„Mindnyájunk példaképe volt” – Sára Sándorra emlékeztek pályatársai

 

Életének 86. évében elhunyt Sára Sándor Kossuth-nagydíjas filmrendező, operatőr, a nemzet művésze, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja, az egykori Duna Televízió első elnök-főigazgatója. Élete során több mint 30 film operatőre volt, és rendezőként is legalább ennyit jegyez.

(Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd)

Az M1 Ma este című műsorában Lugossy László filmrendező elmondta, Sára Sándor munkássága igencsak jellegzetes, legalábbis a művek mondanivalója és formája szerint. Ars poeticája első játékfilmében testesül meg a legjobban, amelynek címe: A feldobott kő.

Ebben a filmben gyakorlatilag Sára Sándor teljes életműve benne van, melyet 35 évesen, 1968-ban rendezett. Később kibontott témái ebben a filmben mind megjelentek. Ars poeticája:  „Felejtheted-e ezeket az arcokat, majd számonkérik tőled a történelmet. Kérd számon a történelemtől az embert, és kérd számon magadtól is!”


Ez, a történelemben megjelenő ember az, aki félreismerhetetlenül megjelenik Sára Sándor közelképeiben és fényképeiben, a nagy totálokban, a széles, nagy ívű képekben. A Magyar táj, magyar ecsettel az Alföldtől az erdélyi havasokig közel hozza hozzánk a számunka kedves és szerethető tájakat.

Lugossy László hozzátette, barátjának filmjeiben rendre olyan arcok jelennek meg, amelyek sokszor beszédesebbek a kalandregényeknél. Megjelentek a játékfilmekben, de a súlyosabb témákat felölelő dokumentumfilmekben is.

A Gulagot megjárt, a 2. magyar hadsereg katasztrófáját túlélő, megnyomorított és megalázott emberek jelennek meg a képkockákon, a néző mégis győzteseknek látja őket Sára Sándor filmjeiben. A történetek egyfajta tanulságtételek, amelyek megakadályozzák, hogy meg lehessen hamisítani a történelmet, hogy a történteket le lehessen egyszerűsíteni.

Sára Sándor kezdeményezésére jött létre a Duna TV-ben a Dunaversitas Egyesület, ahol posztgraduális képzés folyt, a tanításban a művész is részt vett. Oktatására a gyakorlatiasság volt jellemző: a képeket és a filmeket megnézte, melyekhez gyakorlati tanácsokat adott.


Sára Sándorra emlékezünk

Sára Sándor a Duna TV élén egy olyan közszolgálati televíziót hozott létre és vezetett, amely nemcsak kivívta a közönség és a szakmai közvélemény elismerését, de a mai napig referencia a közszolgálatiság számára – hangsúlyozta Lugossy László.

„Jó, hogy emlékeznek még rám”

A többek között Balázs Béla-díjas operatőr, rendező 1933. november 28-án született a Galga menti Turán. Már gyermekkorában érdekelte a fotózás, 1953-tól pedig a Színház- és Filmművészeti Főiskola operatőr szakán végezte tanulmányait. Az önéletrajzi ihletésű Feldobott kő című munkájával 1968-ban debütált játékfilmrendezőként.

Sára Sándort tavaly tüntették ki Kossuth-nagydíjjal, akkor így nyilatkozott az M1-nek: „Jó, alapvetően az, hogy emlékeznek még rám. Tehát azt jelenti, hogy valami van bennem. Ez a valami, azt is szoktam mondani: ha egy filmből 20-25 percre emlékeznek, az már maga a halhatatlanság.”

Sára Sándor operatőrként olyan népszerű filmekben dolgozott, mint a Tízezer nap, az Apa vagy a Szindbád. Filmrendezőként egyebek mellett a 80 huszár és A vád című alkotás köthető nevéhez.


„Mindnyájunk példaképe volt”

Sára Sándor nyugodt környezetben, a köveskáli házában szeretett alkotni, amelybe a Duna Televízió nézői betekintést is nyerhettek, a Szerelmes földrajz című sorozat révén.

András Ferenc Kossuth-díjas rendező nyáron az M5 stábjának így nyilatkozott, a Káli-medence művészvilágáról, amelynek Sára Sándor egyik központi alakja volt: „Ő volt termetes, hatalmas tölgy, aki mindnyájunk példaképe volt, és a magyar film egy olyan axiómája, hogy ő volt az első számú magyar filmes” – fogalmazott.

Csoóri Sándor özvegyét, Balogh Júliát megrendítette barátja és egykori kollégája halálhíre.

„Szerintem a Duna Televíziót is úgy rendezte, mint egy filmet. Ott igazi ellentmondások nem születhettek, mert egy filmrendező határozottan tudja, hogy mi az elképzelése arról a filmről. Sándor is tudta határozottan, hogy mi az elképzelése, de jó elképzelése volt. Úgyhogy ő egy egyedit és úgy érzem egy megismételhetetlent alkotott a Duna Televízióval is” – mondta Balogh Júlia, a Közszolgálat a Magyar Kultúráért Alapítvány elnöke.

A Nemzet Művésze címmel kitüntetett, kétszeres Kossuth- díjas operatőr és filmrendező, a Magyar Művészeti Akadémia tagja 85 évet élt. Az MTVA, a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. és az MMA saját halottjának tekinti.