×
Kövessen minket Facebook-on is!

Már követem az oldalt!

Mese az igazságos Mátyás király születésnapjáról

 

Ezen a napon 578 éve, 1443. február 23-án született meg egy kolozsvári szőlősgazda házában, Hunyadi János erdélyi vajda fia, aki I. Mátyás néven az egyik legnagyobb magyar uralkodó lett. Ő a népmesék álruhás, igazságos királya, aki segít a szegényeken.

Talán egyetlen másik uralkodónkról sincs annyi népmese, legenda, monda, mese, vers és különféle történet, mint az „igazságos” Mátyás királyról. E történetekben ő a jóságos és igazságos király, aki álruhában jár, segíti a szegényeket és megbünteti az önkényeskedő urakat.

A történészek szerint ez a kép kissé hamis, azt állítják, hogy Mátyást uralkodása alatt nem szívlelte a nép, sőt a magas adók miatt kifejezetten népszerűtlen volt.

Mátyás király arcképe és névaláírása - reprodukció a Magyar Nemzeti Múzeum Könyvtára egyik kiadványának lapjáról.
(Fotó: Nemzeti Fotótár)

Csakhogy halála után, hamar szétesett a történelmi Magyarország, jött a Mohácsi csatavesztés, a török hódoltság és a labanc iga – ezekhez képest pedig

Mátyás király uralkodása maga volt a béke és a boldogság.

Ki törődött akkor már az egykor magas adókkal, mikor enni sem volt mit!

De kezdjük az elején! 1443. februárjában járunk, egy kétszintes polgárházban, „kincses” Kolozsvárott, a meseszép Erdélyben. Nemes vendége volt akkoriban egy bizonyos Méhffi Jakab nevű szőlősgazdának, akit az a tisztesség ért, hogy vendégül láthatta Erdélyország vajdáját Hunyadi Jánost és családját. Hunyadi ekkor már számos hadjáratban bizonyított, kiérdemelte a „törökverő” nevet, Ulászló király pedig kinevezte Erdély urának.

Hogy miért vendégeskedett egy ilyen hatalmas úr egy módos, de egyszeri szőlősgazdánál ma már nem tudhatjuk, annyi azonban bizonyos, hogy Vajdahunyadvár a családi fészek ekkora már nem volt méltó a Hunyadiak hatalmához, így János átépítette, renoválta a várat. Talán ezért, talán másért, mindenesetre úgy esett, hogy Hunyadi János felesége, Szilágyi Erzsébet ebben

a kis polgárházban hozta világra a későbbi nagy királyt

egy fogcsikorgatóan hideg téli napon, 1443. február 23-án. Éppen egy nappal Jégtörő Mátyás napja előtt, talán ezért is kapta a kis jövevény ezt a nevet.

Mátyás király szülőháza Kolozsváron (Fotó: wikipedia.org)

Keveset tudni Mátyás gyermekkoráról, annyi azonban bizonyos, hogy az alacsonyabb nemesi sorból magát felküzdő János szerette volna, ha fiai, az elsőszülött László és a kis Mátyás (bátyja már tizenkét éves volt, mikor a későbbi király megszületett) a legjobb nevelést kapják. Neki magának nemesi, de köznemesi sorból kellett magát felküzdenie, amit főleg vitézségének és jó hadvezéri képességeinek köszönhetett. A tudományokra azonban már se lehetősége, se ideje nem volt, de

ami nem adatott meg neki azt pótolta fiainál,

akiket a legjobb tanítók neveltek és oktattak.

A kis Mátyás első tanítója egy Szánoki Gergely nevezetű lengyel humanista volt, aki Ulászló király nevelőjeként került Magyarhonba, ám a fiatal uralkodó korai halála (1444) után a Hunyadiak udvarába került. Mátyás ekkor még alig volt kétéves, így Szánoki kezdetben főleg Lászlót tanította, és hat évvel később visszatért hazájába.

