×
Kövessen minket Facebook-on is!

Már követem az oldalt!

Egy csillagvizsgáló fala, kelta, római és török kori érmék – Igazi kincseket őrzött a Citadella

 

Állapotfelméréssel és régészeti feltárással kezdődtek a Citadella megújításának előkészületi munkálatai. Ezek során a Gellért-hegyen egykor állt csillagvizsgáló falmaradványait, egy értékes, első világháborús ágyútalpat, kelta, római és török kori érméket és kerámiákat is találtak a szakemberek – közölte a Várkapitányság.

A következő lépésben megkezdődik a Citadella belső udvarának megújítása, valamint a külső falak rekonstrukciója – olvasható a közleményben.

A Citadella és közvetlen környezete kiemelt kormányzati beruházás keretében születik újjá a következő években.

Budapest turisztikailag kiemelt, legszebb panorámájú pontján ma a világörökségi helyszínhez méltatlan állapotok uralkodnak. Az erőd és környezetének megújítását Fodor Gergely kormánybiztos irányításával a Várkapitányság végzi – szerepel a közleményben.

A régészek megtalálták az 1815-ben József nádor kezdeményezésére készült, kéttornyú egyetemi csillagvizsgálónak a falmaradványait.

A Gellért-hegyen felépített Csillagda Európa legkorszerűbb csillagvizsgálójának számított, de szerepét csak 50 évig tölthette be, 1870-ben bontották el. „A mostani feltárások során a déli alapfalak részleteit megtaláltuk, a Csillagda keleti tornyának helyét pedig a mai napig jelzi a csillagászati meridián. Így most már pontosan megállapítható, hogy hol helyezkedett el egykor a csillagvizsgáló” – mondta el Fullár Zoltán, a Várkapitányság régészeti csoportvezetője.

A Csillagda alapjai mellett a régészek

egy első világháborús légvédelmi ágyútalpat is találtak.

A lelet pontos meghatározásába bevonták a Hadtörténeti Intézet és Múzeum szakértőit. Az Osztrák–Magyar Monarchiában készült eszközből mindössze négy-öt található Európában, közülük a mai kutatások szerint a most megtalált szerkezettel együtt kettő van Magyarországon.

Az 1250 kilogramm tömegű ágyútalp a Hadtörténeti Intézet és Múzeumba kerül. „A Citadellán megtalált, ritkaságnak számító ágyútalp csavarjai is épségen megmaradtak, így a lelet igen értékesnek számít. Az ágyútalp testvére ma is megtekinthető a hadtörténeti múzeum előtt az Anjou sétányon. Ők ketten voltak itt egykor a Citadellán, öröm, hogy most már mindkettő előkerült a föld alól” – fogalmazott Kovács Vilmos ezredes, a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum parancsnoka.

A régészeti feltárás során

kelta időkből származó kerámiaanyagot, római kori éremleletet és török kori érmét és kerámiatöredéket is találtak.

Ezek mind a korábbi térrendezésekhez használt, feltételezhetően a hegy más részeiről idehordott földrétegekből kerültek elő.

A munkálatok a Citadella belső udvarában található második világháborús légvédelmi bunker elbontásával folytatódnak. A fejlesztések 2022-ig tartó első ütemében megszüntetik a sokáig elhanyagolt, lepusztult, méltatlan állapotokat, megújítják az erőd belső udvarát, rendbe hozzák a külső falakat, és Budapest egyik legszebb közparkját hozzák létre.

A második ütemben, 2023-ig az ágyútoronyban a magyarság szabadságküzdelmeit bemutató állandó kiállítást valósítanak meg a Szabadság bástyája címmel. A fejlesztések eredményeként létrejövő új zöldfelületek, korszerű közösségi terek, kényelmet szolgáló infrastruktúra lehetőséget adnak majd arra, hogy a látogatók hosszabb és tartalmasabb időt tölthessenek ezen az egyedi helyszínen, a főváros csúcsán – írják a közleményben.