×
Kövessen minket Facebook-on is!

Már követem az oldalt!
×

Biciklivel is felfedezhető a Dunkanyar csodálatos térsége

 

Napjainkban virágkorát éli a biciklizés. Ehhez talán a koronavírus-járvány miatt kialakult helyzet is hozzájárult, hiszen az ajánlás szerint ha tehetjük, ajánlatos elkerülni a tömegközlekedési eszközök igénybevételét, és mivel itt a jó idő, akár kerékpárral is felfedezhetjük Magyarország csodás helyeit, településeit.

A kép illusztráció (Fotó: MTI/Varga György)

1885 körül, amikor elnyerte mai formáját, még senki sem sejtette, hogy egyszer a kerékpár lesz a föld legelterjedtebb közlekedési eszköze. Ráadásul a kerékpárutaknak köszönhetően olyan helyeken is utazhatunk, ahol autóval soha. A Duna pesti oldalán, a folyó mellett egészen a fővárosig futó bicikliút az egyik legszebb az országban. Ezen haladva szinte sík terepen csodálhatjuk meg a Dunakanyart, és a hagyományos kerékpárok mellett még egy sor különleges darabot is kipróbálhatunk.

Soós-Molnár Sándor a kerékpározás megszállottja. Számtalanszor tette meg a Budapestig haladó távot. A hegyek lábánál a kerékpárút legtöbbször a forgalom zajától távol, vadregényes tájon vagy a Duna-gáton kerekezik. Bárhogy is haladjunk, egyszerre töltődhetünk a hegyek és a Duna látványával. A kerékpárút többször érint közvetlen Duna-parti pihenőket, strandokat.

Több híres magyar színész is megfordult Verőcén

A kerékpárút egy rövid szakaszon kicsit eltávolodik a folyótól, és a Dunakanyar egyik legbájosabb településén, Verőcén halad át. A településen tekerés közben a békebeli idők romantikus nagypolgári nyaralóit is szemügyre vehetjük. Az egyik alig néhány perces kitérővel elérhető: itt élt a film hőskorának egyik sztárja, Huszár Pufi.


A hegyoldalban feszítő villájában a kor neves színészei és írói is sűrűn megfordultak: járt itt Gózon Gyula, Kabos Gyula és Karinthy Frigyes is. Utóbbi a 1930-as években sűrűn nyaralt Verőcén. A régi családi üdülések emlékének ma egy tábla állít emléket.

Verőcét elhagyva egy római őrtorony mellett haladhatnak el a biciklisek tovább a kerékpársávban. Az időszámításunk szerinti 4. században a Római Birodalom több oldalról is fenyegetésnek volt kitéve. Az akkor uralkodó Flavius Valentinianus szorgos építkezésbe kezdett, hogy megvédje a birodalmat: ekkor és ezért született ez az őrtorony is.

Vácon még Mária Terézia is megfordult

Verőce után az út visszatér a Duna-partra, és néhány kilométer múlva elér Vácra. Vác gyönyörű belvárosában, a Március 15. téren több barokk polgári ház harmóniáját csodálhatják meg az arra tekerők. A városban már István király idejében is jelen volt a papság. Vác napjainkban is püspöki székhely, itt található a kúria és a nagypréposti palota is. A városba Mária Terézia is ellátogatott, tiszteletére emelték Magyarország egyetlen diadalívét. A nagyvonalú ajándékot az uralkodó az anekdoták szerint bizalmatlanul fogadta, és végül nem mert áthajtatni kocsijával a pillérek között.

A belföldi turizmus egyik kiemelt helyszíne a Dunakanyar

Az 1800-as évek vége felé a hazai turizmus a Dunakanyarban „bontogatta szárnyait” köszönhetően a vasútvonal megépülésének is, amely a festői Duna menti településeket összekötötte Pest-Budával. Ekkor már megjelentek azok a friss levegőre, természetre vágyó tehetős pesti polgárok is, akik jó időben megindultak a szabadba.

A máig itt haladó vasútvonalnak hála szinte bárhol kezdhetik túrájukat a biciklisek. Az egyik kedvelt útvonal Kismarostól indul Kóspallagra, majd onnan vissza Kismarosra. A teljes kör körülbelül harminc kilométer hosszú. Wetzl Péter túravezető, aki keresztül-kasul biciklizte már a környéket, állítja, hogy senkinek sem kell eltántorodnia ettől az úttól, még úgy sem, hogy a kör kisebb emelkedőket is magába foglal.

A Királyrét elnevezés a középkorig nyúlik vissza

Az említett út a Börzsöny lábánál fekvő kis községen, Szokolyán vezet át, ahol akár frissítőhöz is lehet jutni, mielőtt elkezdődik a felfelé kapaszkodás Királyrét felé.

Királyrét hegyek ölelésében terül el, a sűrű erdő kellős közepén. A középkori uralkodók olyan előszeretettel múlatták itt az időt vadat kergetve, hogy egykor még vadászkastély is állt itt, innen ered az elnevezés is: Királyrét.

Szokolya (Fotó: MTI/Manek Attila)

Később bányászok érkeztek a térségbe, akik már ércek után kutatták a hegy gyomrát, majd egy időben a kiváló faanyag jelentette a legfőbb vonzerőt: a kisvasút is azért épült, hogy a hasábokat leszállítsa a Duna-partra. A rét ma már elsősorban a kirándulóké.

Kóspallag a 18. században népesedett be

Egy újabb csodálatos állomás Kóspallag, a Börzsöny legfiatalabb települése. Csak a 18. században települt be, pedig a hegyekkel keretezett medence roppant vonzó élőhely. A helyiek főleg dohányt termesztettek, mert akkoriban a dohányzás nemcsak divat volt, de gyógyító erőt is tulajdonítottak neki.

Kóspallagtól csupán néhány percet kell tovább kerekeznünk, hogy egy mesebeli helyre érkezzünk: az erdő sűrűjében rejtőznek a Szent Mihály pálos kolostor romjai, amely zarándokhely is. A romokon fa kápolna áll, az azt körülölelő erdő pedig különleges fák lakhelye. Csoportosan nőnek ki a magaslatból, mintha egy óriási kéz egyszerre ültette volna el őket.

A címlapfotó illusztráció.