×
Kövessen minket Facebook-on is!

Már követem az oldalt!

A magyar költészet napja – Titkok, amiket biztosan nem ismert a Szózatról

 

A költészet napja alkalmából a Budapesti Filharmóniai Társaság félórás dokumentumfilmet készített a Szózat keletkezéséről, amit főként az emberi kapcsolatokon keresztül mutatnak be. Így szó esik nem csak az alkotókról, Vörösmarty Mihályról és Egressy Béniről, de a megzenésítésre kiírt pályázatról, valamint Széchenyi és Vörösmarty barátságáról is. Az M1 Ma reggel című műsorának vendége Tóth László, a Budapesti Filharmóniai Társaság elnöke volt.


Ma van a magyar költészet napja, amelyre József Attila születésnapján emlékezünk. A legtöbb ilyenkor megszokott esemény elmarad, amit lehet, online rendeznek meg. Az M1 Ma reggel című műsorában a Budapesti Filharmóniai Társaság elnökével, Tóth Lászlóval beszélgettek a költészet napjának alkalmából készült, a Szózat keletkezéséről szóló dokumentumfilmről.

A társaság január 22-ére, a magyar kultúra napjára már készített egy hasonló filmet a Himnuszról, amit több mint 22 ezren láttak. Innen jött az ötlet, hogy a költészet napjára újabb filmmel készüljenek, ezúttal a Szózatról.

A félórás dokumentum- vagy riportfilm címe A Szózat regényes története lett, amely Tóth László elmondása szerint nem is magának a műnek a keletkezésére, inkább az alkotók, Vörösmarty Mihály és Egressy Béni életére utal. Szó esik a Nemzeti Színház akkori igazgatójáról, Bartay Endréről is, aki kiírta a mű megzenésítésére szóló pályázatot 1843-ban. Ez akkor reformötletnek számított. Egressy Béni végül 22 pályázóból nyert.

Kiderül belőle az is, hogy Egressy Béni gyalog ment Milánóba, hogy éneket tanuljon. Bár ezen a pályán mégsem indult el, olyan szinten megtanult olaszul, hogy 50 színművet és 19 operát fordított magyarra.

Megtudhatjuk, hogy Széchenyi és Vörösmarty nagyon jó barátok voltak, és Széchenyi gyermekei egyszer úgy köszöntötték a költőt, hogy elmondták neki a Szózatot.

A filmben egyébként Becze Szilvia, a Bartók Rádió szerkesztő-műsorvezetője és Juhász Anna irodalmár beszélgetnek. Felzendülnek Erkel dallamai is, ugyanis Erkel Ferenc jelen volt a pályázatot elbíráló 25 tagú zsűriben Vörösmarty Mihállyal együtt. Erkel ugyanis szintén megzenésítette a Szózatot, ami a maga korában meglehetősen népszerű volt.

Arra a kérdésre, hogy akkor vajon miért nem Erkel változata terjedt el és maradt fent, a társaság elnöke azt felelte: „a történelmünk igazságos akart lenni”. A megzenésítésre pályázatot írtak ki, amiből három művet a zsűri kiválasztott, ezekből pedig a közönség Egressy változatát szavazta meg, tehát a pályázatot ő nyerte.

Egy évvel később, 1844-ben Erkel Ferencet ez inspirálhatta a Himnusz megzenésítésére, ugyanis akkor már nem fogadta el a felkérést, hogy zsűritag legyen. Ekkor ő maga is pályázó akart lenni. Egyébként ezek mind anonim pályázatok voltak, még kottaírókat is alkalmaztak, hogy a kézírás ne legyen beazonosítható, igazságosan, csupán a művük alapján akarták elbírálni a pályázókat.

A Szózattal kapcsolatban az elnök elmondta, hogy Vörösmarty több verzióból is kihagyta a nemzethalálról szóló részt.

Ugyanis a szabadságharc bukása után többen is számonkérték rajta, hogy ő ezt megjósolta. Amire ő azt mondta, hogy ez nem a nemzethalál, ez egy állapot, amiből még fel lehet állni.

Tóth László említést tett arról is, hogy a film a mostani kornak megfelelő vizuális tartalommal dolgozik, alkalmazkodik a mai igényekhez, és a Budapesti Filharmónia Társaság youtube-csatornáján már megtekinthető. Valamint az Oktatási Hivatal honlapjára is felkerült már, hétfőn pedig megpróbálják eljuttatni minél több iskola számára, hogy aki szeretné, ezzel emlékezhessen meg a költészet napjáról.

A címlapfotó illusztráció (A Szózat eredeti kézirata kiállításának megnyitóján a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Könyvtár és Információs Központjában 2016. november 3-án, Fotó: MTI/Balogh Zoltán).