Terence Hill – A kék szemű pofozógép, akinek hivatásánál csak a családja előbbre való

 

A 20. század legendás színészpárosának tagja, az ördög villámgyors bal keze, a pisztácia fagyi megszállottja, és megannyi kiváló film világhírű főszereplője, rendezője. Terence Hill 82 éve született, és példás életútjával megannyi örömöt szerzett a nézőknek.

Velencében született Mario Girotti néven 1939. március 29-én. Vegyész apja olasz, anyja német volt, így a kis Mario mindkét nyelvet megtanulta. A második világháború idején, 1942 és 1945 között a németországi Lommatzsch községben éltek Drezda közelében, ott vészelték át a város bombázását. Érdekesség, hogy a faluban ma strand van elnevezve róla.

Szülei szerint már nyolcévesen pontosan tudta, hogy színész akar lenni, és tizenkét éves korában már meg is kapta első szerepét. Dino Risi rendező egy úszóversenyen fedezte fel a jó kiállású srácot, s 1951-ben szerepeltette a Vakáció a gengszterrel című filmjében. Ettől kezdve anyjával minden színészválogatásra eljártak, jutalma néhány apró szerep volt. Érettségi után

Rómába ment, ahol a legszínvonalasabb színésziskolákban képezte magát, három évig klasszikus irodalmat is tanult az egyetemen.

Első komolyabb szerepét húszévesen kapta a Karthágó lángokban című filmben, amelyben későbbi elválaszthatatlan társa, Carlo Pedersoli is szerepelt, de közös jelenetük nem volt. 1962-ben, még ekkor is eredeti nevén Luchino Visconti háborús filmjében, a cannes-i filmfesztivál nagydíját elnyerő A párducban tűnt fel. Ezután nyelvtudásának köszönhetően német kalandfilmek következtek,

„vadnyugati” karrierjét négy nagy sikerű Winnetou-filmben alapozta meg. 1967-ben tért vissza Olaszországba, ahol megkapta a főszerepet a Kettő, akit a majom megharapott című filmben.

via GIPHY

Érkeztek megkeresések az Egyesült Államokból is, ám ahhoz, hogy ezeket elfogadhassa, meg kellett tanulnia angolul. Feladott hát egy hirdetést, amelyre egy gyönyörű, szőke lány – Lori Zwicklbauer – jelentkezett. Tanár és tanítvány első látásra egymásba szeretett, két hónap múlva örök hűséget esküdtek. Mario az amerikai karrierre készülve változtatta meg a nevét, egy elébe tett listából választva lett Terence Hill. Mindmáig makacsul tartja magát az a legenda, hogy felesége nevét vette föl, holott a dolog éppen fordítva történt.

Legendás páros született

A siker végül mégsem Amerikában köszöntött rá: 1967-ben egyik kollégája helyett elvállalta egy makaróniwestern főszerepét. Amikor bemutatták neki a partnerét, Carlo Pedersolit,

szavai szerint azt hitte, rosszul lát: egy teljesen amatőr hájpacni állt előtte, aki még lovon sem ült soha. (Valójában már kamaszkorukban ismerték egymást, egy csapatban úsztak.)

Bud Spencerről azonban – merthogy ő ezen a néven lett ismert – kiderült, hogy művelt, sokoldalú, csupaszív ember, korábbi válogatott vízipólós, ráadásul tehetséges színész. Az Isten megbocsát, de én nem című film világsiker lett, a páros egymásután kapta a jobbnál jobb ajánlatokat.

Nemzedékek nőttek fel a jólelkű, de nem túl éles eszű, lapáttenyerű szakállas mackó (Bud Spencer) és a fürge, ravaszdi, állandóan mosolygó karcsú legény (Terence Hill) filmjein,

amelyekben átlag félpercenként elcsattan egy hatalmas pofon. Humor, bohóckodás oldja a verekedős jeleneteket – csak néhány mutatóba: Az ördög jobb és bal keze, Különben dühbe jövünk, …és megint dühbe jövünk, Én a vízilovakkal vagyok, Kincs, ami nincs – egyszerre használják és parodizálják a spagettiwesternek hatásmechanizmusát.

Ők ketten forgattak bűnügyi vígjátékokat, szórakoztató kalandfilmeket is, és a filmtörténet egyik legnépszerűbb és legsikeresebb párosa lettek. Sőt, külön is megállták a helyüket: Terence Hill 1973-ban Henry Fonda oldalán játszott a Nevem: Senki című akcióvígjátékban – ez a kedvenc filmje –, amelyet Sergio Leone rendezett. Bud Spencertől 1985-ben 17 közös film után barátságban váltak el, de kilenc év múlva ismét együtt komédiáztak és pofozkodtak a Bunyó karácsonyig című moziban.

