×
Kövessen minket Facebook-on is!

Már követem az oldalt!

Ritkán látott képekkel és soha nem hallott történettel emlékezünk Bujtor Istvánra

 

Ma ünnepelné 79. születésnapját Bujtor István színművész. Ritkán látott képekkel és soha nem hallott történettel emlékezünk a legendára. A hirado.hu-nak Bujtor Balázs mesélt édesapjáról.

 

1942. május 5-én született Bujtor István színész, producer, rendező, a veszprémi Petőfi Színház egykori igazgatója, aki egyik legnagyobb sikerét Ötvös Csöpi megszemélyesítőjeként aratta több filmben is. Ma lenne 79 éves.

Anyai ágon a neves vendéglátó Gundel famíliából származott, apja orvos volt, féltestvére a színészkirály Latinovits Zoltán, testvére a rockzenész Frenreisz Károly. Érettségi után nem vették fel az orvosi egyetemre, egy évig segédmunkás, majd pincér volt. Ez idő alatt rájött, hogy közgazdász-külkereskedő akar lenni, ezért a budapesti közgazdasági egyetemre jelentkezett, a külkereskedelmi szakon 1966-ban szerzett diplomát. A szakmában egyetlen napig sem dolgozott, mert már másodéves egyetemistaként megkapta a szívtipró sofőr szerepét Máriássy Félix Karambol című filmjében. Keleti Márton rendező tanácsára ekkor változtatta nevét Frenreiszről - anyai nagyanyja után - Bujtorra.  Debütálása szakmai és közönségsikert eredményezett, elindult színészi karrierje.

A fiatal Bujtor eleinte nem volt biztos abban, hogy a színészmesterséget választja.

„Legszívesebben színész lettem volna, de nem tudom, mennyire hatnak rám Zoli akkor már komoly sikerei, és mennyi bennem az igazi belső indíttatás. Végül is nem jelentkeztem a Színművészetire”

– mondta a színész az egyetemi éveiről.

Játszott Győrben, a fővárosi József Attila Színházban, Pécsett, a Vígszínházban, volt a Mafilm társulatának tagja, ezután Székesfehérvárhoz kötötte szerződés, 2007-től haláláig a veszprémi Petőfi Színház igazgatója volt. Négy évtizedes pályafutása alatt volt többek között Petrucchio (Shakespeare: A makrancos hölgy), Stanley Kowalski (Tennessee Williams: A vágy villamosa), Bromden, az indián (Ken Kesey: Száll a kakukk fészkére), Lennie (John Steinbeck: Egerek és emberek), e darabok közül később többet meg is rendezett.

Egy interjúban egyszer elmesélte, hogy amikor fiatal színészként Győrben Petrucchiót játszotta a Makrancos hölgyben úgy érezte, hogy az esküvői jelent kifog rajta. A szerep szerint kifejezetten rossz, szegényes öltözékben jelent meg. Hiányzott neki valami a szituációból. Ekkor Latinovits azt mondta, hogy jöjjön be úgy ebben a ruhában, mintha bársonyból lenne, vonuljon végig magabiztosan és csak kérdezzen annyit: Hol az ara? Bujtor később ezt mondatot soha nem felejtette el és mindig mosolyogva gondolt erre. Több filmben is dolgoztak együtt, Latinovits Zoltánnal összesen nyolcszor tűntek fel közösen a filmvásznon: többek között a Karambolban, A Pendragon- legendában, A legszebb férfikorban, A fiúk a térről című filmekben.

Latinovits Zoltán színművész (hátul) a testvéreivel, Bujtor István színművésszel (k) és Frenreisz Károly rockzenész-zeneszerzővel (Fotó: Nemzeti Fotótár)

Bujtor életében a sport kiemelkedően fontos szerepet játszott. Fiatal korában kosarazott, az ifiválogatottal országos bajnokságot is nyert, emellett rendszeresen hódolt másik kedvenc sportjának, a tenisznek is. Azonban a futball sem állt tőle messze. Az alábbi képen 1971-ben a Színészek-Újságírók gálameccsen látható, ahol csatárként lépett pályára (Fotó: Nemzeti Fotótár)

Papp László háromszoros olimpiai bajnok tanította meg Bujtor István a helyes ütésekre (Fotó: Nemzeti fotótár)

Bujtor István 25 évesen kapta meg első főszerepét Fehér Imre - Harlekin és szerelmese című filmjében, ezt követte nem sokkal a Simó Sándor által rendezett Bors című sorozat. Az alábbi képeken Ivan Striga szerepében A dunai hajós című tv-film  jeleneteiben látható (Fotó: Nemzeti Fotótár)

Gyenge Árpád, Bujtor István,  Ivan Striga és Madaras József Titscha szerepében A dunai hajós című tv-film egyik jelenetében (Fotó: Nemzeti Fotótár)

Legendák együtt: Törőcsik Marival és testvérével, Latinovits Zoltánnal a Csend és kiáltás című filmben (Fotó: Nemzeti Fotótár)

A kor egyik legismertebb színésze volt. Az alábbi képen a Tükör című képes hetilap címlapfotózásán Piros Ildikóval látható (Fotó: Nemzeti Fotótár)

„Azt hiszem, ő a filmes vonalon úttörőként kezdett mozogni. Az egész produkciót magára akarta vállalni onnantól kezdve, hogy összeszedi a pénzt. Erről szólt a Pogány Madonna előtti időszak, amiben aztán a főszerepet is ő játszotta. Tulajdonképpen feltalálta a mai producerek előképét”

– mondta Frenreisz Károly, a színész öccse.

