahogy a 14. századból itt maradt, Szécsényben álló gyönyörű szép Forgách-kastély is.
Szécsény városában még láthatók a régi, középkori vár maradványai, a fal egy darabja és a hozzátartozó erősítések nyoma.
Hozzátartozik a kastélyhoz két bástya, a keleti és nyugati, amelyek a végvári korszakban védműként szolgáltak. A keleti bástya lényegében megtartotta a védmű formát. A nyugati bástyát viszont – romosabb volt – átépítették az angol parkhoz illő romantikus stílusban – mondta Limbacher Gábor, a szécsényi Kubinyi Ferenc Múzeum igazgatója az M1 Itthon vagy! című műsorában.
A Forgách-kastély (Fotó: MTI/Komka Péter)
A várkastély a törökök kiűzése után veszítette el hadászati jelentőségét, és kezdte magára ölteni ünnepi ruháját: barokk ablakokat kapott, és díszeket a homlokzatára. A kastély mai is látható fényét az 1750-es, 1760-as években nyerte el, a névadó Forgách család gondos kezei alatt.
A Forgách-kastély homlokzata (Forrás: Fotó: MTI/Komka Péter)
A Forgách család két ágra oszlott: volt a gimesi ág, amely Nyitra megyében volt nagybirtokos, és a gácsi ág – mondta Simon István történész. Hozzátette, a Forgách család nagyon előkelő felmenőkkel büszkélkedhetett, hiszen a Hont és Pázmány nemzetségből származtak, két testvértől, akik a krónika szerint felavatták Istvánt mint fejedelmet a Koppány elleni küzdelemben.
A feljegyzések szerint a nagybirtokos család a 14. század végén vette fel a Forgách nevet.
A kastély berendezése, akárcsak megannyi gyönyörű épület enteriőrje nem élte túl a világháborút és az azt követő vészterhes időket, de néhány terembe utólag visszacsempészték a főúri miliőt, amely évszázadokig hozzátartozott a kastélyhoz.
Jelentős történelmi esemény is kötődik a kastélyhoz: az 1705. évi országgyűlés. A rendek itt II. Rákóczi Ferencet vezérlő fejedelemmé választották, tiszteletére a szomszédos ferences templom egyik szobája a Rákóczi-terem nevet viseli.
A 14. században épült gótikus stílusú ferences plébánia és kolostor látképe a Forgách-kastély udavara felől, Szécsényben
(Fotó: MTI/Czimbal Gyula)
A koldulórendi ferencesek a városfal mellett építkeztek, így kerültek a kastély tőszomszédságába. A rend templomának első köveit már az 1300-as években lerakták, a gótikus stílusú templom azóta számtalan viszontagságon ment keresztül, háborúkat látott, nem egyszer tűzvész is pusztította. A legnagyobb átalakuláson a török hódoltság alatt esett át. A törökök ugyanis nem szívesen építkeztek az elfoglalt területeken, inkább saját céljaikra alakították a már meglévő épületeket. Így lett a ferences templomból istálló, a sekrestyéből pedig török fürdő. A ma is álló komplexum maga a történelem, ahol egyformán jelen van a gótikus stílus, a barokkos templombelső, de az 1976-ban készült freskókkal a modern is.
Magyarországon a kastélyok kora a törökök távozásával jött el igazán. Ezért is, meg az újjáépítések miatt is viseli magán a legtöbb főúri lak a kor meghatározó stílusát, a barokkot. Az ország egyik vezető főnemesi családja, annak is a feje, Grassalkovich Antal ráadásul saját divatot teremtett a kastélyépítészetben. Grassalkovich stílusú kastélyokra jellemzők az oldalszárnyak, amelyek befelé ívelő U alakot adtak az épületnek, így adva egy sokkal családiasabb hangulatot a kastélyoknak – mondta Nagy-Hanna Viktória, a Széchenyi Zsigmond Vadászati Múzeum igazgatóhelyettese.
Noha a hatvani kastélyt a Grassalkovich család csupán a környező uradalom igazgatására használta, a kastély kivitelezése mégis igazán igényes: elegáns bejáratához lépcsősor vezet, ahol a korinthoszi oszlopokon míves titánok tartják az erkélyt. A kastély berendezése a II. világháborút követő zavaros időkben fosztogatók prédája lett. A korábbi stukkókkal gazdagon ékesített díszteremben ma már csak a trófeák az eredetiek.
A felújított hatvani Grassalkovich-kastély (Fotó: MTI/Komka Péter)
Aki bele szeretne feledkezni a trófeák bonyolult világába, annak a legideálisabb hely a hatvani Széchenyi Zsigmond Vadászati Múzeum. A névadó Széchenyi Zsigmond nemesi család sarja, Széchenyi István távoli rokona, ám a kényelmes főúri élet helyett a viszontagságokkal teli és kényelmetlen afrikai vadont választotta.
Kiállítóterem a Széchenyi Zsigmond Vadászati Múzeumban (Fotó: MTI/Komka Péter)
Olyan személyes tárgyai láthatók a múzeumban, amelyek elkísérték útja során. De nemcsak annak járhatunk itt utána, hogyan lesett vadra puskával egy főúr, hanem a vadászat alakulását is nyomon követhetjük egészen a kezdetektől.
A kastély tulajdonosa, Grassalkovich Antal nem hódolt egzotikus szenvedélynek, leginkább itthon tevékenykedett, és jogi végzettségét kamatoztatta. A köznemesi családból származó, a török hódoltság után rövid idő alatt meggazdagodó Grassalkovich Antal kora legtekintélyesebb főnemese volt, aki jelentős politikai befolyással is bírt. Többek között ő folytatta Mária Terézia idején a budai Vár építését is – mondta Simon István.
Hatvan városa sokat köszönhet a családnak. A gróf nagy gondot fordított birtokai rendezésére. A hatvani főtéren, ahol a kastély és a városháza is áll, templomot építtetett. Nem messze a Szent Adalbert-templomtól, a mai napig áll egy épület, amely szintén a Grassalkovich családnak tartozik hálával: a serfőzde.
Hogy pontosan mikor indult el Hatvanban a folyékony kenyér gyártása, azt nem tudni, de azt igen, hogy a 18–19. században az itt főzött sert a hozzáértők számon tartották. És persze az is bizonyos, hogy a serfőzés a mai napig nem állt le, hiszen az épületnek csak az egyik fele múzeum, a másikban ma is értő kezek keverik az aranyló italt.
A hatvani serfőzde (Forrás: Hatvanyi Lajos Múzeum Facebook-oldala )
Annak idején az alapanyagot a család közeli majorjában állították elő. Ugyan itt ma már megszűnt a munka, de a barokkos épületek, magtárak, istállók még őrzik a múltat. És állnak az egykori major impozáns kapui is a szobordíszeikkel. Utóbbiak „a távolba nézve merengenek”, és nem értik, hogy a család szerencsecsillaga miért áldozott le Grassalkovich gróf halála után.
Hiába a jövedelmező ügyletek, a birtok, a sörgyár, ha az ember mindig többet költ, mint amennyit keres. Grassalkovich Antal egyetlen fiára, II. Grassalkovich Antalra hagyta minden vagyonát. Ő pedig fényűző életet élt, és a családi birtokokat is elhanyagolta. Fiának, III. Antalnak már csak adósságokat hagyott örökségül.