Egy legendás jelenet az …és megint dühbe jövünk című filmből, melyre évek múltán is mosolyogva emlékeznek az emberek. Avagy Terence Hill, Bud Spencer és a pisztáciafagyi:

Élet Bud Spencer nélkül

A színész karrierjében tizenhét éves fogadott fia elvesztése több mint hároméves hullámvölgyet okozott. Visszavonultan, szinte remeteként élt a feleségével és 1969-ben született közös fiúkkal egy amerikai tanyán. Hill sokáig az utcára sem tudott kimenni, majd éjt nappallá téve dolgozott, hogy elterelje gondolatait.

Hill 1990-ben rendező-színészként filmre vitte a Lucky Luke-sorozatot nyolc részben, a 2000-től forgatott Don Matteo-sorozat, amelyben egy életvidám és igazságszerető papot játszik, az egyik legkedveltebb olasz tévésorozat lett, az epizódok száma immár a 220-at is meghaladja. Hazájában ebben a sorozatban hallható először a saját hangja, addig ugyanis szinkronizálták. 2011-től újabb sorozatot forgatott Alpesi őrjárat címen, ez is látható volt az egyik magyar tévécsatornán.

Hiába varázsolt el sok női nézőt Terence Hill vakítóan kék szeme, csibészes tekintete, ő több mint ötven éve boldog házasságban él feleségével – jelenleg – egy csendes olasz városkában. Egyáltalán

nem a híres sztárok fényűző életét éli, magánéletének szentségét mindig is szigorúan őrizte.

1975-ben Bambi-díjjal jutalmazták, 2002-ben pedig a 42. Monte-carlói Televíziós Fesztiválon a Don Matteóért elnyerte a legjobb színész díját. 2010-ben – Bud Spencerrel együtt – egész életművükért elnyerték az Olasz Filmművészeti Akadémia David di Donatello-díját.

Barátja, Bud Spencer 2016-ban bekövetkezett halála után a montesantói Szűzanya-bazilikában tartott gyászszertartáson rövid beszédben visszaemlékezett a jó hangulatú forgatásokra és különleges kapcsolatukra, hiszen sohasem veszekedtek.

Terence Hill számos filmbeli partnere, Carlo Pedersoli, művésznevén Bud Spencer temetésén a Művészek templomának is nevezett római Montesantói Szűzanya-bazilikában 2016. június 30-án. Bud Spencer június 27-én, 86 éves korában hunyt el (Fotó: MTI/EPA/Massimo Percossi)

Hill egykori kollégája, barátja emlékére és tiszteletére készítette el legújabb, 2018-ban bemutatott filmjét, a Nevem: Thomast, amelyben nemcsak játszik, de ő írta és rendezte is.

Terence Hill, aki 2017-ben és 2018-ban is járt Budapesten, jóval fiatalabbnak néz ki a koránál. Ő úgy tartja, az örökölt jó gének mellett ez annak is köszönhető, hogy egész életében sportolt valamit.

Terence Hill színész, rendező és forgatókönyvíró a rajongók között a Nevem: Thomas című film premier előtti vetítésén Budapesten, a Corvin Mozi előtt, 2018. szeptember 20-án (Fotó: MTI/Balogh Zoltán)

Zsugabubus: magyar könyv Terence Hillről és filmjeiről

Zsugabubus címmel 2020-ban könyv született Terence Hillről. A szerző Király Levente, a közmédia szerkesztője, aki korábban Bud Spencerről is könyvet jelentetett meg.

Meg akartam mutatni azt az arcát, amelyet talán kevesen ismernek. Persze a könyv alapvetően könnyed, olvasmányos, szórakoztató történetekkel teli. Terence Hillnek és a négy évvel ezelőtt elhunyt Bud Spencernek akkora kultusza van Magyarországon, hogy ami róluk szól, az sokkal inkább eljut akár milliókhoz is” – jegyezte meg a könyv kiadásakor Király Levente.

Tudatosan képezte magát. Rendezői kérésre állatkertbe ment megfigyelni a tigris szúrós tekintetét, a verekedést a tükör előtt gyakorolta. Visszautasította Rambo szerepét, de ma is hitelesen alakítja Don Matteo pap szerepét az olasz tévésorozatban.

Mint korábban fogalmazott, a könyv azt a tévhitet igyekszik ledönteni, hogy a nők bálványaként számontartott szőke, kék szemű Terence Hill csupán gyerekfilmeket és vígjátékokat készítő filmszínész volt. „Ennél sokkal több. Egy igazi követendő példa, aki nemcsak a filmjeiben állt a gyengék és elesettek védelmére, de a való életben is. Erkölcsi értékekben gazdag életpályája mellett izgalmas és szórakoztató történetek egyaránt olvashatók a könyvben” – tette hozzá.