×
Kövessen minket Facebook-on is!

Már követem az oldalt!

Generációkon átívelő, rejtett szemléletformálás az új hatalmi ág terve

 

Azon a közkeletű megállapításon, hogy a sajtó, illetve a média a negyedik hatalmi ág, ma már senki nem csodálkozik, ám ha azt mondjuk, hogy mára a filmipar is azzá vált, arra azért sokan felkapják a fejüket.

Egyértelműen hatalmi ággá vált a filmipar. Mivel ez a művészeti ág régóta jelen van, és meghatározza a közgondolkodást is, ezért nem elsősorban a filmgyártókról van szó, hanem sokkal inkább azokról, a cégekről, vállalatokról, amelyek azon kívül, hogy produkálják a filmeket, hihetetlen kapacitással terjesztik alkotásaikat világszerte – mondta Aczél Petra kommunikációkutató, a Corvinus egyetem professzora a Kossuth Rádió Vasárnapi újság című műsorában.

Ők a streaming szolgáltatók (Netflix, HBO GO, Disney Plus stb.), akik gyártók és megrendelők egyben, emellett pedig minden egyéb szolgáltatást is nyújtanak, amivel elveszik a levegőt a hagyományos médiaintézetektől, hiszen szinte mindent behálóznak.

Ez egy olyan hatalom, ami szimbolikus is. Egyrészt azzal, hogy tartalmat nyújt, a világképünket befolyásolja, másrészt rendkívüli kapacitása van, így bármikor elérhető. A harmadik legfontosabb tényező a streaming szolgáltatóknál az, hogy gazdasági hatalmat is képviselnek – emelte ki Aczél Petra.

Hozzátette,

ez már nem a mozik, hanem az otthonok, a hálószobák, a számítógépek és a több képernyő időszaka.

A médiában a legnehezebb azt megmondani, hogy egy hatalomátvétel mögött mi áll, valamint hogy a média intézmény tulajdonosai és döntéshozói kicsodák, mit szeretnének elérni.

„Kár volna tagadni, hogy mindenkinek, aki szimbolikus, a világképet formáló, leképező tartalmat hoz létre, van világnézete. Véleménye van a szerkesztőnek és a tulajdonosnak is. Az a nehéz, amikor ez nem jelenik meg. Amikor a sorozatokat böngészve azt gondolom, hogy ez csak egy platform, ahol videókat nézek. Ez a legritkább esetben van így, talán nem is elvárható, hogy így legyen. A probléma ott kezdődik, amikor a streaming szolgáltató ezt nem mondja meg” – fogalmazott a szakértő.

Van olyan szolgáltató, amely egyértelműen besorolható politikailag és ideológiailag,

de a nézők nagy része ezt a kérdést talán fel sem veti. Úgy fogyasztják a tartalmakat, mintha azok valóban a világ populáris filmiparának jelenleg legnépszerűbb tartalmai volnának. Nem gondolkodnak el, hogy azok mögött van egy világképformáló akarat is.

A befolyásolás három eszköze

Azok a filmek és sorozatok, amelyek ideológiailag elkötelezetten közvetítenek propagandát, többféle eszközzel is késztethetik a nézőt azonosulásra.

Érdekes technikai és műfajbeli módszer az, hogy nagyrészt sorozatokat csinálnak. A sorozatok sajátossága, hogy hosszan tartóak, beleivódnak a gondolkodásunkba. Ma egy streaming szolgáltató egy adott történetet nem 1,5–2 órában ad le, hanem 8–10–12, adott esetben 40 órában, hiszen a piacon a legkelendőbb a sorozat, mellyel együtt élünk. Ez tulajdonképpen

a történetbe való bekebelezésünk egyik technikai módja

– fejtette ki Aczél Petra.

A második eszköz, hogy ezek a sorozatok egyre gyakrabban félig dokumentarista, félig fiktív történeteket mutatnak be, viszont az egyáltalán nem mindegy, hogy a történet egy misztikus, alternatív valóságban játszódik, vagy éppen átírja a megtapasztalt történelmet és attól eltérő képet nyújt például egy uralkodó családról.

A szakértő szerint a harmadik eszköz az, hogy ezek jó minőségű filmanyagok, professzionális mögöttük a forgatókönyvírás, így a figyelmünket lekötik, az érzelmeinket ventilálják és nagyon kényelmesen, nem túlzottan megterhelve az intellektusunkat, abszolút meg is magyarázzák, hogy miért van a cselekmény úgy, ahogy. Ez a három eszköz a streaming szolgáltatók sikerének kulcsa.

Az 50 feletti generáció is a célkeresztbe került

Általános tévhit, hogy csupán a fiatalok és gyerekek „lelkéért” és a szemléletük befolyásolásáért harcolnak a streaming szolgáltatók.

Aczél Petra elmondta, hogy a médiaszolgáltatók mindig keresték a kiskorúak figyelmét, hogy már időben rászoktassák a nézőket, hogy őket fogyasszák később is. A legnyitottabb figyelmet tőlük kapják, mert a fiatalokat morális magyarázatok és korábbi tapasztalatok még nem gátolják abban, hogy valamit úgy értsenek, ahogy éppen mondják nekik. Rajtuk keresztül többletnézőt hoznak be, de

nem a fiatalok képezik a fizetőképes közönséget, hanem a szüleik.

Nagyon komolyan odanyúlnak a fiatalabb generációhoz, de már komolyan odanyúlnak az idősebbhez is, ami egy érdekes változás” – fogalmazott a szakértő.

Kiemelte, hogy Európában az 50 feletti korosztály nagyon tv-orientált, így a streaming szolgáltatók igyekeznek valamilyen módon a hagyományos televíziózás helyére kerülni, amihez ez a generáció jó piacot biztosít, mivel az emberek már tovább élnek, és képesek is kifizetni a többlettartalmakat, melyekkel később tudtukon kívül befolyásolják a világnézetüket.


A teljes beszélgetést itt hallgathatja vissza.

A címlapfotó illusztráció.