×
Kövessen minket Facebook-on is!

Már követem az oldalt!

120 éve adták át a pesti Duna-parti villamosvonalat

 

A pesti belvárosi Duna-parton haladó villamosvasút tervét már 1884-ben elkészítette a berlini Siemens és Halske cég. Azonban a különböző hatóságok ellenvéleménye az árvízvédelem szempontjaira és a pesti korzó látványának féltésére hivatkozva tizenhat évig késleltette a megvalósítást. Végül az ünnepélyes átadásra 1900. október 20-án kerülhetett sor.

A Pesti Közúti Vaspálya Társaság és a Budai Közúti Vaspálya Társaság 1878-ban egyesült, és immáron Budapesti Közúti Vaspálya Társaság (BKVT) néven kezdte meg a lóvasutak átalakítását villamosvonalakká, hiszen már a lovak abrakja többe került az elektromos áramnál. Az utolsó lóvasutat, a margitszigeti kivételével 1898-ban villamosították.

1888-ban Balázs Mór a Lindheim és Társa, valamint a Siemens és Halske cégekkel megalakította a Budapesti Városi Vasutat (BVV).

A Budapesti Városi Vasút helyezte üzembe 1889. július 30-án Budapest első normál nyomtávú (1435 mm) vonalát az Egyetem tér–Stáczió utca–Köztemető út útvonalon.

Még ebben az évben átadták a forgalomnak a Podmaniczky utcai vonalat is. A BVV a nagykörúti próbavasutat elbontotta, és helyére itt is normál nyomtávú vonalat épített. 1890. március elejéig a Kerepesi (Rákóczi) útig, augusztusra a nagykörúti villamos Üllői útig vezető szakaszát is átadták. A következő évben a társaság új néven Budapesti Villamos Városi Vasút (BVVV) Rt.-ként folytatta tevékenységét. Első vezérigazgatója Balázs Mór lett – olvashatjuk a BKV oldalán.

A BKVT járatai a páratlan, a BVVV vonalai a páros számokat kapták. E két cég közt zajló konkurenciaharc miatt a hálózatok fejlesztése sokszor átgondolatlanul folyt. Ennek következménye lett, hogy 1918-ban a vállalatokat köztulajdonba vették, és egyesítették őket.

Lóvasút az egykori Váci utcában. Pesten 1866. augusztus 1-jén indult meg az első lóvasút az akkori Szénpiac (Kálvin tér) és az Ország út (Váci út)–Újpest útvonalon (Fotó: MTI/Maar Marianne)

A pesti rakparton épült villamospályára a BVVV kapta meg a jogot. Az építést 1896-ban kezdték meg, és 1897-re készült el a Boráros tér–Erzsébet híd közti szakasz.

Az Erzsébet híd és az Akadémia közötti részt 1900. október 20-án adták át a forgalomnak.

A vonalat a korzó érintetlenül hagyása érdekében az alsó rakpart fölé épített 498 méter hosszú, három sor szegecselt oszlopon álló, vasszerkezetű viadukton vezették, a híd alatt aluljárók vezettek a partra, és raktárakat is létesítettek. A vágányokat a korzótól kő mellvéd és a kandeláberekkel egybeépített öntöttvas korlát választotta el, amelyet Ybl Miklós tervezett – tudhatjuk meg a Múlt-kor történelmi magazinból.

A budapesti Erzsébet körút a századforduló idején (Fotó: MTI/Reprodukció)

Az 1838-as árvíz nyomán 1853-ban megkezdték a rakpartok kiépítését Budapesten. A munkálatokat a Lánchíd pesti hídfőjének két oldalán kezdték, összesen 345 méter hosszban. A Petőfi tértől a Zoltán utcáig tartó rakpart 1865-66-ban épült meg, Reiter Ferenc tervei alapján. A Margit híd és a Boráros tér közti kétszintű támfalas rész 1881-re készült el, mely a Duna vízszintje fölött 8,5 méter, majd végül 1891-re 10 méter magasságot kapott.

A közúti vasúti hálózat 1873-ban 23, 1880-ban 38, 1890-ben 55, 1902-ben 113, 1915-ben 156 kilométer volt, az utasszám hasonló arányban nőtt.

A címlapfotó illusztráció.