A magyar város, amelyet egy török bégről neveztek el

 

A török hódoltság idején, egy ideig Hamza bég lett a környék ura. Ezt az is bizonyítja hogy Érd-Ófalu környéke a 16–17. században felvette a Hamzsabég nevet.

II. Lajos, a húszéves király Érden pihent meg és innen indult Mohács irányába a seregével törököt verni, majd soha többé nem tért vissza. Az oszmánok azonban megérkeztek és a római hadi út nyomvonala mentén palánkvárat és minaratet építettek. Utóbbi érdekes módon több száz év elteltével is áll.

Anno a dzsámi is hozzátartozott a minarethez, azonban az idők során megsemmisült. Eltűnésének okát azonban nem ismerjük, vagy villámcsapás érte, vagy az árvíz vitte el, vagy széthordták – mondta Tarnay Tünde tervező, építész az M1 Itthon vagy! című műsorában. Hozzátette,

a megmaradt minaret azért különleges, mert az országban összesen három ilyen épület van, Egerben, Pécsett és Érden.

A minaretről a hódoltság ideje után fennmaradt legendák szerint az ifjú legények felmentek a tetejére és ott kézen álltak, meg mutatványokat hajtottak végre.

A 17. században épült dzsámi tornya, a minaret az érdi Mecset utcában, az Ófaluban (Fotó: MTI/Manek Attila)

A török hódoltság idején, egy ideig Hamza bég lett a környék ura. Ezt az is bizonyítja hogy Érd-Ófalu környéke a 16–17. században felvette a Hamzsabég nevet.

Hamza bég az 1550-es években egy palánkvárat is építtetett, „amelynek különös jelentősége volt, a leírásokból tudjuk, hogy amikor egy küldöttség például Budára ment a budai pasához török részről, akkor itt a palánkban pihent meg utoljára, és öltötte fel díszes öltözetét, hogy teljes díszbe vonulhasson be Budára” – mondta Stencinger Norbert történész.

A palánkvár eltűnt a föld színéről, mint ahogy az Üdvözöljük Hamzsabégen községtábla is. Ám az örök emlékezet sok történetet megőrzött. Az utókor a tragikus sorsú II. Lajosnak, az utolsó középkori magyar királynak is emléket állított az óvárosban. 1526 júliusában Érden, Ákosházi Sárkány Ambrus kastélyában szállásolták el a királyt és küldöttségét.

Brodarics István leírásából tudjuk, hogy a király érkeztekor elpusztult a kedvenc lova, és ezt nagyon rossz előjelnek vélték a kortársak – mondta Stencinger Norbert. Hozzátette, Érdhez köthető az is, hogy innen Csepel szigetére vitték át az uralkodót, hogy Mária királynétól elbúcsúzzon, aki oda menekült a várható török támadások elől.

A király és királyné ekkor látta egymást utoljára.

Sárkány Ambrus közel félezer éves múltú épületéből pedig csak néhány timpanonos oszlopdarab és egy labirintusszerű pincerendszer maradt.

A legenda szerint a hódoltság idején itt raboskodott Szapáry Péter szolgabíró, meglehetősen mostoha körülmények között.

A pince feletti neoreneszánsz kastélyt többször átépítették, és gyakran örökölték vagy kapták hozományként. Tulajdonosai között voltak nemcsak a Szapáryak, de az Illésházyak, a Batthyányak, a Sinák, a Wimpfennek és a Károlyiak is. Később a kúria egyházi kézbe került, a vizitációs női szerzetesrend és a Katolikus Agrárifjúsági Legényegyletek Országos Testülete lett a tulajdonosa.

A vizitációs nővérek idejében az apácaélet egyik ideálját, a „magyar kis szent Teréz”-ként is emlegetett, mindörökké 28 éves Bogner Mária Margit nővért a gazdatiszti épület mellett temették el. Zarándokhelyként tisztelt sírhelye átkerült a Szent Mihály-templom kertjébe.

Az idők folyamán a timpanonon a feliratok változtak, de összességében a kastély épülete egészen a közelmúltig létezett.

Óriási vastag falak, gyönyörű szerkezetek, egy gyönyörű belső udvaros, tornácos épület volt – mondta Tarnay Tünde.

Az érdiek azóta is gyászolják a volt-nincs kastélyt, amelynek széthordott kövei sok helyen kerítésbe, házalapba kerültek.