Csak kapkodták a fejüket, akik elmentek Bugacra

 

A tegnapi megnyitó után mára teljes fordulatra pörgött fel a Kurultaj, vagyis a magyar, a hun és a türk tudatú nemzetek találkozója: valóban csak kapkodták a fejüket, akik elmentek Bugacra, a hagyományőrző fesztiválra – ha valaki kedvet kap, holnap még ellátogathat a rendezvényre.

Íjászok, ősmagyar ruhába öltözött emberek. Közel 400 gyalogos és lovas vonult fel a küzdőtéren, hogy megmutassák magukat, a lovaikat, ruháikat, magyarság és haza szeretetüket. Nem csupán a lovas és a gyalogos hagyományőrzők nyűgözték le a vendégeket. Volt például agarászbemutató is, és sólymokkal is lehetett találkozni. „Azért jöttünk el, hogy a solymászrendet népszerűsítsük, az embereknek megtudjuk mutatni azt, hogy ez a csodálatos lény, ami a sólyom, ami a mi turulunk, ami ősiségünknek az egyik legfontosabb szimbóluma ez most is él itt van köztünk” – mondta Malom Bendegúz, a Csókakői Hunok vezetője.

A bugaci pusztán kézműves vásár is nyílt. Voltak, akik hangszerekkel, voltak, aki hímzett ruhákkal vagy íjakkal érkezetek. De voltak olyanok is, akik gyógyfüvekből készítettek teákat. „24 féle gyógynövény van benne általános immunerősítő illetve rengeteg problémára alkalmas gyógyteák, népbetegség a pajzsmirigy problémák, a cukorbetegség, erre mind mind tökéletesen összekevert és szárított gyógynövénykeverékeink vannak” – nyilatkozta Kissné Gyurkó Ágnes, gyógytea forgalmazó. A szombati programokra is rengetegen voltak kíváncsiak. A magyarság legnagyobb hagyományőrző ünnepe egyben a hun és türk tudatú népek közös találkozója is.

Hagyományőrző egy jurta előtt a Kurultáj - Magyar Törzsi Gyűlésen Bugacon 2018. augusztus 10-én – Európa legnagyobb hagyományőrző rendezvényén csaknem négyszáz hagyományőrző csoport mutatkozik be augusztus 10-től 12-ig (Fotó: MTI/Ujvári Sándor)

Hagyományőrző egy jurta előtt a Kurultaj – Magyar Törzsi Gyűlésen Bugacon (Fotó: MTI/Ujvári Sándor)

A szervezők szerint a Kurultaj legfontosabb üzenete, hogy közösen tudjuk megünnepelni azt, hogy itt, a Kárpát-medencében élünk. „A kurultaj a nemzet tudatról szól, arról, hogy az ősi gyökerek mentén, az ősök tisztelete, az ősi kultúra az a közös összekötő kapocs, ami ezt a 150 millió embert aki a turáni népek nagy családjába tartozik, összeköti és most azért jöttünk össze, hogy a rokonságunkat az őseinket közösen ünnepeljük” – mondta Varga Zoltán, a Magyar-Turán Alapítvány technikai igazgatója.

A Magyar Törzsi Gyűlés harmadik egyben utolsó napja is tartogat meglepetéseket. Vasárnap lis látványos gyalogos és harci bemutatók, lovas harcok, várják a pusztába érkezőket. Este 8 órakor pedig közös zenéléssel búcsúztatják el a fesztivált.

Kövér: a Kurultaj a magyar kulturális önrendelkezési igény kinyilvánításának legnépesebb fóruma 

A magyar kulturális önrendelkezési igény kinyilvánításának legnépesebb fórumának nevezte a Kurultaj – Magyar Törzsi Gyűlést az Országgyűlés elnöke a hagyományőrző rendezvényésorozatot köszöntő beszédében szombaton Bugacon. Kövér László beszédében az egykori hun lovasok nyílzáporát említve hangsúlyozta: modernnek mondott világunkban egy másik, kevésbé látványos, de hasonlóan pusztító harcmodor terjedt el. Ennek lényege az Országgyűlés elnöke szerint, hogy akinek meg akarják szállni a területeit, annak először a tudatát igyekeznek megszállni.

Kövér László, az Országgyűlés elnöke (Fotó: MTI/Krizsán Csaba)

Kövér László, az Országgyűlés elnöke (Fotó: MTI/Krizsán Csaba)

„Akit alávetettségbe akarnak taszítani szülőföldjén, akit ki akarnak forgatni anyagi és szellemi javaiból, annak akaratát úgy akarják megtörni, hogy először megtörik és összezavarják a tudatát. Megtámadják a nemi, családi, vallási és nemzeti önazonosságát, meg akarják hamisítani a múltját, és el akarják venni a jövőjét, vagyis az áldozatot úgy összezavarják, hogy már szó szerint azt se tudja, fiú-e vagy lány, honnan jön, hová tart és kihez tartozik” – fogalmazott. Kövér László rámutatott: ezzel a harcmodorral szemben csak a lélek, a szellem és az akarat erejével lehet védekezni, csak így őrizhetjük meg önrendelkezési jogunkat, azon készségünket és képességünket, hogy életünket ne a mások, hanem a magunk érdekei szerint éljük.

Mindehhez a politikai és gazdasági önrendelkezés megteremtése mellett szükség van a kulturális önrendelkezésünk megteremtésére is. Az Országgyűlés elnöke kiemelte: „2010 után a magyar választópolgárok felhatalmazása alapján a globálissá váló politikai és gazdasági viszonyok között megerősítettük Magyarország politikai önrendelkezését, 2014 és 2018 között megerősítettük országunk gazdasági önrendelkezését, az előttünk álló időszakban pedig közösen meg fogjuk erősíteni a magyarság kulturális önrendelkezését is”.

Hagyományőrző a Kurultáj - Magyar Törzsi Gyűlésen Bugacon 2018. augusztus 10-én – Európa legnagyobb hagyományőrző rendezvényén csaknem négyszáz hagyományőrző csoport mutatkozik be augusztus 10-től 12-ig (Fotó: MTI/Ujvári Sándor)

Hagyományőrző a Kurultaj – Magyar Törzsi Gyűlésen Bugacon  (Fotó: MTI/Ujvári Sándor)

Kövér László kitért arra: 2008 óta a Kurultaj minden rendezvénye egy jelképes üzenet arról, hogy a magyarok nemcsak a „lélek” szót hozták a honfoglalás előtti időkből és tájakról, hanem maga a magyar néplélek is Keleten sarjadt, a magyarok a legnyugatibb keleti népként soha nem feledkezhetnek meg keleti testvéreikről. Az elmúlt évtized Kurultájai azt is üzenik: magyarok milliói elvárják, hogy az állam és a tudományosság adófizetők pénzéből működő intézményei ne gátolják, hanem segítsék a XXI. századi magyar kulturális önrendelkezést – fogalmazott az Országgyűlés elnöke.

A Kurultaj – Magyar Törzsi Gyűlés, Európa legnagyobb hagyományőrző rendezvénye tizenkét ország huszonhét nemzete képviselőinek jelenlétében pénteken nyílt meg az Országház Felsőházi termében. A rendezvény számos programmal és csaknem négyszáz hagyományőrző csoport bemutatkozásával várja a látogatókat vasárnapig Bugacon. A rokontudatú népek háromnapos közös ünnepén a magyar, hun és türk tudatú nemzetek képviselői gyűlnek össze. Az első magyarországi Kurultajt tíz évvel ezelőtt rendezték meg, azóta azonban a sztyeppei lovas nomád népek legnagyobb kulturális találkozójává vált.