Nagyszájúak, de csak arctalanul az Y és Z generáció tagjai

 

A 18–40 évesek online sokkal szókimondóbbak, sokszor arctalanul nyilvánítanak erőteljes véleményt a digitális térben, ezzel akár megbántva, megalázva másokat. Hetven százalékuk nem ismeri személyesen virtuális ismerősét, a kollégákkal azonban meglepően sokan chatelnek – derült ki a 18–40 évesek internethasználatát feltérképező reprezentatív kutatásból.

Minden hetedik fiatalra jellemző, hogy vitába keveredik a közösségi oldalakon, javarészt anonim módon: a konfliktusokban a kommentelők csaknem fele, 46 százaléka nem vállalja fel a személyes adatait – áll a Lounge Group felmérésben.

A 18–40 éves korcsoportban minden ötödik személyt ért már zaklatás közösségi oldalon. Ez rendkívül magas arány, és a cyberbullying a fizikai inzultusnál mélyebb sebeket képes maga után hagyni. Sőt, mivel az internet a világ legnagyobb archívuma, tartósabbat is. Ezen az segíthet, ha a fiatalok tudatosabban osztják meg a tartalmakat, adataikat – mondta el Szabó Zsófia, a Lounge Group kutatási divízióvezetője.

Az is kiderült, hogy minden negyedik válaszadó szókimondóbb online, mint a személyes beszélgetések során. Sokan vannak azonban, akik a közösségi médiában inkább mellőzik a kommentek írását az esetleges negatív következmények érdekében.

A Facebook kezdőoldala látható egy monitoron (Fotó: MTI/Mohai Balázs) A kép illusztráció (Fotó: MTI/Mohai Balázs)

A Facebookot a 18–40 évesek 90 százaléka naponta használja, viszont a válaszadók 70 százaléka nem ismeri személyesen minden online ismerősét. Az idősebb Y generációnál több az élő kapcsolat, köztük kétszer annyian ismerik személyesen minden online ismerősüket, mint a Z generációhoz tartozók.

Chatelés közben minden negyedik fiatal kiadja a személyes adatait. Láthatóan az Y generációsok óvatosabbak ezen a téren, de az még nem egyértelmű, hogy ez életkori sajátosság vagy valóban generációs különbség – vetette fel a kutatási divízióvezető.

A kutatásból az is kiderült, hogy minden második válaszadónak van lehetősége közösségi oldalakat látogatni a munkahelyén, ezt a 18–40 évesek 45 százaléka napi rendszerességgel meg is teszi. A munkahelyen történő közösségimédia-oldalak böngészése a magasabban képzettek és a fővárosiak körében intenzívebb, azonban az Y-osok ötöde soha nem görgeti a hírfalat munkaidőben. A kollégákkal történő kapcsolattartás, ami akár a munkán túlra is kiterjed, a közösségi oldalakon a válaszadók felére – leginkább a Z generációra és az érettségizettekre – jellemző.

Bár úgy tűnik, a fiatalok bátran és felelőtlenül osztanak meg magukról mindenféle információt, a kutatás ennél árnyaltabb képet fest. A biometrikus adatok például életkortól függetlenül szenzitív adatnak számítanak, és a válaszadók elzárkóznak ezek megadásától. Ezek közül legismertebb az ujjlenyomat, de ilyen adatnak számít az arckép, a retina, a saját hang, de akár az egyedi járásminta is.

Nagyobb különbségek is megfigyelhetők a két generáció között: a 18–24 évesek kényesebb témaként kezelik a munkahellyel, ismerősökkel, utazásokkal és vásárlásokkal kapcsolatos adatokat, eközben az Y generációhoz tartozók az átlagosnál magasabb arányban tekintik a fogyasztásra és a káros szenvedélyre vonatkozó adatokat nem személyes adatnak.