×
Kövessen minket Facebook-on is!

Már követem az oldalt!
×

Önnek milyen alumínium tárgyai voltak?

 

Számtalan formában használták a hazánk számára oly fontos fémet. Teáskannát, termoszt, bélyeget, söröshordót és Ikarusz buszt is készítettek a ”magyar ezüstből”.

Az alumíniumgyártás nyersanyaga a vöröses színű bauxit. A magyar bauxitbányászat Erdélyben kezdődött, a mai magyarországi területeken csak a második világháború után folytatódott.

Hazánk európai viszonylatban is jelentős bauxitkészlettel rendelkezett, gyakorlatilag az összes ásványi nyersanyag közül ez volt az egyetlen, amiből a magyar termelés a második világháború után nemzetközi szinten is jelentős volt. A termelés csúcspontján 1987-ben több mint 3 millió tonna bauxitot bányásztak Magyarországon.

Teherautókra rakják a Bakonyi Bauxitbánya Vállalat munkásai a kitermelt bauxitot Sümegen 1962-ben (Fotó: Nemzeti Fotótár)

Az alumínium előállítása során a bauxitot először timfölddé alakítják. Ebből a fehér színű alumínium-oxidból állítják elő az alumíniumot. A timföldgyártás Magyarországon már 1934-ben elkezdődött Mosonmagyaróváron, később létrejött az ajkai és az almásfüzitői gyár is. Ez utóbbi Magyarország és Közép-Európa legnagyobb timföldgyára volt.

Az 1962-ben kötött magyar-szovjet timföld-alumíniumipari egyezmény keretében a Magyarországon termelt timföldet a Szovjetunióba szállították. Ott állították elő az alumíniumot, és tömb formában szállították vissza hazánkba.

Az Almásfüzitői Timföldgyár dolgozói papírzsákokba csomagolják a silóból ömlő, az alumínium gyártásához szükséges timföldet 1959-ben (Fotó: Nemzeti Fotótár)

Az alumíniumból Magyarországon először félkész, majd kész termékeket állítottak elő. Ezeket a termékeket mutatjuk be a következő képeken.

Préselésre váró, félkész alumínium kannákat pakol egy munkásnő az Alumíniumgyárban Budapesten 1960-ban (Fotó: Nemzeti Fotótár)

Alumínium fóliát az élelmiszeriparban csomagolási célokra, az elektromos iparban a kondenzátorok gyártásánál használtak.

Bocsi Mátyásné és Gaál Istvánné a Kőbányai Könnyűfémmű dolgozói mintázott alumínium fólia előállításán dolgoznak 1961-ben (Fotó: Nemzeti Fotótár)

A legkülönfélébb háztartási tárgyak is elérhetőek voltak alumíniumból.

Az eladó egy aluminium teáskannát mutat a Vas- és Edényboltban a budapesti Szent István körúton 1959-ben (Fotó: Nemzeti Fotótár)

A bőséges készletek miatt Magyarországon sokkal több mindent készítettek a fémből, mint más országokban. Sokszor az import fémeket is megpróbálták az alumíniummal pótolni. Erre példa, hogy kísérleteztek a befőttes üvegek fedőit alumíniumból elkészíteni, hogy így a külföldről importált horganyozott lemezeket helyettesíteni tudják.

Püspök Judit, a Konzerv- és Paprikaipari Kutató Intézet technikusa az alumínium zárólemezzel szerelt zöldborsókonzerv vizsgálatát végzi Budapesten 1965-ben (Fotó: Nemzeti Fotótár)

Természetesen nem csak használati tárgyak készültek alumíniumból. Az iparban és az építőiparban is számos formában használták a jó tulajdonságokkal rendelkező fémet.

Válogatás az eladótérben az Alumínium Kereskedelmi Vállalat hatszáz négyzetméteres önkiszolgáló áruházában Budapesten 1983-ban (Fotó: Nemzeti Fotótár)

Az alumínium előállítási költsége főleg a magas energiaigény miatt nagy, más országokban ezért sem használták széles körben. Magyarországon viszont a háztartási eszközök széles köre volt elérhető a fémből. Egyes termékek máig ismerősek lehetnek. Önöknek milyen termékei voltak alumíniumból?

A Fémnyomó- és Lemezárugyár dolgozója az üzemben gyártott színes alumínium szódásszifont mutatja Jászberényben 1963-ban (Fotó: Nemzeti Fotótár)

Alumínium tálcák 1972-ből (Fotó: Nemzeti Fotótár)

Munkásnő állít össze egy alumínium bőröndöt a Weinstein és Nádas bőrönd- és bőrdíszműgyárban Budapesten 1948-ban (Fotó: Nemzeti Fotótár)

Barna Lászlóné és Knoskó Gyula minőségellenőrök az elkészült alumínium ékszereket vizsgálják a Fővárosi Óra- és Ékszeripari Vállalat műhelyében 1956-ban (Fotó: Nemzeti Fotótár)

Zsolnay Erzsébet címkézi az alumínium burkolatú hőpalackokat az Orion hőpalackgyárban 1961-ben Budapesten (Fotó: Nemzeti Fotótár)

Az alumínium még ma is népszerű a járműgyártásban. Mivel bár drágább, mint az acél, jóval kisebb sűrűségű, így belőle könnyebb gépjárműveket lehet készíteni, ez pedig jelentős üzemanyag megtakarítást eredményezhet. Az alumíniumot ezért már a 60-as évektől a hazai buszgyártásban is használták. Az Ikarus 112-es buszok például 8,3 tonnás tömegükkel két tonnával könnyebbek voltak a hasonló típusokhoz képest.

Szerelik az Ikarus 112-es típusú első hazai alumínium karosszériás autóbuszt az Ikarus Karosszéria- és Járműgyár székesfehérvári gyáregységében 1965-ben (Fotó: Nemzeti Fotótár)

Annyira széles körben volt elterjedt az alumínium használata, hogy például a Budapesti Nemzetközi Vásáron külön pavilonban mutatták be a fémhez kapcsolódó újdonságokat.

Az alumínium ipar eredményeit bemutató pavilon az 1968-as Budapesti Nemzetközi Vásáron (Fotó: Nemzeti Fotótár)

Természetesen voltak különlegesebb alumínium termékek is. Hajó, ékszerek és szódaszifonfejjel csapolható söröshordó is készült a fémből.

Alumínium hajótest készül a Balatonfüredi Hajógyárban 1955-ben (Fotó: Nemzeti Fotótár)

Techsa Annamária kohómérnök az 5 literes, alumíniumból készült söröshordóban tárolt sör ízét, zamatát vizsgálja 1969-ben (Fotó: Nemzeti Fotótár)

Magyarország első különleges anyagú bélyege is az alumíniumhoz kapcsolódik. 1955-ben a Könnyűipari Kongresszus keretében megrendezett „20 éves a magyar alumínium ipar” kiállítás tiszteletére adták ki az alumínium fóliára nyomott bélyeget.

Az 1955-ös alumínium fóliára nyomtatott bélyeg (Fotó: hirado.hu)

Végezetül érdemes megjegyezni azt is, hogy számos művészeti alkotás is készült a ”magyar ezüstből”. Az Önök településén esetleg volt hasonló köztéri szobor?

Gyerekek játszanak az alumíniumból öntött, Miró Eszter által készített Kiselefánt című szobornál a lágymányosi lakótelep óvodájának kertjében 1965-ben (Fotó: Nemzeti Fotótár)