Arany János szellemi hagyatéka élénken él ma is

 

Nagykőrös március derekán már türelmetlenül várja a tavaszt, miközben hangulatos utcái, jellegzetes terei, impozáns épületei, sőt még parkjai is Arany Jánosról mesélnek. A költő az 1848-49-es forradalom és szabadságharc leverése után 1851-ben Nagykőrösön talált otthonra, s tanított majd' egy évtizeden át a város református gimnáziumában – hangzott el az M1 Itthon vagy! című magazinműsorában.

Kapcsos könyvébe nem csak a Margit-szigeten, hanem a nagykőrösi Cifrakert árnyékot adó fái alatt is gyakran írt. Arany János szellemi hagyatéka élénken él Pest megye legdélibb szegletében, az alföldi rónaság ölébe pottyant Nagykőrösön is.

„Úgy került ide, hogy az 1850-es évek elején a bécsi udvar kiadta az Organisation Entwurf nevű oktatási rendeletet, aminek értelmében államilag elismert érettségi bizonyítványt csak olyan középiskola adhatott, ahol 12 rendesen képzett tanár tanított. A nagykőrösi egyházközség megpróbált maximálisan megfelelni ennek és nem csak 12 tanárt hívott ide tanítani, hanem 12 országos hírű kiváló tanárt igyekezett toborozni a gimnázium számára, ennek az égisze alatt hívta meg Arany Jánost is, aki ekkor Nagyszalontán volt segédjegyző” – mesélte Rácz Péter, a nagykőrösi református egyházközség főgondnoka.


Bár a legnagyobb magyar balladaköltőként is emlegetett Arany, kezdetben vonakodott elfogadni a Református Gimnázium ajánlatát, végül mégis a nagykőrösi katedrát választotta. Latinra, görögre és irodalomra tanította diákjait, a klasszikusok mellett pedig az akkori kortárs irodalom, így – akkor már elveszített – jó barátja, Petőfi Sándor műveit is előszeretettel mutatta meg a fiatalságnak.

„Nagykőrösre érkezését követően először a mai Hősök terén Mentovics tanár úr, professzor otthonában húzódott meg a család két hétig majd ezt követően az itt töltött időszakban még három helyen laktak. Ezek az épületek sajnos már nincsenek meg, emléktáblák őrzik a helyüket, de közülük talán a legutolsó a gimnázium mellett a professzori laknak nevezett kis kerttel ellátott ház volt, ahol a leginkább szeretett lakni. Mindemellett természetesen gyakorta látogatta a református temetőt, annak a csendes, meghitt hangulata inspirálta alkotásainak megfogalmazásában, de a tanár társaival gyakorta összejártak és hát a város minden olyan nevezetes pontját, amely két évszázaddal ezelőtt fellelhető volt, ő mint nagykőrösi polgár ennyi idő alatt, kilenc év alatt bejárt és szemlélője volt az eseményeknek” – árulta el Tényi András, Nagykőrös főépítésze.

A Nagykőrösön töltött évek alatt a tanítás mellett közel száz művet írt, bús ballada korszaka épp itt csúcsosodott ki.

Ebben vélhetőleg az is szerepet játszott, hogy nem volt felhőtlenül boldog akkoriban. „Irodalmi munkám se megy jobban, abban áll, hogy rágyújtok, sétálok a szobában, vagy bámulok ki az ablakon...” – jegyezte fel.

„Tudvalevő, hogy a szabadságharc leverése után került ide, legjobb barátját Petőfit elvesztette és akkoriban mindenki egyfajta befelé figyelésben, magányban keresett menedéket a magyar nemzetet ért óriási csapás és csalódás ellen. Szépen lassan itt is, mint ahogy a verseiből látható, bontogatta költői szárnyait. Itt megnyugvást nyert, otthonra lelt, mint itt is írta, hiszen ennek az egész kiállításnak az a címe, hogy „Ide vágynám vissza”. Ő azért itt megtalálta azt a fajta nyugalmat, amit keresett családja körében. Nagyon jó viszonyt ápolt a tanár társaival is” – mondta el Tényi András.

A Cifrakert szomszédságában áll egy 1832-ben a nagykőrösi közösség által épített huszár kaszárnya, amely 1951 óta Arany János nevét viseli, és a költő számos tárgyát vigyázza féltő szeretettel.

A főépítész elmondta: „Az itt kiállított darabok közül egyik legfontosabb emléke az Arany János által használt kedvenc pipája, az a tajtékpipa, amelynek a szárát meggyfából faragták, illetve itt található az a sétapálca is, amely Aranynak gyakorlatilag elválaszthatatlan társa volt. Mindig a kezében láttuk, még a korabeli fotókon is ez szerepel. Ez kalandos úton 2008-ban került a nagykőrösi Arany János Református Gimnázium tulajdonába és itt őrizzük a múzeumban. Emellett még több személyes tárgya is található a családtagjainak, feleségének, lányának, unokájának.”

Magyarország legnagyobb és legsokrétűbb Arany-gyűjteménye a nagykőrösi, amely a költő születésének kétszázadik évfordulóján, 2017-ben megújult.