Egyes beszámolók szerint Mátyás későbbi tanácsadója, az apját is hűen szolgáló Vitéz János is a tanítója volt. Mindenesetre Mátyás igazán művelt kis nemesúrfi lett. Szeretett olvasni, a magyar mellett latinul, németül, csehül és románul is tudott, e mellett jártasságot szerzett az egyház és államjog, valamint a művészetek területén. Ennek később uralkodóként is hasznát vette, nemhiába

tartják őt a hazai reneszánsz kultúra legnagyobb patrónusának.

De nemcsak a szellemét, a testét is karban tartotta: a haditudományokra és a vitézségre apja és bátyja tanította, Mátyás pedig gyerekkorában már képes volt átúszni egy nagyobb folyót.

Giovanni Christoforo Romano Mátyás királyt ábrázoló fehérmárvány domborműve a Budapesti Történeti Múzeumban.
(Fotó: Nemzeti Fotótár/Kozák Albert)

Csakhogy Mátyásnak idejekorán fel kellett nőnie. Még

tizenkét éves sem volt, mikor apja már menyasszonyt szerzett neki:

a Hunyadiak legfőbb riválisának számító Cillei Ulrik tízéves lánya, Erzsébet volt a kiszemelt, aki nem mellesleg a hatalmas Cillei birtokok örököse volt. Erzsébet ezután a Hunyadiakhoz, míg Mátyás V. László király udvarába került – gyakorlatilag túszként.

Tizenhárom éves volt, amikor apja, a dicső törökverő Hunyadi János a nándorfehérvári diadal után kitörő pestisjárványban meghalt (1456. augusztus 11.). Nem egész egy esztendő sem telt el, amikor a bátyját, Lászlót lefejezték – alig töltötte be ekkor a tizennégyet.

Mielőtt Lászlóra lesújtott volna a pallos együtt mentek V. László király udvarába, holott apjuk, míg élt a lelkükre kötötte: soha ne menjetek együtt a király udvarába! Az előzményekhez tartozik, hogy Hunyadi László korábban megölette Cillei Ulrikot, V. László király pedig a rivális főurak Garai László és Újlaki Miklós unszolására fogatta le udvarában a két Hunyadi-fiút. Lászlót kivégezték, Mátyást pedig foglyul ejtették. Előbb Bécsbe, majd Prágába hurcolták.

Ki gondolta volna ekkor, hogy újabb esztendő sem telik el és már

Mátyásnak hívják Magyarország királyát!

Pedig így lett miután 1457. novemberében V. László Prágában váratlanul – a történészek szerint leukémiában – elhunyt.

Eddigre Mátyás anyja, Szilágyi Erzsébet, aki annak idején férjura hadjáratai alatt kemény kézzel igazgatta a Hunyadi birtokokat, és nagybátyja Szilágyi Mihály, aki mindig apja mellett harcolt, visszafoglalták Erdélyt.

Mivel az elhunyt V. László királynak nem volt gyermeke, így többen is esélyesek voltak a magyar trónra, többek közt a lengyel király, a szász herceg és III. Frigyes német császár. Utóbbinál volt ekkoriban a Szent Korona.

A budavári palota Mátyás idejében, 1900-as ábrázolás (Fotó: wikipedia.org)

Végül Szilágyi Mihály és Erzsébet kiegyezett a Garaiakkal, hogy Mátyást hazahozzák Prágából és királlyá választják. Erre a hagyomány szerint

1458. január 24-én, Budán a királyi palota alatt, a Duna jegén

került sor, ahol főleg Szilágyi zsoldosai és a Hunyadi-párti köznemesek királynak választották az alig tizenöt esztendős Hunyadi Mátyást, akire a nép azóta is csak igazságos Mátyás királyként emlékszik.

„Míg magyar ember él e földön, addig nevedhez mindég hozzá fogja tenni: Mátyás, az igazságos.”