Rodolfo: Csalok, de jól csinálom!

 

110 éve született Rodolfo, aki egy szerencsés életmentés miatt lett bűvész, és több mint ötezer trükköt tudott a bűvészet minden területéről. Születésnapja egyben a magyar bűvészet napja is.

A történet 1924-ben kezdődött, amikor a 13 éves Gács (Gross) Rezső barátaival egy forró nyári napon Lágymányoson fürdött a Dunában, s kimentett egy fuldoklót  – olvasható az MTVA Archívum oldalán.

A kínai férfi hálából egy bűvészmutatványt tanított a fiúnak, megalapozva ezzel egész jövőjét. A 13 éves fiú a négy kaviccsal és két zsebkendővel előadott trükkel másnap már a környékbeli gyerekeket szórakoztatta a Mátyás téren.

Itt találkozott a kiváló amatőr bűvésszel, Ódry Zuárddal, a színész Ódry Árpád bátyjával,

aki ekkor az Amatőr Bűvészklub elnökségi tagja volt. Ódry pártfogásába vette, fellépéseire magával vitte a tehetséges ifjút, s ő maga adta neki a Rodolfo művésznevet.

Rodolfo 1957-ben (Fotó: Nemzeti Fotótár/Tormai Andor)

Két év alatt megtanította az alapfogásokra, melyekből önállóan fel lehetett építeni a mutatványokat. Rodolfo ezek után könnyűszerrel letette a hivatásos artista vizsgát, így 1931 januárjában a Magyar Artista Egyesület tagja lett, s megkapta a működési engedélyt. Ám nem csak bűvészkedett, Rozsnyai Sándortól,

az Arizona mulató tulajdonosától a színpadi lopás magasiskoláját sajátította el.

A fellépés alatt bámulatos ügyességgel, észrevétlenül pakolta ki egy-egy néző zsebeit, lopta le nadrágtartóját vagy nyakkendőjét. A végén persze a közönség előtt mindent vissza is adott. Magát a világ tíz legügyesebb zsebese közé sorolta.

Gyerekkorától kezdve kitartóan gyakorolt. Amíg a többiek futballoztak,

ő naponta több órát állt a tükör előtt, s elismételt, begyakorolt újra és újra minden mozdulatsort.

Szakmai csúcsán saját bevallása szerint nyolc, de később, élete végéig is legalább négy órát trenírozott mindennap. Megszállott volt. A szorgalom és tehetség mellett azonban szerencse is kellett a sikerhez, s neki megadatott. Még a háború, a munkaszolgálat sem tudta megtörni pályáját.

Rodolfo a tükör előtt gyakorol, 1976-ban (Fotó: Nemzeti Fotótár/Lajos György)

Ötvenedik születésnapján az érdemes művész, nyugdíjba vonulásakor a kiváló művész kitüntetést vehette át, elsőként az artisták közül. Bejárta az egész országot és a fél világot, s olyan művészekkel együtt lépett fel, mint Karády Katalin, a két Latabár, Feleki Kamill vagy Alfonzo.

Több könyvet írt, tanított az Artista Akadémián és az Állami Artistaképzőben,

1967-től pedig már állandó meghívottként vett részt a bűvész világkongresszusokon.

Ugyanakkor óriási érdeme volt az új Fővárosi Nagycirkusz felvirágoztatásában.

Művészetét az akaraterő és a szorgalom eredményeként megszületett csoda és sajátos báj jellemezte. Beszélő bűvészként karizmatikus egyéniségével, humorával magával ragadta közönségét. Játszott, s valójában ő maga volt a bűvészet.

Kedves Olvasó, folyamatosan bővülő Fotótárunkban jelenleg több mint 299 ezer fénykép közül válogathat. Ha cikkünk felkeltette érdeklődését, ide kattintva további érdekes felvételeket talál Rodolfóról.