Schmidt Mária történész, a Terror Háza Múzeum főigazgatója úgy látja: ha Szabó István megkapja és át is veszi a díjat, ez azt jelenti, hogy egy olyan életművet díjaznak harminc évvel a kommunizmus bukása után, amelynek szerves része a besúgói tevékenység. Az elismert rendező sosem kért bocsánatot.
Szabó István Oscar-díjas filmrendező (Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt)
Február 25-én a kommunizmus áldozatai előtt hajtunk fejet, február 26-án pedig a Magyar Mozgókép Szemlén a Magyar Filmakadémia Egyesület, a Nemzeti Filmintézet támogatásával életműdíjjal tervezi jutalmazni Szabó István Oscar- és Kossuth-díjas rendező szakmai pályáját, aki Képesi Endre fedőnevű ügynökként 1957–1963 között negyvennyolc jelentésében adatokkal segítette a politikai titkosrendőrséget a kádári megtorlás idején.
Besúgóként igyekezett sikeres lenni
Schmidt Mária történész a Kossuth Rádió Vasárnapi újság című műsorában elmondta, Szabó István besúgói tevékenységével tette gördülékennyé pályájának kezdetét, és annak későbbi alakulását. Az, hogy ennyi filmet rendezhetett, ennyi lehetőséget kapott, annak köszönhető, hogy besúgói tevékenységet folytatott,
Schmidt elmondta, véleménye szerint éppen ezért Szabó István szakmai karrierje nem választató szét besúgói múltjától.
A Terror Háza Múzeum főigazgatója úgy gondolja: ha Szabó István megkapja és át is veszi a díjat, ez azt jelenti, hogy egy olyan életművet díjaznak harminc évvel a kommunizmus bukása után, amelynek szerves része a besúgói tevékenység.
Sosem kért bocsánatot
A történész felhívta a figyelmet arra, hogy az elismert rendező besúgói tevékenységéért sosem kért bocsánatot, sosem bánta meg tettét. Schmidt elmondta, miután 2006-ban fény derült Szabó István besúgói múltjára, azzal védekezett a rendező, azért nem beszélt eddig erről, mert „nem kapott rá felhatalmazást”.
Schmidt hozzátette, meglátása szerint ez azt jelenti, hogy
Kiemelte, nem arra gondol, hogy Szabó István napjaikban is hetente, havonta látja el értékes információkkal az illetékeseket, de alkalomadtán természetesen sor kerülhet rá.
Hozzátette, nem tudni pontosan, hogy Szabó István esetében mit is takart a besúgói tevékenység, mert csak néhány írásos beszámoló maradt fent jelentéseiből. Schmidt Mária kiemelte, az azonban világos, hogy nemcsak írásban, hanem szóban is tájékoztatta a tartótisztjét.
Eközben Németországban is fény derült egy hasonló esetre.
Alfred Bauerről, a Berlini Nemzetközi Filmfesztivál alapító igazgatójáról pár hete a Die Zeit német hetilap megírta, hogy a nemzeti szocializmus rendszerében tevékenyen vett részt.
