Esterházy Jánosra, a 120 éve született mártírsorsú felvidéki magyar politikusra emlékeztek ma a visegrádi országokban. A lengyel fővárosban bemutatott misén a varsói segédpüspök azt mondta: Lengyelország és Magyarország ma újból kiállnak az emberi élet méltósága, a nő-férfi kapcsolat értéke, valamint a társadalmi rend alapját képező család védelmében – hangzott el az M1 Híradójában.
Magyar zászlót is kitűztek a lengyel mellé a varsói boldog Vladiszlav Gjelnova templomra, ahol püspöki szentmisén emlékeztek születésének 120. évfordulóján Közép-Európa vértanújára, Esterházy Jánosra.
A szertartáson a varsói magyar nagykövet, valamint a lengyel államfői hivatal államtitkára is részt vett. Homíliájában Michal Janocha segédpüspök kiemelte: Esterházy János politikusként mindig arra törekedett, hogy szeretetet és tiszteletet ébresszen Közép-Európa sorsközösségbe került népei között.
„Lengyelország és Magyarország ma újból kiállnak az emberi élet méltósága, a nő-férfi kapcsolat értéke, valamint a társadalmi rend alapját képező család védelmében, védik a nemzet, valamint Európa nemzetei nagy családjának jogait ” – fogalmazott a segédpüspök.
Az istentisztelet után a jelenlévő állami és egyházi vezetők megkoszorúzták a felvidéki politikus emlékművét.
„Nem ismert megalkuvást a totalitárius rendszerekkel szemben. Ezt be is bizonyította a német megszállás alatt és megtartotta ezt a hozzáállást a kommunista rendszer alatt is. Ezért üldözték őt” – mondta Jaroslaw Szarek a lengyel Nemzeti Emlékezet Intézetének elnöke.
A Rákóczi Szövetség budapesti online megemlékezésén pedig Németh Zsolt az Országgyűlés Külügyi Bizottságának elnöke úgy fogalmazott: Esterházy János politikusként is mindig szem előtt tartotta a keresztény értékeket, amelyek számára a mai értelemben vett alapvető emberi jogokat testesítették meg. Magyar politikusként barátjaként tekintett a lengyelekre, csehekre és szlovákokra, elültetve ezzel a visegrádi gondolatot.
„Emlékezzünk tehát most, születésének százhuszadik évfordulóján Esterházy Jánosra úgy, mint egy komoly barátjára a lengyeleknek, mint egy elkötelezett emberre a visegrádi gondolat mellett. Nem pusztán érdekek, hanem értékek is összekapcsolnak bennünket, visegrádi nemzeteket és emlékezzünk rá úgy, mint az emberi jogok kiemelkedő harcosára” – jelentette ki Németh Zsolt.
Molnár Imre történész az M1-en arról beszélt:
Esterházy János a népét szolgáló politikusként hirdette az Evangéliumot. Mint mondta, egész életét az üldözötteknek szentelte. Elvei mellett egész életében kitartott.
„Látja, hogy a nácizmus után jön egy újabb diktatúra, a kommunista diktatúra, amely ellen ő egymagában politikusként sem és annak a közösségnek a vezetőjeként sem tud már semmi tenni. S akkor szinte odaveti, odaadja magát Istennek, Uram tegyél velem, amit akarsz” – ismertette a történész.
Esterházy Jánost a nácik és a kommunisták is üldözték. Négy különböző országban raboskodott, a Gulagot is megjárta. 1947-ben halálra ítélték, amit később életfogytiglanra változtattak. Egy csehszlovákai börtönben halt meg 1957-ben. Boldoggá avatási eljárása két évvel ezelőtt kezdődött meg a krakkói főegyházmegyében.
