×
Kövessen minket Facebook-on is!

Már követem az oldalt!

A nap, amikor a Duna jegén királlyá választották a legigazságosabb királyunkat

 

Ma 563 éve, 1458. január 24-én választották királlyá a Duna jegén Hunyadi Mátyást, aki a legigazságosabb magyar uralkodóként, népmesei hősként vonult be a történelembe. Nemcsak a törökök ellen viselt sikeres háborúkat, de Bécset is elfoglalta. Uralkodása volt az utolsó időszak, amikor a középkori Magyar Királyság nagyhatalomként funkcionált. Ma a népmesék mellett főleg az ezer forintosról lehet ismerős.

A magyar történelem bővelkedik az izgalmas epizódokban, ezek közül is az egyik legfordulatosabb a Mátyás király uralkodása előtti időszak. Az országot délről a törökök fenyegetik, miközben már felsejlik nyugati irányból a Habsburgok befolyásolási kísérlete. Eközben a magyar nemesek egymással hadakoznak. Igazi Trónok harca.

A Hunyadi-család hatalma azután rendült meg, amikor a későbbi Mátyás király édesapja, Hunyadi János 1456. augusztus 11-én meghalt. Ekkor ugyanis a fiatal V. László király Cillei Ulrikot nevezte ki országos főkapitánynak. Cillei hatalmát nem a törökök elleni védekezésre, hanem az ország legtehetősebb családjának megsarcolásárra kívánta felhasználni. Cillei arra próbálta rávenni Hunyadi János legidősebb fiát, Lászlót, hogy a család vagyonát – köztük Nándorfehérvárt is – adja át neki.

Történt, hogy 1456-ban V. László és Cillei Ulrik látogatást tett Nándorfehérváron, és Cillei összeszólalkozott Hunyadi Lászlóval, akire kardot rántott. Erre Hunyadi László embereivel lekaszabolta a főurat. V. László ígéretet tett – kényszer alatt –, hogy nem bünteti meg ezért a Hunyadiakat. Azonban a király az első adandó alkalommal elfogta Hunyadi Lászlót és fivérét, Mátyást. Mindkettejüket halálra ítélték, azonban Mátyáson nem hajtatta végre a halálos ítéletet, hanem fogságba záratta.

Így került Mátyás Bécs börtönébe, ahol egészen V. László haláláig raboskodott, majd Podjebrád György cseh király vitette Prágába.

Hunyadi Lászlót viszont 1457. március 16-án Budán, a Szent György téren lefejezték. A legenda szerint a hóhér háromszor sújtott le rá pallosával, de Hunyadi nem halt meg. A hagyomány szerint ilyen esetben a királynak kegyelmet kellett volna adnia,

V. László ezt azonban nem tette meg, majd parancsára a bakó negyedszerre is lesújtott, ekkor már nem hibázott.

V. László Magyarország királya egészen fiatalon, tisztázatlan körülmények közt halt meg, és mivel utód nélkül halálozott el a trónkövetelők sora jelentette be igényét a magyar koronára, így polgárháborús helyzet alakult ki, a király hívei és a Hunyadiak között. Eközben a törökök továbbra is fenyegették az országot.

V. László 1457-es portréja (Fotó: Wikipedia.org)

A király halálának hírére Hunyadi János sógora, Szilágyi Mihály, aki ekkor a Hunyadi-pártnak a feje, megegyezett az ország nádorával Garai Lászlóval, hogy Mátyás feleségül veszi a leányát. Cserébe a nádor segít Mátyás trónra kerülésében. Mátyás korábbi nevelője, Vitéz János, aki egyben V. László kancellárja volt, is Mátyást akarta a magyar trónon látni, ám ő Podjebrád György lányát szánta Mátyásnak.

Ezt követően érkezett Szilágyi Mihály a Hunyadiak seregével a Pest melletti Rákosmezőre, miközben a magyar bárók a Budai várban tanácskoztak, ahol megállapodtak arról, hogy Mátyást választják az új királynak. A döntés részben a több ezer fős sereg nyomásgyakorlásának volt köszönhető.

A választást követően a köznemesség a 1458. január 24-én befagyott Dunán királlyá kiáltotta ki Hunyadi Mátyást.

A közhidelem szerint Mátyást a Duna jegén koronázták meg, pedig ekkor a fiatal uralkodó még Prágában volt. Valójában a Duna jegén a fenti királyválasztó gyűlés történt, a kisnemesek között főleg Hunyadi-pártiak és Szilágyi zsoldosai voltak. Ráadásul a döntés már előző nap a pápai legátus jelenlétében megtörtént a Budai várban a főurak között, a Duna jegén ezt erősítették meg.

Mivel Mátyás ekkor még csak 15 éves volt, így öt évre nagybátyját, Szilágyi Mihályt választották mellé kormányzónak. A kikiáltást követően Szilágyi seregével az országhatárra indult, ahol az előzetes megbeszéltek alapján váltságdíj ellenében kiadta Mátyást a cseh király.

Mátyás király portréja (Fotó: Nemzeti Fotótár/MTI/Reprodukció)

Mátyás királlyá koronázása azért is késett, mert a Szent Korona III. Frigyes német-római császár birtokában volt. Négy évvel a királlyá választása után sikerült egy alkut kivitelezniük III. Frigyessel, mely azt tartalmazta, hogy amennyiben Mátyás fiúörökös nélkül hal meg, akkor a magyar korona a Habsburg-házra száll.

Ennek a megállapodásnak köszönhetően Mátyás visszakapta a Szent Koronát Bécsújhelyen. Végül 1464. március 29-én Szekesfehérvárott koronázták királlyá.

Mátyás talán az egyik legsikeresebb és leginkább ismert magyar uralkodó volt. Mátyásról, az igazságosról rengeteg történet maradt fent, miszerint álruhába öltözve járta az országot, hogy jobban megismerje lakóit, és segítse a rászorultakat.

Mátyás az adóprés szorításából nem engedett, de országjárásai során a főurak által elkövetett kirívó igazságtalanságokat igyekezett orvosolni, később ez a tevékenysége lett az „igazságos Mátyás királyról” szóló legendák reális magva.

Több Magyar népmesében is szerepel „igazságos” Mátyás király, ilyen például az alább látható Mátyás király aranyszőrű báránya című népmese is.