1977-től ő kölcsönözte a hangját Bud Spencernek. Ezek a filmek adták az ötletet, hogy a bűnüldöző Piedone nyomozó karakterét beleépítse a magyar valóságba. 1978-ban Rómában találkoztak egymással. Bujtor elmondta Bud Spencernek, hogy ő a magyar szinkronhangja. Az olasz pofonosztó erre felvetette, hogy bár elhiszi, hogy szinkronizálni és élvezet lehet, de miért nem csinál ő is hasonló filmet? A recept a következő volt: egy nagydarab férfi, szép táj, jópofa kiszólások, pofonok vér nélkül és a kisgyerek mindenképpen fontos, ahogy a happy end is.  Így születhetett meg később az Ötvös Csöpi karakterére épülő akcióvígjáték sorozat, 1980-ban készült el az első rész Pogány Madonna címmel. Sorozatként már meg volt írva a balatoni történet, viszont a mozifilm a római találkozás során ihletődött.

(Forrás: Youtube)

A krimisorozat második filmje a Csak semmi pánik volt. Utána következett az Elvarázsolt dollár, amit már maga Bujtor is rendezett. A sorozat negyedik darabja a Hamis a baba, majd a 2000-es évek elején készült Zsaruvér és csigavér című háromrészes sorozat volt. A kilencvenes évek vége felé rendezte meg A három testőr Afrikában című filmet, a klasszikus Rejtő Jenő-regény alapján. Saját elmondása alapján nem volt megelégedve a filmmel, egy elpuskázott lehetőségként tekintett rá.

Filmes szerepei mellett folyamatosan játszott színházban és TV-s szerepekben egyaránt. 2007 végén öt évre megválasztották a Veszprémi Petőfi Színház igazgatójává. 2010 óta minden éven megrendezésre kerül a Bujtor István Filmfesztivál, amelyen független és amatőr alkotók vesznek részt.

Bujtor Istvánnak első feleségétől, Perényi Eszter hegedűművésztől két gyermeke született, Balázs 1975-ben, míg Anna 1979-ben. Bujtor István annak idején nagyon szerette volna, ha kisfia szerepel vele A Pogány Madonnában, Balázs akkor ötéves volt, de lámpalázas lett a válogatón, ezért nem kapta meg a szerepet. Később azonban a Hamis a babánál többször feltűnt, mint masiniszta. Bujtor Balázs végül nem színész hanem hegedűművész lett. A hirado.hu-nak elmesélte az egyik legkedvesebb gyerekkori emlékét is:

„Óriási szíve volt! Olyan jól esik arra visszagondolni, hogy gyerekkorunkban is mennyi örömöt okozott. Rendszeresen elhívta az összes környékbeli gyereket, nyolcat-kilencet és elmentünk Balatonszemesről hajóval Tihanyba, ahol mindenkit megebédeltetett. Az öreg Tihany-kikötőben volt az étterem, ahol isteni bablevest főztek és gyerekkacaj töltötte be a helyet”

– árulta el Bujtor Balázs, aki édesapjának köszönheti, hogy mai napig szeret hajózni.

„Az, hogy mi megtanuljunk vitorlázni, annyira természetes volt, mint a járás vagy a légzés” - tette hozzá.

Bujtor István 2009 őszén, 67 éves korában hunyt el. Egyszer egy interjúban visszaemlékezett arra, hogy amikor utoljára találkozott testvérével, Latinovits Zoltánnal 1976. június 4-én akkor azt érezte, hogy a  szokásosnál is hosszabban öleli meg. És ennek csak utólag, a tragikus elvesztése után tulajdonított nagyobb jelentőséget, erről nyilvánosan nem beszélt sokszor. Nagyon örült annak, hogy a színészkirályt nem felejtette el a szakma és az emberek sem. Ahogy őt sem...

Bujtor István szobra Balatonfüreden Nagy szerelme volt a vitorlázás, ami egész életét végigkísérte. 2013. május 5-én, születése 71. évfordulóján Balatonfüreden, a Vitorlás téren felavatták egész alakos, Farkas Ádám által elkészített szobrát, ami nem véletlenül kapta a Balatoni legenda nevet. A szobron kormányosként ábrázolják a Rabonbán hajón, aminek kapitányaként ötszörös magyar bajnok is lett (Fotó:Wikipedia)